A Nádas bal partján, a patak Gyufagyár utca (Fabricii de chibrituri) végén levő hídjával szemközt nyílik a Brétfűi út (Szigligeti utca, Dragoş Vodă). Ennek végén, majdnem az utca Zsigmond király úti (Maramureşului) sarkán, a 34. szám alatt volt régen a Fermeta Fémárugyár. Tulajdonosa 1939-ben Bell Gyula, cégvezetője 1943-ban Rösler Ferenc. Az 1944. június 2-i légitámadás idején bombatalálat érte, súlyos károkat szenvedett. Címe változónak tűnik, de a valóságban ugyanott volt. A Dragoş Voda 34, a Szigligeti utca 34. ugyanaz, a Brétfű utca 34., 36. szintén – Brétfűi út volt a XIX. század végén kialakuló utca első neve –, a Szeptembertizenegy utca (Tudor Vladimirescu) viszont érthetetlen, ez ugyanis a vasúti műhelyek melletti, a vasútvonallal párhuzamos út, eléggé távol a Szigligeti utcától. Helyén ma is valamilyen fémipari műhely van.

1939: „Bell Iuliu, Fermeta, str. Dragoş Voda 34.”; 1941: „Fermeta Fémárugyár rt., Szigligeti u. 34. [Távbeszélő] 10–11”; „Fermeta Lőrinc és Balogh Fémárúgyár, Brétfű utca 36.”; 1942: „Fermeta Fémárugyár Rt. Kolozsvár, Brétfű utca 34. Telefon 10–11.”; 1943: „Fermata fémárugyár rt. Brétfű utca 34.”; „Fermeta Fémárugyár r.-t., Szeptembertizenegy utca 14. [Távbeszélő] 10–11.”.

A Nádas Kajántói úti hídja után nyílik a patak, majd a Szamos bal partján, majdnem a Kajántó-patak torkolatáig vezető Nádastorok utca (Nădăşel ’kis Nádas’, a Nádas-patak és a kalotaszegi Magyarnádas neve). Az 1920-as években kezdett kialakulni.

1933: Str. Nădăşel; 1937: Str. Nădăşel; 1941: Nádastorok utca; 1945: Nádastorok utca; Str. Nădăşel – Nádastorok utca; 1964: Str. Nădăşel – Nádastorok utca; Str. Nădăşel.

Nevét a helyhatóság adta. Az 1980-as évek elején az egyik házon még látható volt egy régebbi, Nádastorok utca feliratú házszámtábla.

A Nádas jobb partján, a patak torkolatához közel, és a Szamos bal partján volt régebben a Junász vasgyár. Hivatalos nevén Junász Fémipari Üzem. 1909-ben létesült. Az 1940-es évek elején a Kajántói út (Oaşului) 18. szám alatti vállalat a Magyar Acélárugyár rt. fióküzeme lett. Minthogy a gyorsan fejlődő üzemnek itt szűk volt a hely, a Korvin tér (Május 1.) 3. szám alá, a Dermatával szemközti telekre telepítették. Az államosítás után ebből lett az Unirea gépgyár. A Nádas–Szamos-parti üres telken évekig látszottak az épületek falmaradványai. Az 1960-as években itt kis sétateret, az 1990 után kézilabdapályát, melléje benzinkutat és gépkocsijavító műhelyt létesítettek a sétatér Kajántói úti szélén.

1914: „Junász Lajos gépgyára, Kajántói út 60.”; 1937: Turnătoria de fier (turnătorie n fn ’öntöde’); 1939: „Turnătorie de fier, str. Chintâului 18. Telefon: 26–80.”; 1941: „Magyar Acélárugyár rt. fiók telepe, Kajántói út 18. [Távbeszélő] 26–80, 26–81.”; 1942: „Magyar Acélárugyár Részvénytársaság Fióktelepe: Kolozsvár, Kajántói út 22. Telefon: 26–80.”; 1943: „Magyar Acélárugyár r. t., Kajántói út 18.”; „Magyar Acélárugyár r.-t. Fióktelepe röv[idített]. táv[irati] cím: Corvinus. – Irodai órákon tul portás 26–80. Korvin tér 3. 26–80, 26–81.”.

Az idők során a Nádashoz számos helynév kötődött:

Nádas fürdőhöz vezető út

A Gyufagyár, majd a helyén létrejött Tehnofrig telkét kelet felől eredetileg a Nagy utca (Ferenc József, Horthy, Horea út) folytatásában, a Nádasig vezető mezei út határolta. Ez később, a Nádas-fürdő kialakulása után, az idevezető út lett. Első felét azonban az 1870 után épült vasútállomás elfoglalta. Ezután az út a Mozdony utca jobb oldalán kelet-északkeletre nyíló, a vasútállomás északi szélén vezető szakasszal bővült, s a Nádasig vezető utcát is magába foglaló utca lett.

1903: Nádas fürdőhöz vezető út; 1914: Gyufagyár utca; 1917: Gyufagyár utca; 1923: Str. Gheorghe Enescu; 1933: Str. Aprinjoarelor (aprinjor h fn rég ’gyufa’); Str. Gheorghe Enescu; 1937: Str. Gheorghe Enescu; 1941: Gyufagyár utca; 1945: Gyufagyár utca; Str. Fabrica de Chibrituri – Gyufagyár utca (chibrit s fn ’gyufa’); 1964: Str. Fabrica de Chibrituri – Gyufagyár utca; Str. Fabricii de chibrituri.

Nevét Reitter Józsefnek az 1895-ben Parajdról a vasútállomás mögé költözött gyufagyáráról kapta.

Nádas melléke

A Nádastól északra, a Túzokmál és a Kerekdomb közti határ neve. Mára teljesen beépült a városba.

1913: Nádas melléke.

Neve egyértelmű.

Nádas túlsó melléke-telep

A Nádas bal partján kialakult telep. 1902-ben 16-an laktak itt. Az első világháború után, akár a Nádas melléke, fokozatosan beépült a városba.

1902: Nádastulsómelléke telep.

Nádas innenső melléke-telep

A Nádas jobb partján kialakult telep. 1902-ben 166-an laktak itt. Az első világháború után, a Nádas melléké-hez és a Nádas túlsó melléke-telep-hez hasonlóan,ez is beépült a városba.

1902: Nádasinnensőmelléke telep.

Nádas utca

A hidelvi Új utca (Rudolf út, Szent István út, Karl Marx, Decebal) végén, baloldalt, északra nyíló, kezdetben a Nádas felé, a vasút létrejötte után a vasúti töltésig vezető utca.

1869: Nádas utcza; 1888: Nádas utcza; 1894: Nádas utcza; 1899: Külső-Nádas utcza; Varga utcza; 1914: Varga utca; 1916: Varga utcza; 1923: Str. Moldovei; 1933: Str. Moldovei; 1937: Str. Moldovei; 1941: Varga utca; 1945: Varga utca; Str. Terhes Gyula utca; 1964: Str. Terhes Gyula utca; Str. Decebal; 1995: Str. Decebal; Str. Burebista.

Nevét a Nádas felé vezető utcaként kapta.

Nádastere

Az 1900-as évek legelején készült térképek szerint a vasútállomás mögött, a Gyufagyár utca folytatásában kialakult Brétfűi út (Szigligeti utca, Dragoş Vodă) két oldalán fekvő, a Nádas-fürdőt is magába foglaló határ. Később a várostól észak-északkeletre, a Brétfűtől keletre, a Nádas és a Nádasteri-hegy közti határ. Csányi Gusztáv 1913. évi térképén a Nádas torkolatánál lennebb, a Szamos bal partján, a Kajántó-patakig terjedő határ. A Kajántói úttól keletre, a mai Írisz-telep kialakulása előtti határnak is ez a neve. Mára teljesen beépült. Egyes források szerint, mint pl. az 1888. évi várostérkép, azonos a Nádastere felé lejtő, délre néző, egykor szőlős oldallal, a Brétfűvel azonos magasságú Nádasteri hegy-gyel, a Nádasteri szőlőhegy-gyel. Pánczél Ferenc 1865. és 1876 évi térképén a Nádastere a patak közvetlen melléke, s e fölött emelkedik a Nádasteri hegy.

1530: „Nadasthery nevű hegyen fekvő másfél hold szőlő”; 1531: „A Nadastheryn levő egy hold szántóját…”; 1567: „vinea in promonthorio Nadastheri” (’a nádasteri hegyen levő szőlő’); 1623: Nadasteri; 1704: „Die 24 Martii. [...] valami kurucok [...] mintegy 151-en [...] a nádasteri szőlők felső gyepűje megett lévén…”; 1840: „VII.30. az éjjel [...] valahol a’ havas alatt felhő szakadásnak kellett lennie, ma reggel 7 ora tájban a’ Szamos rettentő dühvel kezdett omlani, [...] a’ Malom elött keresztűl a’ barom piatzon omlik az ár [...] A’ harangok szüntelen zugnak mostis, a’ segitség omlik, de nem képes semmit csinálni, mert már a’ barom piatzon szinte két ölnyi a’ víz; Németek palloja, Nagy hid nincs sehol, – a’ Nádas Terin kalangyákat, mint mondják, mind el hordta a víz.” (ez utóbbi adat a Nádastere alatti, Nádasmenti, alacsony fekvésű, vízjárta határra vonatkozik); 1845: „II. Ülés. E folyó 1845-ik Esztendő Szept. 7-én a Nádasteri Birtokosság által a hegy Közkalibájában tartatik Köz Gyűlés a Nagy Mihály és Csizmadia Horváth János között a feljárás, azaz szabad mesgye iránti egyenetlenség eligazításáért.”; 1870: Nádas tere; 1913: Nádastere; 1917: Nádastere.

Neve egyértelmű.

Nádastere-alja

A Nádastere alatti határ. Mára teljesen beépült.

1870: Nádas tere alja; 1910: Nádastere alja.

Neve egyértelmű.

Nádasterealja-telep

A Nádastere-alján kialakult telep. 1902-ben 115-en laktak itt. Az első világháború után beépült a városba.

1902: Nádasterealja telep.

Nádasmelléke

A Nádastere-alja és a Nádas bal partja közti terület, valamint a Nádas jobb partja. Csányi Gusztáv 1913. évi térképén a vasúti műhelyektől északra, a Nádas bal partja, a Túzokmál és a Hegyesdomb, a későbbi Kerekdomb közti, 1917. évi térképén a vasúti műhelyektől északra, a Nádas bal partján fekvő határ.

1913: Nádas melléke; 1917: Nádasmelléke.

Nádasteri-hegy

A Nádas bal partján, a Nádastere fölött emelkedő szőlőhegy. A Nádasnak o-s változata is volt (Nádos). Ennek alapján Nádosteri hegy-nek is mondták. Egyes források szerint, mint pl. az 1888. évi várostérkép, Nádastere-ként említik. Az 1900-as évektőlNádastéri szőlők a neve.

1865: Nádosteri hegy; 1876: Nádosteri hegy; 1888: Nádastere; 1957: Nádastéri szőlők.

Nádasteri-hegy-telep

A Nádasteri-hegyen kialakult telep. 1902-ben 25-en laktak itt. Déli része az első világháború után beépült a városba.

1902: Nádasterihegy telep.

FOLYTATJUK