Az elmúlt hat évtizedben az iskola falai között tanult diákokra és pedagógusokról való megemlékezés szükségességét emelte ki beszédében Vasile Sândean-Ovadiuc iskolaigazgató. Mint mondta, ezek az emberek mindannyian „voltak, vannak és lesznek, a zenével és a zene szolgálatában”.
Kállay-Miklós Tünde, a líceum igazgatóhelyettese kettős ünnepnek nevezte a mostani alkalmat: a monográfia révén visszatekinthetünk a Sigismund Toduţă Zenelíceum hatvanéves történetében szerepet játszó személyekre, tanárokra és diákokra egyaránt, ugyanakkor kezdetét veszi az iskolanapok rendezvénysorozata is, amelynek keretében nem a tantervi elvárásoknak, hanem a diákok érdeklődési körének megfelelően szerveznek különböző programokat. – A kötet révén diákkorunk fénypontjait eleveníthetjük fel, az iskolanapok pedig ahhoz járulnak hozzá, hogy reménnyel tekintsünk előre a jövőbe – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes.
A Guttman Mihály nyugalmazott karnagy, a líceum alapítója, egykori igazgatója által korábban vezényelt hangversenyek felejthetetlen emlékét felidézve Kállay elmondta: áldozatos, több generációt felnevelő tevékenysége révén Misi bácsi nagymértékben hozzájárult a Sigismund Toduţă Zenelíceum hírnevének öregbítéséhez. – Szemünkben iskolánk örökös tanára marad Misi bácsi, ezért oklevéllel és emlékplakettel tisztelgünk előtte – tette hozzá Kállay-Miklós Tünde. Az oklevél átvételét hatalmas taps követte, majd a kitüntetett is szólt néhány szót.
– Amikor 60 évvel ezelőtt, 1949. szeptember 5-én beléptem ebbe az épületbe, azon nyomban az intézmény és a zene hívője lettem. Nap mint nap találkozhattam lelkes, tehetséges fiatalokkal és kollégákkal, akik hozzám hasonlóan szerették és szeretik ezt az iskolát – mondta Guttman Mihály, majd a líceum „mindenkori nagyszerű tanárainak” mondott köszönetet, amiért azok szívvel-lélekkel a jövő generációja zenei anyanyelvének és általános műveltségének elsajátításán fáradoztak és teszik ezt mind a mai napig. – Nem pusztán boldog, nagyon boldog vagyok – tette hozzá, miközben az öröm könnyei potyogtak szeméből.
A tanügyminisztérium képviseletében érkező Adrian Brăescu, a művészeti iskolákért felelős főigazgató azt kívánta, hogy valamennyi romániai közoktatási intézmény büszkeséggel és szeretettel tekintsen a hatvanadik születésnapját ünneplő Sigismund Toduţă Zenelíceumra. Cornel Ţăranu zeneszerző, az iskola egykori diákja kiemelte: az intézmény minden téren hozzájárul diákjainak neveléséhez: megalapítása révén sikerült betöltenie a romániai zeneoktatás terén az ’50-es évekig tátongó űrt. A jelenlévők figyelmét az intézmény névadójának emberi és szakmai nagyságára hívta fel, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy nemsokára a kolozsvári konzervatóriumnak és a filharmóniának is sikerül méltó helyszínt biztosítani, hogy az iskola falai között szerzett tudást tovább kamatoztathassák a fiatalok.
Leontin Chişu korábbi iskolaigazgató emlékét idézte Teodora Ţugui tanár, volt igazgató. Megtudtuk: az erős személyiséggel rendelkező tanárember mind a diákok, mind pedig a tanárok számára „a törvényt jelentette”.
A folytatásban a Monti Csárdást Radu Kiss adta elő hegedűn, zongorán kísérte László Erzsébet, majd Oláh Boglárka XII.-es tanuló a magyar, a kilencedikes Alta Dăian pedig a román tagozat diákjaihoz szólt néhány szót. Cornel Udrea, az iskolatörténeti könyv szerkesztője köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az Anotimpurile unei mari iubiri – Memoria inimii című kötet megjelentetésében, és hozzátette: évek múltán büszkén tekinthetnek vissza a jelenlegi diákok mindazokra a szép élményekre, amelyek a kiadványban foglaltatnak. A rendezvény befejezéseként Oláh Boglárka Dan Voiculescu kortárs zeneszerző egyik zeneművét adta elő zongorán.
