Öt napig szórakozhattak együtt a népzene és a néptánc kedvelői a kolozsvári magyar néptáncegyütteseket támogató civil szervezetek fesztiválján: a Bogáncs–Zurboló, az Ördögtérgye és a Szarkaláb Kulturális Egyesület által rendezett, több más szervezet (Communitas Alapítvány, Gyalu Község Önkormányzata, gyalui RMDSZ, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, Művelődés Egyesület, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozs Megyei Népi Alkotások Háza, Tranzit Alapítvány) támogatása és közreműködése révén megvalósított Kolozsvári Tavasz elnevezésű fesztivál tartalmas és érdekes programokat tartogatott valamennyi korosztály számára.
A rendezvény keretében kolozsvári és gyalui helyszíneken zajlott a X. Ifjúsági Néptánctalálkozó. A Tranzit házban csütörtökön este a Bogáncs és a Zurboló táncegyüttes előadását tekinthettük meg, a rendezvény második állomásaként pedig pénteken délután – a helyi magyar közösség óriási vendégszeretetét élvezve – közel húsz Kolozs megyei néptáncegyüttes (a bálványosváraljai Árvalányhaj, a bánffyhunyadi Suhanc, a gyalui Tulipántos, a kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye, a széki Kisszalmakalap, a türei Gyöngyvirág, a várfalvi Aranyosszék, a szamosújvári Kiskaláka, a kolozsvári Kisbogáncs és Apróbogáncs, az alsó-felsőszentmihályi, a györgyfalvi, a kisbácsi, a magyarkapusi, a magyarvistai, a mérai és a tordaszentlászlói) lépett fel a gyalui kultúrotthonban. Ezután kalotaszegi bál következett a mérai-türei Csűrös és a szamosújvári-székelykeresztúri Harmadik zenekar közreműködésével.
A tudásra és a kreativitásra szombaton délelőtt volt szükség: a Heltai Alapítvány dísztermében 11 órától került sor a Ki mit tud? történelmi és néprajzi vetélkedő megyei szakaszára. A harmadik alkalommal szervezett megmérettetésre Kolozs megye 11 iskolájának 14, hetedik osztályosok által alkotott csapata jelentkezett. A versenyen a kolozsvári iskolák diákjai mellett a jelenlévő körösfőiek, tordaszentlászlóiak és tordaiak is jó eredményt értek el, az első és az utolsó helyezett csapat között mindössze 14 pont volt az eltérés. A dobogósok: I. díj – a Báthory István Elméleti Líceum VII. C osztályos csapata, II. díj – a Körösfői Iskola csapata, III. díj – a tordaszentlászlói Borbély József Iskola csapata.
A délután 4 órára meghirdetett Művészeti szakoktatás avagy műkedvelő hagyományőrzés? Helyzetkép a romániai magyar iskolai néptáncoktatásról című műhelytanulmány bemutatása és az azt követő kerekasztal-beszélgetés érdeklődés hiányában elmaradt, Könczei Csongor, a Zurboló néptáncegyüttes vezetője, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa azonban részletesen beszámolt lapunknak a kutatás céljairól. Megtudtuk: Pásztor Gabriella tanügyi államtitkár révén tavaly szinte minden olyan általános iskolába sikerült eljuttatniuk a néptáncot oktató személyek szakmai felkészültségére, az adott iskolában zajló néptáncoktatás jellegére és az oktatott néptáncra, mint „tantárgyra” vonatkozó információkra rákérdező kérdőívet, ahol magyar nyelven zajlik a néptánc oktatása.
Könczei többnyire a társadalmat jellemző érdektelenséggel magyarázta, hogy az illetékesek mindössze 14 kérdőívet juttattak vissza kitöltve a Kisebbségkutató Intézethez, és ezek is többnyire olyan, jelenleg inkább pedagógusként tevékenykedő személyektől érkeztek, akik 2005-2006-ban részt vettek a Romániai Magyar Néptánc Egyesület hiánypótló jelleggel szervezett kurzusain. – A vizsgálatnak az országban működő 22 iskolában és három óvodában sikerült feltérképeznie a néptáncoktatás jellegét, az eredményeket látva és a jelenlegi helyzetet ismerve pedig azt mondhatom: sürgős változtatásokra van szükség ebben a tekintetben. Mindenek előtt intézményes keretet kell biztosítani a néptáncoktatásnak: míg Magyarországon már több mint tíz éve alaptantárgyként, szakképzett oktatók tanítják a néptáncot, addig itthon a szükséges eszközök hiányában döcögve működik a rendszer – magyarázta. Véleménye szerint Erdélyben is diplomás tánctanárokra lenne szükség, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen tavaly elindított táncművészeti képzést pedig magiszteri program keretében kellene táncpedagógusi képzéssel bővíteni, hogy a táncot korábban gyakorlati szinten művelők mára idősebb generációt ezáltal is ösztönözzék a munkájukban.
Könczei szerint – bár a diákokat nem szabad kényszeríteni arra, hogy táncolni tanuljanak – a táncoktatásnak opcióként kell szerepelnie a tantervben, hogy év elején az iskola vezetősége és a szülők közösen dönthessék el: kívánnak-e élni a lehetőséggel, és ha igen, akkor a képzés mely válfaját részesítik előnyben. – Fontos, hogy a gyerekek már az általános iskola első éveiben megtanuljanak mozogni, különböző tánctechnikákat sajátítsanak el, és valóban minőségi ugrás érhető el ezen a téren, ha megfelelő kereteket biztosítva, adott esetben nem a tornaóra helyett, szakemberek segítségével teszik ezt – tette hozzá Könczei Csongor.
Este 8 órától a kolozsvári Diákművelődési Házban folytatódott a Kolozsvári Tavasz programja: itt a gyalui Tulipántos, a széki Szalmakalap és a magyarpalatkai hagyományőrző ifjúsági néptánccsoportok, a dési Aranyeső, a szamosújvári Kaláka, illetve a kolozsvári Bogáncs, Kisbogáncs, Ördögtérgye, Ördögtérgye Utánpótlás, Szarkaláb és Zurboló táncegyüttes lépett színpadra. A népzene- és néptáncfesztivál utolsó állomásaként táncházat tartottak a Heltai Alapítvány székházában, a talpalávalóról a magyarpalatkai Kodoba és a szamosújvári-székelykeresztúri Harmadik zenekar gondoskodott.
