A SZERZŐ FELVÉTELE – A művészházaspár összehangolt zenélése elbűvölte a közönséget
Vetró-grafikák és kamarahangverseny egy helyen? Miért ne… Egy amerikai férfi és egy erdélyi magyar nő házassága? Miért ne… Akik ott voltak, tudják: ez nem más, mint a Forte Duo kamaraegyüttes fellépése Kolozsváron, a Jókai utcai Quadro Galériában, kedd este. Zsúfolásig megteltek a galéria termei, sőt, jó néhányan még azt sem bánták, hogy a tikkasztó nyári estén lábon állva kellett meghallgatniuk a fiatal művészházaspárt: Artur Kaganovskiyt hegedűn és feleségét, a kolozsvári gyökerű Szilveszter Kaganovskiy Esztert mélyhegedűn. Műsorukon I. Pleyel-, J. S. Bach-, W. A. Mozart-művek, valamint egy Händel–Halvorsen átirat szerepelt.
– Évadzáró eseményre gyűltünk össze. A galéria nyolc hónapja működik, ám ez az első alkalom, hogy itt kamarazene-hangversenyre kerül sor – köszöntötte a jelenlévőket Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria tulajdonosa, majd kitért arra is, hogy még kolozsvári diákként ismerte meg Szilveszter Esztert, s az évek óta tartó ismeretség eredménye ez a mostani fellépés. Székely Sebestyén György elmondta: Artur Kaganovkiy ezúttal egy Guarneri hegedűn játszik, amelyet a kolozsvári Miklóssy Gyula fotóművész és hangszergyűjtő bocsátott a fiatal művész rendelkezésére. A galériatulajdonos felhívta a jelenlevők figyelmét arra is, hogy a Vetró-grafikák július 31-ig tekinthetők meg.
Ignaz Pleyel (1757–1831) karrierje a 18. század utolsó két évtizedében érte el csúcspontját. 1780–1800 között az egyik legdivatosabb zeneszerző volt, aki 1792-ben Londonban Joseph Haydn vetélytársaként szerepelt mint zeneszerző és karmester. Munkásságában fontos helyet foglalnak el a két hegedűre, illetve hegedűre és mélyhegedűre írt darabok, amelyeket még ma is játszanak. Műveinek szerkezete világos, jól követhető, dallama könnyed – olvasható róla a szakkönyvekben. Ennek a dallami könnyedségnek lehettünk tanúi a Kaganovskiy-házaspár játékában. Gyönyörű tónusuk első perctől elbűvölte a közönséget. J.S. Bach hegedű–mélyhegedű kettőse nem csak zeneileg, hanem hangszertechnikailag is próbatétel, ám kivételes előadásmódban hallgathattuk meg ezt a műsorszámot is. Az est csúcspontját azonban a Mozart-duett előadása jelentette. Meglepő stílusérzékkel, a mozarti eszme és zenei világ kivételes átélésével találkozhattunk. Az utolsó műsorszám Händel–Halvorsen: Passacagliá-ja volt. A zenetörténeti szakkönyvek szerint ez a mű a norvég Johan Halvorsen ma is leggyakrabban játszott szerzeménye, amelynek alapjául egy Händel-mű szolgált. A művészházaspár kristálytiszta intonációja, zenei frázisépítő képessége minden igényt kielégített.
Két fiatal, tehetséges és máris szép eredményeket felmutató előadóművész és egy alig néhány hónapja működő képzőművészeti galéria szerencsés egymásra találásának lehettünk tanúi a koncert során. Remélhetőleg lesz még folytatás.
