A rendezvényen elsőként Kós Katalin, az emlékház vezetője köszöntötte az egybegyűlteket és a kiállító művészt, majd átadta a szót a méltatónak. Lőrincz Ildikó elmondta: nagy öröm számára, hogy megnyithatja Sipos László kiállítását, a művészét, aki már több egyéni és csoportos tárlatnak volt résztvevője, mintegy 70 könyvet illusztrált, plakátokat és bábokat készített pályája során. A művészettörténész szerint Sipos alázattal fordul a hagyományhoz, ennek nyomán pedig a látogatónak is alázattal kell közelednie az alkotásokhoz. – Az alázat egy rég divatjamúlt emberi magatartás, amely azonban – minden túlzás nélkül állíthatom – elengedhetetlen, hogy minőségi kapcsolataink lehessenek. Ez az alázat pedig nem abban nyilvánul meg, hogy hűen akarjuk rekonstruálni, amit a művész mondani akart, hanem hogy felismerjük annak hozzánk intézett, a jelenben szóló beszédét – részletezte.
A „nagyok” – Giotto, Masaccio, Cimabue, Boticelli, Tiziano, Uccello – művészetének csodálata és az abból merített tudás mellett Goya, Csontváry és Kondor Béla nyomán „csiszolta tovább technikai készségét” Sipos László, fő inspirálójának azonban saját népének művészetét, a fafaragást tekinti, témáiban a népi kultúra motívumvilágát és a keresztény szimbólumokat veszi alapul, tette hozzá Lőrincz Ildikó. Mint mondta, a most kiállított kompozíciókban az alkotás minden része sajátos jelentést hordoz, és ezek szimbólumrendszerben kapcsolódnak egymáshoz. – Ezeket a festményeket a színek és a formák, az arányok és a fények körkörösen kiegyenlített feszültsége uralja. A formák és a motívumok egymásba folynak vagy metszik egymást, olykor egyikük-másikuk kiemelkedik a síkból, vagy kuszán egymásra halmozódik – vélekedett.
Befejezésül Angi István esztétát idézte, aki szerint „a látvány megalkotása Sipos festményein egyszerre képien érzéki és eszmeien láttató”. Ezért is érdemes továbbá párbeszédre kelni a képekkel, felfedezni őket, hogy „szerezzük meg magunknak a felismerés borzongó örömét”.
A kiállítás november 2-ig, hétköznapokon 12 és 17 óra között tekinthető meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Republicii u. 5/1. szám).