Szerinte még öt-tíz év múlva is igény lesz a személyes üzletkötésre, az új technológiák semmiképp sem vehetik át az ilyen jellegű, reményeket és érzéseket ébresztő megbeszélések helyét.

Érdekes, a világkiállítás első napján éppen egy olyan sajtótájékoztatón vettem részt, amelyen egy cég képviselője az internetes kapcsolatfelvétel és üzletkötés alapvető szabályairól tartott előadást: hogyan keressük meg az ügyfeleket, milyen módon vegyük fel velük a kapcsolatot, milyen hangszínnel és hanghordozással beszéljünk a tárgyalópartnerünknek a siker elérése érdekében. Mi több, egy új típusú és technológiára épülő fülhallgatót és a hozzá járó kis mikrofont mutatott be, amely a leghűebben visszaadja hangunk sajátosságait. Kutatók által végzet felmérések statisztikai adatait mutatta be: egyre több cégvezető dönt amellett, hogy internetes eszközökkel keresse meg jövendőbeli munkatársait, illetve kössön üzletet.

Érdekes viszont, hogy a kiállítók körében végzett felmérés adatai szerint elsősorban nem a gazdasági válság és a cégek szűkös anyagi háttere miatt csökken a részvétel, a visszaesést inkább az internet előretörésével magyarázható, amely lassan feleslegessé teszi az ehhez hasonló nagyszabású rendezvényeket. Idén inkább a szakmai konferenciák, agytágítók és értekezletek és az üzleti kapcsolatok létrehozását (példa erre a FutureMatch), illetve ápolását célzó események kerülnek előtérbe.

Miért nem lehet viszont mindezt az interneten megoldani, az utazásra, szállásra és étkezésre szánt összegek megtakarításával?

Az internetes platform mindenképpen sokkal olcsóbb lesz. A hannoveri vásár még a jó évet záró vállalatoknak is költséges mulatság, egy kisebb, 2x2 méteres stand felállítása és személyzet biztosítása a kiállítás idejére legkevesebb 15–20 ezer euró körül alakul, egy nevesebb nemzetközi vállalat pedig legalább fél millió eurót fordít az egyhetes németországi bemutatkozásra.

A romániai számítástechnikai cégeknek a kiállításon történő részvételének költségeit a szaktárca fedezi.

Minden bizonnyal az internetes üzletkötési lehetőségek előretörésével magyarázható az, hogy a kiállítók száma évről évre csökken a CeBIT-en: idén 68 országból csupán 4157 kiállító lesz jelen, a tavalyi mélypontnak tekintett 4300 kiállítóhoz képest. A dotkom-robbanás, azaz az internetes vállalakozások látványos fejlődésének idején még több mint 8000 cég képviseltette magát.

Szakemberek szerint a közönség ma már az interneten értesül először a legújabb technológiai fejlesztésekről. A www.engadget.com szakmai blogon például számtalan kémfelvétel található a legfrissebb, még sorozatgyártásra váró kütyükről. Az Apple hamarosan boltokba kerülő iPadjének már a kamerával szerelt változata is látható, jóllehet az első sorozat még nem tartalmazza ezt az alapvető funkciót.

A Web 2.0 applikációk már lassan mindent átvesznek: virtuális közösségformáló és tájékoztató erejük a kiállítások presztízsével és a sajtó befolyásával vetekszik. A Facebook, a Twitter és más közösségi portálokat használó fiatalok, akik a technikai újdonságokat is jobban figyelemmel kísérik, egymástól értesülnek a legújabb technikai csodákról, a gyártók pedig az internetet kihasználva útiköltségek nélkül érhetik el a stratégiájuknak megfelelő célközönséget.

***

A tudósító a Deutsche Messe AG és a kolozsvári Evoline Kft. (www.evoline.ro) anyagi támogatásával vett részt a CeBIT-en.

Nőtt a látogatók száma

A tavalyihoz képest 3,7 százalékkal több látogató kereste fel a CeBITet annak ellenére, hogy a szektort is megviselte a gazdasági világválság – jelentették be vasárnap a Deutsche Messe AG illetékesei.

A világ legnagyobb technológiai seregszemléje keddtől szombatig tartott nyitva az észak-németországi Hannoverben. A standokat összesen 334 ezer érdeklődő kereste fel. Ez az előző évhez képest 3,7 százalékos növekedés – jelentette ki Harwig von Sass, a vásár szóvivője. A kiállításon 68 ország 4200 cége vett részt, azaz 3 százalékkal kevesebben, mint tavaly. Az idei expó vezértémái a szupersebes internet és a 3D-technika voltak.