Ha a jelenlegi törvény érvényben marad, kilenc év múlva nyugdíjkorhatárra érkezik a Kolozsvári Rádió. (Lábjegyzetbe való: a városbéli magyar nyelvű rádiózás kezdetei adatoltan a negyvenes évek elejére tehetők, de hadd boruljon most zárójel az időszerűtlen és tudálékos ünneprontásra.) Lehet-e nyugállományba utalni egy sajtóintézményt, amelynek sajátja, hogy naponta, sőt óránként megújulásra kényszerül? Bezárni, elhallgattatni inkább, példa rá az 1985. január 12. és 1989. december 22. közötti időszak. Hogy mekkora hatásfokkal, azt a ’90 után visszatérő szerkesztők lendülete igazolta. Ők, a régi gárda tagjai, a kényszerű hallgatás periódusában is találkoztak évente, március derekán, hogy szolidaritásból, a rádió iránti szolgálatból és kicsit rendszerellenességből is újra meg újra vizsgát tegyenek. |