Romániában hatezer tonna ételt dobunk a szemétbe
Az élelmiszerpazarlás aggasztó méreteket öltött Romániában. A statisztikák szerint Romániában évente 6000 tonna élelmiszert dobunk el naponta a szemétbe, ez pedig évente 2,2 millió tonna kidobott élelmiszert jelent. Lakosokra lebontva egy személy évente 129 kilogramm élelmiszert dob el. Leginkább a lakosok pazarolnak, hiszen tíz eldobott élelmiszerből hat a háztartásokból származik, három a vendéglátóiparból és egy a kiskereskedelemből.
„Jó két éve figyeltem fel arra, hogy a Donát negyedben, ahol lakom, mennyi mindent dobnak ki az emberek, pedig itt nem az újgazdagok laknak. A házamhoz közeli szemetesnél rengeteg élelmiszert találtam, vendéglőből származó felbontatlan menüket, még le nem járt alapélelmiszereket, fehér lisztet, kukoricalisztet, konzerveket. Két kutyám van, és a napi élelemadagjukat többnyire a kidobott, de még jó állagú és állapotú élelmiszerekből fedezem. Azt tapasztaltam, hogy ez nem egyszeri eset, hanem folyamatos. Nincs olyan nap, hogy ne találjak valami élelmet. Igaz, ezek többségét nem dobják a szemétbe, hanem leteszik a szemét mellé becsomagolva. Ünnepek után még nagyobb a kidobott ételmennyiség. Nem is beszélek a házi készítésű több üveg lekvárról, savanyúságról. Azokat valaki megvásárolta, elkészítette, odaadta a városon lakó gyerekének, azok pedig nem értékelik, hanem kidobják. Volt olyan, hogy húsz darab házisajtot találtam egy nagy zacskóban, külön-külön becsomagolva a szemét mellett” - mesélte lapunknak egy középkorú hölgy. Hasonlóról számolt be egy másik olvasónk, aki a Monostor negyedben lakik.
„Hiába van az élelmiszer-pazarlás elleni törvény. Ha nem sikerül megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját, akkor ez folytatódni fog. Kolozsváron magas az életszínvonal, viszonylag nagyok a fizetések. Ez pedig oda vezetett, hogy az előző nap megrendelt bontatlan ételt gond nélkül kitesszük a szemétbe. Mert egyesek ezt is megengedhetik maguknak” - nyilatkozta egy harmadik.
„A mi háztartásunkban is gyakran előfordul, hogy kidobjuk az ételt. Négyen vagyunk, a férjem és a két fiam nem eszik meg olyan ételt, ami nem aznap főtt. Így előfordul, hogy megmarad egy-egy adag leves vagy második. Nincs mit kezdjek ezekkel, el kell dobnom” - magyarázta egy negyvenes hölgy.
Az élelmiszerpazarlás megelőzése végett a romániai vendéglőknek több szabályt kell betartaniuk március 21-től kezdődően. Például látható helyen ki kell függeszteni, vagy a menübe bele kell foglalni, hogy a megrendelt, ám el nem fogyasztott ételt az ügyfelek hazavihetik, és a csomagolásért nem kell fizetni semmit, mert azt a vendéglátóipari egység állja. Az élelmiszerboltok pedig kötelesek alacsonyabb áron eladni azokat az élelmiszereket, amelyek hamarosan lejárnak, vagy állatmenhelyeket működtető civil szervezeteknek kell adományozniuk. A lejárt szavatosságú élelmiszert, ha végül nem adják oda állatmenhelynek, tovább kell adni komposztálás vagy biogázzá való átalakítás céljából.
„Mivel a romániai lakosok egy része azt is megvásárolja, amire semmi szüksége, ezért vagy sok élelmiszert dob el, vagy inkább megeszi azokat, hogy ne menjen kárba, ez pedig hosszú távon elhízáshoz vezet. A legjobb az lenne, ha listával járnánk bevásárolni, és csak azt vennénk meg, ami szükséges. Nem tanácsos éhesen vásárolni, mert akkor fennáll a veszélye annak, hogy többet veszünk a kelleténél. A lakosok egy része nem tart rendet a hűtőjében, így nem tudja, hogy mi van otthon, és olyan terméket is bepakol a kosárba, ami már van a hűtőszekrényében. Az élelmiszerpazarlás egyrészt életmódunkat, az egészséghez való hozzáállásunkat is tükrözi” - nyilatkozta Mihaela Ifrose táplálkozási szakember.
Klaus Iohannis államfő pár nappal ezelőtt hirdette ki az élelmiszerpazarlásra vonatkozó új jogszabályt, amely által módosul és kiegészül a 217/2016 számú, szintén az élelmiszerpazarlásra vonatkozó törvény. Az új jogszabály előírja, hogy a Környezetvédelmi, Víz- és Erdőügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az Országos Fogyasztóvédelmi Ügynökség, az egészségügyi és a pénzügyminisztérium köteles kidolgozni az élelmiszerpazarlást megelőző és csökkentő országos stratégiát, és azt ötévente felülvizsgálni. A mezőgazdasági minisztérium feladata lesz a gazdasági egységek tájékoztatása az élelmiszerpazarlás megelőzése és csökkentése céljából, továbbá egy digitális platform létrehozása, ahova a cégek feltöltik az általuk kidobandó élelmiszerekre vonatkozó adataikat, ez pedig lehetővé teszi azok továbbadását, és az élelmiszerpazarlás csökkentését. Amennyiben a cégek nem tartják be az élelmiszerpazarlásra vonatkozó intézkedéseket – a termék árának csökkentése a lejárat napjához közeledve vagy az élelmiszerek adományozása állatmenhelyeknek – akkor jelentős pénzbírsággal sújthatóak az alábbiak szerint: a mikrovállalkozások 1000-3000 lej, a kis- és középvállalkozások 3000-6000 lej, míg a nagyvállalatok 6000-10000 lej közötti bírságra számíthatnak.
