Szopori negyed: a tulajdonosokat aggasztják a telekkisajátítások

Élhetőbb lakónegyed a cél. De milyen áron?

Szopori negyed: a tulajdonosokat aggasztják a telekkisajátítások
Több Szopori negyedi telektulajdonos sérelmezte – joggal –, hogy a még papíron is alig létező Szopori negyed miatt, az általuk birtokolt terület egy részét kisajátítják park és zöldövezet kialakítására. Azt nehezményezik a leginkább, hogy a tulajdonukat képező kertet elveszik tőlük zöldövezet vagy park létesítése címén, a tömbházakat pedig összezsúfolják – fogalmazták meg a Szopori negyed körzeti városrendezési terve (PUZ) végső változatának ismertetése apropóján szervezett közvitán. Dan Tarcea alpolgármester elismerte: a terv megvalósítása néhányakat boldoggá, másokat kevésbé boldoggá tesz majd. A telekkisajátítások elkerülhetetlenek, és főleg a kisebb, ötszáz-ezer négyzetméteres területtel rendelkező tulajdonosok válhatnak a telekkisajátítás áldozataivá. A tervet beharangozó Emil Boc polgármester, illetve a tervet bemutató építész szerint gyönyörű lakónegyed megvalósítására van kilátás a Szopori negyedben.

A közvitát a Szopori negyed körzeti városrendezési terve (PUZ) környezetvédelmi véleményezésének megszerzése érdekében szervezte az önkormányzat. Miután azt megkapják, 45 napos időszak következik, ez idő alatt további közvita szervezése esedékes. A PUZ-t a városháza urbanisztikai bizottságának is bemutatják jóváhagyás végett, és csak ezt követően kerül a városi tanács elé elfogadás céljából – részletezte a csütörtök délutáni közvitán az ügymenetet Emil Boc polgármester. Hozzátette: ezúttal a környezetvédelmi aspektusokat tárgyaljuk, az urbanisztikaiakkal nem foglalkozunk. – A Szopori negyed fejlesztése az életminőség javítását és a lakásállomány növelését célozza. A magántulajdonosokkal együttműködésben szeretnénk minőségi lakónegyedet építeni. Első az infrastruktúra – utcák, utak, zöldövezetek, bölcsőde, óvoda, iskola – kialakítása, ezt követi a lakóépületek megtervezése és megépítése. Be fogjuk bizonyítani, hogy Kolozsváron is lehet olyan körülmények között élni, mint Nyugat-Európában – fogalmazott a PUZ közvitáján a polgármester.

– A tervezett negyed kialakításakor a természettel való szimbiózisra törekednek, hogy az új városrész illeszkedjen a tájba. Persze, bármilyen építkezés, bontás az érintett területek ökoszisztémáinak megzavarását feltételezi. A tervet úgy állítottuk össze, hogy a megvalósítás minél kevesebb környezetrombolással járjon – magyarázta Octav Olănescu építész. A negyedbe köztereket is terveznek a lakossági összejövetelekhez, emellett a zöldövezeteknek és tanintézeteknek is fontos szerep jut. Odafigyelnek a városrész tömegközlekedési járművekkel való elérhetővé tételére is, a tervezett bicikliutak révén pedig kerékpárral is bejárható lesz a negyed. Ezzel alternatívát akarnak kínálni a majdani lakosoknak, hogy azok minél kevesebbet használják saját gépkocsijukat – sorolta a terveket.

A közvitán bemutatott táblázatból megtudtuk: jelenleg a 250 hektáros városrészen az utcák 8 hektáron terülnének el, a beépített parcellák mérete 16 hektár, míg a be nem épített parcelláké 225 hektár. A város déli részén megépítendő körgyűrű és a bekötőutak 26, a tervezett utcák pedig 50,5 hektárt foglalnának el. A zöldövezet 25 hektáron terülne el, a sport- és oktatási létesítmények 4,5 hektáron. A köztulajdonban álló terület 14 hektárnyi, míg magántulajdon 130 hektár lesz. A terület közművesített: áthalad rajta egy nagy méretű gázvezeték, egy magasfeszültségű áramvezeték, ivóvíz- és csatornarendszer.

Mihaela Beu környezetvédelmi szakember elmondta: a PUZ kidolgozásakor figyelembe vették a lakosok élet- és az ivóvízminőségének javítását, az egészség védelmét, a zajszint csökkentését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését és a környezet védelmét. A beazonosított problémák között szerepel a zöldövezetek hiánya, amit a tervek alapján pótolhatnak. Az árvízveszélyt az 1980-ban hozott intézkedéscsomaggal elhárították, így az már nem fenyeget, a déli részen viszont fennáll a talajcsuszamlás veszélye, ami orvoslásra vár. A közúti infrastruktúra nagyon kezdetleges, mert főleg földutak vannak, és a megépült magánházak sem alkotnak egységet. A PUZ egységes városkép kialakítására törekszik, biztosítva az ehhez szükséges infrastruktúrát. A befektetés hosszú távon pozitív hatással bír az emberek egészségére, a közúti infrastruktúrára, a levegő, a talaj, a talajvíz és a természeti közeg minőségére. A szakember szerint elengedhetetlen a projekt életbe léptetésének folyamatos figyelemmel követése.

– A Szopori negyedben nemcsak földutak vannak, hanem utcák is, amelyeket a polgármesteri hivatal még nem aszfaltozott le. A területemen fúrásokat végeztem, és ásványt tartalmazó vízre bukkantam. Viszont ha a házam mellé nyolcemeletes tömbházat építenek, amelynek húsz méter mélyre kell ásni az alapját, akkor ez kihat a talajvízre és az ásványtartalmú vízre is, amely talán a tömbház alapozását is megrongálhatja. Nem beszélve arról, hogy az építkezések kettévágják a tulajdonomat képező területet – fogalmazta meg aggályait Răzvan Ursuţiu, az egyik magánház tulajdonosa, akit a levegőminőség romlása is aggaszt a várható forgalom miatt. Azt sem érti, hogy a honvédelmi minisztérium hogyan engedte meg, hogy a tulajdonát képező terület szomszédságában nyolcemeletes tömbházakat építsenek. Vajon ezeknek a tömbházaknak a lakóit nem fogja zavarni reggel négy órakor a felettük elhúzó repülőgép? – vetette fel a kérdést Ursuţiu, aki arra is rávilágított, hogy a tervből egyelőre úgy tűnik, hogy elveszik a kertjeik egy részét zöldesítés címén, miközben másik területre bezsúfolják a tömbházakat.


Románia első olyan városrésze, amely nulláról épülne meg átfogó tervek alapján élhető, korszerű, sok zöldövezettel és közösségi terekkel rendelkező lakóteleppé

Corneliu Dan, egy másik tulajdonos aziránt érdeklődött, hogy kivel beszélgethetnének az urbanisztikai részletekről, mert telektulajdonosként ugyan részt vett a megbeszéléseken, de válaszokat nem kapott a kérdéseire. Elmondta: a tervezőkhöz is hiába fordult, nem ért el eredményt. Erre Dan Tarcea polgármester csak annyit válaszolt: a befektetés megvalósítása néhányakat boldoggá, másokat pedig kevésbé boldoggá tesz.

Chaikh Sulaiman Abdul tulajdonos két területet is birtokol, ahova a tervek szerint óvodát építenének, ő a kártérítésről érdeklődött a közvitán. Ioan Drimuş tulajdonost az érdekelte, hogy mi lesz azokkal, akik mindössze ötszáz vagy ezer négyzetméteres területtel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy tulajdonuk mérete a kisajátítás miatt csökkent vagy sem. Megjegyezte, körzeti városrendezési tervet nem lehet ilyen kis területre, egyetlen parcellára kérni, ezért arra volt kiváncsi, hogy ők majd hogyan tudnak építkezni a területükön.

– Elvesztem a tulajdonjogot a területem kétharmada felett, mert oda utat terveznek, ami majd egy magánbefektetőnek hoz hasznot. Jelenleg háromezer négyzetmétert birtoklok, és a terv szerint csak hétszáz négyzetméterrel maradok, a többit kisajátítják. Azzal már semmit sem kezdhetek, mert háromszög alakú lesz. A kevésbé boldog tulajdonosok száma nagyobb, mint gondolnák. Kisajátítás helyett inkább adjanak a területemért cserébe mást. Elképzelhető, hogy a törvényszékhez fogok fordulni – vázolta aggályait Bogdan Ane telektulajdonos.

(Borítókép: Néhány tömbházat már építettek a Szopori negyedben)