Június 9-én lesznek az európai parlamenti választások, és egyelőre csak ez a dátum biztos. Az Európai Parlament már tavaly májusban kijelölte a júniusi 6. és 9. közötti időszakot, hogy akkor legyenek az EP-választások a tagállamokban. Romániában vasárnap szoktak választást szervezni, így 9-én várják a szavazópolgárokat az urnákhoz. Kivételt képezhetnek a külföldön élő, szavazati joggal rendelkező román állampolgárok, mert Marcel Ciolacu kormányfő egy héttel korábban közölte: támogatja, hogy a külföldiek két napon át szavazhassanak. Ezt azzal indokolják, hogy a külföldön élők sokat kell utazzanak a szavazókörzetekig, ezért tartják méltányosnak a különbségtételt a belföldi választókkal szemben.
Egyes pártok már elkészítették a jelöltlistájukat, a legtöbb politikai alakulatban azonban - így az RMDSZ-ben is – a jelöltállítás még folyamatban van. Az elmúlt hetekben sok szó esett arról, hogy az önkormányzati választást is előrehozzák szeptemberről június 9-ére. A liberálisok álltak elő ezzel a javaslattal, majd a koalíciós partnerük, a szociáldemokraták, de főleg Marcel Ciolacu pártelnök és kormányfő, úgy tűnik, hajlandó belemenni az összevonásba. A PSD-ben egyébként vannak olyanok is – például Sorin Grindeanu közlekedési miniszter - akik ellenzik az összevonást.
Ennek hátterében az áll, hogy a liberálisok támogatottsága alig 18-20 százalék körüli, ellentétben a győzelemre esélyes szociáldemokratákéval szemben, akiket 28 százalék körül mérnek. Egyes felmérések szerint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) már meg is előzi a szabadelvűeket. Egy ilyen eredmény katasztrofális következményekkel járhat Nicolae Ciucă liberális pártelnökre és a párt jelenlegi vezetőségére nézve, ezért a szabadelvűek arra számítanak, hogy a polgármester-jelöltek majd felfele húzzák a pártot, és sikerül bebiztosítani a helyi jelöltek kampányának köszönhetően is az országos második helyet az EP-választáson, amennyiben a két megmérettetés egyszerre zajlik. A liberálisok ennek érdekében például arról is határoztak a párt vezető testületében, hogy valamennyi megyei szervezeti elnök köteles indulni a megyei tanácselnöki vagy a megyei jogú városok polgármesteri tisztségéért.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor némileg enyhítette a szövetség korábbi elutasító álláspontját azzal, hogy kifejtette: jogszabályokat kell ugyan módosítani az összevonás érdekében, de az nem alkotmányellenes. A szövetségi elnök hozzátette még, hogy a politikai célszerűséget is meg kell vizsgálni. A pró érvek mellett említette, hogy a nagyobb mozgósítással vissza lehet szorítani a szélsőséges pártokat, a kontra érvekhez sorolta, hogy az összevonás káoszt okozhat a közigazgatásban.
A két választás egyidejű szervezése mindenképpen magasabb részvételt eredményez, ami a nagy pártoknak kedvezhet, amelyek sok polgármesterrel rendelkeznek. A nagyobb mozgósítás konszolidálhatja a liberálisok második helyét, ellenben az AUR és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) hátrányba kerülne, mert nem rendelkeznek sok helyi választottal, főleg polgármesterrel. Ezek a pártok jelezték már, hogy Brüsszelben és az alkotmánybíróságon is készek megóvni az esetleges döntést. Az RMDSZ-nek van ugyan mintegy 200 polgármestere, de a szövetség egyre nehezebben abszolválja négyévenként az 5 százalékos küszöböt, aminek egyik fő oka, hogy a magyarok körében most már több ciklus óta alacsonyabb a választási részvétel, mint a románok esetében.
Valószínű, az RMDSZ eredménye is jobb lehet, ha két választást tartanak egyszerre, de nagy kérdés, hogy ez a plusz elegendő lesz-e ahhoz, hogy kompenzálja az országos megnövekedett részvételi arányt. A szövetséget folyamatosan 5 százalékon vagy enyhén 5 százalék alatt mérik a nagy román közvélemény-kutatók.
Az RMDSZ szereplését kedvezőtlenül befolyásolja, hogy külföldön nem rendelkezik szavazóbázissal, mert a magyarok jelentős része már a rendszerváltozás után kitelepedett, és sokan közülük nem rendelkeznek érvényes román személyazonossági igazolvánnyal vagy lakcímmel. Az aktív dolgozók számára pedig túl nagy megterhelés az akár több száz kilométeres utazás a szavazókörzetig, az 5 százalékos küszöb pedig nem elég mozgósító érv számukra a megtett erőfeszítéshez mérten. Másrészt az is komoly kihívást jelent, hogy az erdélyi magyarság jelentős része jobban figyel a magyarországi közéletre, és nem érzi át a hazai választások súlyát.
A felmérések tükrében biztosnak látszik, hogy a PSD fogja megnyerni az EP-választást, és szoros küzdelem várható a PNL és az AUR között a második helyért. Biztos negyedik befutónak látszik az USR által irányított, a Népi Mozgalom Pártot és a Jobboldal Erejét is magában foglaló választási szövetség, amelyet mintegy 14 százalékon mérnek.
