Nyilván ez lehet a titok, különben mi a magyarázata például a nagybányai bizarr ügynek, amelynek „lelki feldolgozása” még mindig folyamatban van a választói magatartás kutatóinak körében. Catalin Chereches esetéről van szó, a korrupciós ügyei miatt elítélt polgármester újabb mandátumot nyert a júniusi helyhatósági választásokon, kampányát a börtönből intézte.
A fenti megállapítás csak egy kiragadott gondolata a tartalmas beszélgetésnek, amelyet lapunk is részletesen ismertetett. S hogy mégis milyen elvárások befolyásolják a romániai szavazók opcióit, a válaszra a két hete ismertetett közvélemény-kutatásból lehet következtetni, amelyben Klaus Johannis államfő masszív népszerűségvesztését és Victor Ponta, illetve Traian Basescu iránti rokonszenv növekedését jelzik az adatok.
Abból az immár közhelyszerű megállapításból kiindulva, hogy minden népnek olyan vezetőkben van része, amilyeneket megérdemel, levonhatunk néhány gyors tanulságot még az őszi parlamenti választási kampány beindulása előtt. A legfontosabb tanulság talán nem is annyira a jelöltekre, mint inkább a választókra vonatkozik.
A román politikacsinálóknak 2o14-ben Johannis volt az ajánlata az ígért jólétet a kormányon levő pártoktól hiába váró választók igényére. Nem az ország gondjainak megoldására, hanem a választók megnyugtatására született a Johannis-illúzió, amelynek legalább a parlamenti választásokig, a liberális párt győzelméig ki kellett volna tartania. Hogy a PNL miért volt képtelen még egy évig életben tartani ezt az illúziót, annak több külső és belső oka van. Tény, hogy a népszerűség-csökkenés az államfővel szemben támasztott irreális elvárások teljesületlenségének egyértelmű mutatója. Johannis alkatából és az alkotmányban meghatározott hatásköréből fakadóan kevésbé cselekvő, hang- és látványelemek hiánya miatt erőt, biztonságot, védelmet sem sugárzó teljesítménye messze elmarad elődje produkciójától. Szűkszavúságát, tétlenségét akár a nyugalom illúziójaként is megélhetné az önámításra hajlamos választó, ehelyett a gyengeség jeleként értékeli. Bár Ponta és Basescu hatalomba való visszatéréséhez azért több kell, mint néhány százalék plusz népszerűség, a hozzájuk hasonló politikus-alkatok mindenképpen közelebb állnak a nép ízléséhez, továbbra is ők fogják meghatározni a román politikát - ennek minden negatív következményével együtt.
Nem csak politikusainknak nem sikerül megfelelniük a velük szemben támasztott igényeknek, úgy tűnik, a választók sem mutatkoznak tapasztaltabbaknak, megfontoltabbaknak, hiába érte egyik választás a másikat az elmúlt 27 év alatt. A Johannis-jelenség is azt mutatja: befolyásolhatóság, terelhetőség tekintetében nem sokat változott a helyzet - függetlenül attól, hogy melyik oldal teszi ezt velük, velünk. Ha nem így lenne, talán a tisztesség, korrektség is többet nyomna a latba, és nem a balekséget jelentené a választók szemében. Mindent összevetve azért annyit hozzá kell tennünk: még mindig jobb, hogy Johannis felé „terelődött” a jónép 2o14-ben, mint Ponta irányába, különben ő lenne most az államfőnk. De ha ennek az az eredménye, hogy az idei parlamenti választásokon, vagy a következő államfőválasztáson a szavazói kedv inga módjára a másik végletbe csap, úgy Johannis elnökségének kétségtelenül nagyobb a kára, mint a haszna.
