A kampány érinti a külhoni magyar állampolgársággal rendelkezőket is, akiknek mozgósítása érdekében szerda délután ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, csütörtökön pedig Völner Pál igazságügyi államtitkár tartott Kolozsváron informális találkozót az érdeklődőkkel.
Az előadók hangsúlyozták: a migráció okozta helyzet válaszút elé kényszeríti Európát, és a kvóták alapján történő betelepítés nem oldja meg a kontinensre nehezedő problémákat, ezért annak elutasítására buzdítottak a népszavazás alkalmával.
Lomnici: a kvóta jogszerűtlen és veszélyes
A kvóták alapján történő betelepítés nem oldja meg sem az európai demográfiai, sem a munkaerő-problémákat. A magyarországi október 2-i népszavazás nem csak Magyarországot, hanem az egész európai térséget érinti – fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán magyar alkotmányjogász első erdélyi előadásán, amelyet szerdán, Kolozsváron a Sapientia EMTE Rektori Hivatalának székhelyén, az Óváry-teremben tartott Migrációs válság és kvótaellenes szavazás címmel.
„Az október 2-i népszavazás az erdélyi magyarságot is érintheti. A népszavazáson való részvétel, habár belpolitikai színezetűnek tűnik, az egész európai térség számára különleges jelentőséggel bír, és Romániát is érinti. A kvóta-betelepítés nem oldja meg sem a demográfiai, sem a munkaerő-piaci problémákat, ezért a kvótát el kell utasítanunk, mert ésszerűtlen, jogszerűtlen és veszélyes” – kezdte előadását ifj. Lomnici Zoltán.
A magyarországi alkotmányjogász elmondta: az Európába menekültként érkezett muszlimokról úgy tűnik, hogy csak saját törvényeik szerint élnek. Több európai nagyvárosban kialakultak már olyan zónák, ahova sem az európaiaknak, sem a rendőrségnek nem tanácsos bemenni, és ahol a bűnözés tekintetében az arab lakosság vezető helyen található. Belgiumban például az összlakosság 8,1 százaléka van börtönben, de a fogvatartottak 45 százaléka muszlim – érvelt Lomnici.
A szakember a Time magazint idézte, miszerint 2015-ben másfélmillió migráns érkezett Európába, de idén ez a szám elérheti a hárommilliót a 2012-es évhez képest, amikor Európába „csak” 336 ezer menekült érkezett. Példaként hozta fel, ha az Amerikai Egyesült Államok évente 100 ezer bevándorlót fogad be, akkor Európának miért kellene ugyanezen idő alatt egymillió embert befogadnia?
„Aggodalomra adhat még okot, hogy az arab hierarchia a következő: férfi, fiúgyermek, élő állat, ingatlan, ingó javak, nő és leánygyermek, illetve hogy egy családban sok gyermek születik. Az Európába beözönlő migránsok 90 százaléka fiatal vagy középkorú férfi, aki majd családegyesítés címen népes családját is Európába hozza” – tette hozzá az alkotmányjogász.
Lomnici kifejtette: az európai liberális baloldal bevándorláspárti magatartása azzal magyarázható, hogy a baloldali büntetőpolitika sokkal enyhébb, mint a jobboldali. Értesülései szerint a Franciaországban szavazati joggal bíró muszlimok 93 százaléka a franciaországi baloldal jelöltjét, Francois Hollande-ot támogatta 2012-ben, aki aztán meg is nyerte a választásokat.
„A baloldal egyik fegyvere az, ha valaki azt mondja, hogy nem akar migránsokkal együtt élni, azt már xenofóbnak nevezik és stigmatizálják” – magyarázta Lomnici.
Véleménye szerint Orbán Viktor magyar kormányfő „nem kereste magának a bajt”, hanem ő és stábja jó szimattal felismerte, milyen lépéseket kell tenni, ezért számos kormányzati intézkedése „exportcikk” lett, és az Európai Unióban „egységbe kovácsolt egy új szövetséget, amely direkt módon nem állt ki Magyarország mellett”.
„A magyar miniszterelnök szerepe ebben a folyamatban szimbolikus. Egy németországi felmérés arra világított rá, hogy a németek több mint 80 százaléka támogatja Orbán Viktor politikáját. Ezért ennek a felmérésnek az eredményeit nem is hozták nyilvánosságra az illető intézmény honlapján” – monda az alkotmányjogász, hozzáfűzve: mindenkinek joga van eldönteni, kivel akar együtt élni, illetve a határzár kiépítése nagy siker volt délen.
A szakember állítása szerint az európai munkaerőpiacnak migránsokkal való „feltöltése” nem vezet jóra olyan körülmények között, amikor „a német felmérések szerint a bevándorlók kétharmada funkcionális analfabéta”, és többségük nem is akar németül megtanulni. Ugyanakkor „a menekültszállókat toborzóirodának tekintik azok a szélsőséges csoportosulások, amelyek Németországban az Iszlám Állammal tartanak fenn kapcsolatot”.
„Az európai demográfiai mutatók javítását nem az arab migránsokkal, hanem például ázsiai „utánpótlással” lehetne javítani, hiszen Európában számos ázsiai származású személy él, akiknek sikerült beilleszkedni az európai környezetbe” – magyarázta az alkotmányjogász.
Lomnici figyelmeztetett arra, hogy a liberális baloldali bevándorlás-politika egyik súlyos következménye az az 1700 „dzsihádturista”, akik „nem nyaralni jöttek Európába”, a kötelező betelepítési kvóta pedig újabb veszélyeket rejt.
„A muszlimoknak az uniós tagállamokban való szétosztását folyamatosnak gondolják, és ennek megtagadása fejenként 80 millió forint bírság kifizetésével járna, ez pedig óriási összeg, ami lenullázná azt az uniós támogatást, amit Magyarország eddig kapott” – közölte.
A genfi 1951-es, menekültekről szóló nemzetközi egyezmény előírja, ki tekinthető menekültnek, illetve a menekülteknek együtt kell működniük azokkal az államhatóságokkal, ahol idegenrendészeti eljárás révén megkaptak egy jogi státust.
„Most mindenkit lemenekülteznek, de a menekült az, aki megfelel a genfi konvencióban rögzítetteknek” – tette hozzá az előadó.
A szakember tudomása szerint az illetékes hatalmak a következő hetekben tárgyalnak a plafon nélküli kvóta-határozatról. Elmondta: míg a közelmúltban az egyik európai testület az önkéntes kvótáról döntött, egy másik a kötelező kvótát szavazta meg.
A magyar népszavazás esetleges következményei kapcsán Lomnici kettős mércére világított rá. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a görög népszavazás éjszakáján azt nyilatkozta: „tiszteletben tartjuk, és elfogadjuk a görög nép döntését”, míg a magyar referendumról kijelentette, hogy annak „nem lesz semmilyen következménye”. Példaként még az európai alkotmányról szóló francia és holland szavazást hozta fel, amit a francia és a holland népszavazás megtorpedózott, pedig alapszerződés szintű normatíva volt. Ezért nem zárható ki, hogy a referendumnak jogi következményei lesznek – fejtette ki az alkotmányjogász.
NAGY-HINTÓS DIANA
