Rangsorolta jelöltjeit az RMDSZ Kolozs megyei szervezete
(Borítókép: NAGY-HINTÓS DIANA)
A járványügyi helyzet rányomta bélyegét a választásokra, de meg kell keresni az okokat, amelyek miatt a városi környezetben az RMDSZ kevesebb szavazatot kapott. „Bánffyhunyadot kivéve Kolozs megye városaiban kevesebb szavazatot kaptunk, mint 2016-ban. Ki kell javítani a hibákat, amelyek a szavazatszám csökkenését okozták” – hangoztatta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.
– A kolozsvári eredmények kapcsán nincs okunk az örömre: az RMDSZ önkormányzati listája 5500 szavazattal kapott kevesebbet, mint 2016-ban. Nem csak a járvány miatt mentek el olyan kevesen szavazni. Ennek a hátterében ott van, hogy mindent, ami megvalósult, a polgármesternek tulajdonítják, és mindent, ami kevésbé jól sikerült, az RMDSZ-frakciónak – vélekedett Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester.
Az önkormányzati választásokat értékelő Antal Géza ügyvezető elnöktől megtudtuk: Kolozs megyében 128 RMDSZ-es önkormányzati képviselő jutott mandátumhoz, ez tizenhárommal kevesebb, mint 4 évvel ezelőtt. Aranyosgyéresen hat, Kolozsborsa községben két szavazat hiányzott ahhoz, hogy a magyar közösségnek képviselője legyen a helyi tanácsokban. Alsódetrehemben újra van RMDSZ-es tanácsos és sikerült növelni a tanácsosi mandátumok számát néhány vidéki önkormányzatban. A mandátumok igazolása október 8. után kezdődik.
– Kisebbségként sokszor a viccbeli nyuszika helyzetében vagyunk. A PSD-vel kötött megállapodást sokan kritizálták. A romániai magyarok politikai ellenszenve a liberálisok ellen is megnyilvánul az államfő és egyes politikusok magyarellenes kijelentései miatt. Azonban a kolozsvári alpolgármesteri és a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségének megszerzése érdekében tárgyalnunk kell a PNL-vel, mert mással nincs kivel tárgyalni. Ezt a két tisztséget a magyar közösségnek akarjuk megtartani. Kolozs megyében nincs más lehetőség, csak a PNL-vel való együttműködés, ha a közösségünket akarjuk képviselni. Különbséget kell tennünk a PNL kapcsán az országos és a helyi politika között. Nem tudjuk, lesz-e magyar alpolgármester Kolozsváron, és lesz-e a Kolozs Megyei Tanácsnak magyar alelnöke. A PNL részéről van erre nyitottság, elképzelhető, hogy meglesznek ezek a tisztségek – válaszolta Csoma Botond egy hozzászóló kérdésére, aki azt sérelmezte, hogy az erdélyi magyarok nem nézték jó szemmel sem a PSD-vel való együttműködést, sem a liberálisok közelmúltbeli magyarellenes megnyilvánulásait.
Küldötteink a parlamentben: négyéves összegzés
Parlamenti tevékenységéről beszámolva Csoma Botond elmondta: 2016 decemberében kezdődött mandátuma első felében az önkormányzati bizottságban dolgozott, a bizottság egyik alelnökeként. Habár a bizottság elnöke egy magyarellenességéről ismert román képviselő volt, a bizottsági üléseken lehetett vele racionálisan tárgyalni önkormányzati ügyekről. 2018-ban Csoma Botond bekerült a képviselőkből és szenátorokból álló, a hírszerzést felügyelő bizottságba. Ott lehallgatásokkal kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. Ezenkívül jogi kérdésekkel is foglalkozott, többször felszólalt a plénumban, szem előtt tartva az erdélyi és a Kolozs megyei magyarság érdekeit.
– Úgy lettem szenátor, hogy 6,7%-os esélyem volt 2012-ben arra, hogy elnyerjem ezt a tisztséget. Összefogtunk és sikerült. Ugyanez volt a helyzet 2016-ban, és remélem, hogy 2020-ban is így lesz. A szenátus egészségügyi bizottságának elnökeként sok álmatlan hétvégét töltöttem munkával Bukarestben. Amikor 2016-ban a testület elnöke lettem, voltak sajátos prioritásaink: mindenki jusson méltányos egészségügyi ellátáshoz és hozzuk helyre az infrastruktúra lemaradásait – számolt be László Attila szenátor, aki az elmúlt mandátumában 59 törvénytervezet kezdeményezője, illetve társszerzője volt, 118-szor szólalt fel a plénumban, és a sajtóban is folyamatosan jelen volt tájékoztató videóival, interjúival. Hozzájárult az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) megkötött együttműködési szerződéshez, betegközpontú törvényjavaslatot iktatott Vass Levente RMDSZ-es képviselővel, részt vállalt népegészség-tájékoztatási kampányban, rákos megbetegedések szűrőprogramjának elindításában, a magyar–román egészségügyi kapcsolatok rendezésében, a rezidensképzés módosításában stb.
– Ha az előrejelzéseket nézzük, nagy valószínűséggel nem lesznek választások december 6-án, de legalább ne növekedjen a napi esetszám. Az egészségügyi statisztikusok azt vetítik elő, hogy november végén, decemberben, amikor a hideg beáll, nőni fog az esetszám – figyelmeztetett László Attila.
A politikus aggodalmát fejezte ki, mondván: ha az RMDSZ országos szinten nem éri el a parlamenti választásokon a bejutáshoz szükséges 5 százalékot, illetve Kolozs megyében az RMDSZ nem kapja meg a szavazatok 20 százalékát, akkor Kolozs megye nem részesül az alternatív küszöb miatti visszaosztásból, ezért kétséges mind a szenátori mandátum, mind a két képviselői mandátum megszerzése.
Mivel akarnak foglalkozni jelöltjeink?
Az MKT rangsorolása értelmében a képviselői listát Csoma Botond vezeti, őt követi Talpas Botond, a szenátori lista első helyén pedig továbbra is László Attila áll.
– A következő négy évben is a hírszerzési bizottságban szeretnék tevékenykedni, de emellett emberjogi kérdésekkel, kisebbségi jogokkal is szeretnék foglalkozni a továbbiakban is. Köszönöm az eddigi munkát és a segítséget, számítok továbbra is a helyi szervezetek, önkormányzati képviselők és nem utolsósorban a Kolozs megyei magyarok támogatására – tájékoztatott Csoma Botond képviselőjelölt.
– Azért szeretnék parlamenti képviselőként is dolgozni, mert vannak elképzeléseim és megoldásaim azokra a problémákra, amelyekkel mi, Kolozs megyei magyarok szembesülünk. Az elmúlt években barátaimmal, kollégáimmal, az Igen, tessék! mozgalommal, a többnyelvű táblák ügyével, a koronavírus alatt a szomszedok.ro projekttel napi szinten foglalkoztunk – közölte Talpas Botond képviselőjelölt, aki a nyelvhasználati kérdésekkel, a nagyvárosok és metropoliszövezeteik működésének újragondolásával és a közszállítás országos összehangolásával foglalkozna.
– Kolozs megyében is mindenki számára elérhető egészségügyi ellátásra van szükség. Az elmúlt néhány hónapban hangsúlyos szerepet vállaltam az RMDSZ koronavírus-kezelésében. Orvosként feladatomnak tekintettem magyar nyelven, hitelesen tájékoztatni az erdélyi magyar közösséget a járvánnyal kapcsolatos tudnivalókról. Be kell fejezni a kolozsvári onkológia új épületét, építsük meg a regionális sürgősségi kórházat és gyermekkórházat. Ezen kívül módosítani kellene az építkezési törvényt és oktatási konzorciumokat kellene létrehozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a belvárosi iskolák kihelyezett osztályokat működtessenek vidéken – mondta el László Attila szenátorjelölt.
Vákár István kifejtette: a Kolozs Megyei Tanácsban – amelynek alelnöki tisztségére továbbra is őt ajánlja a szervezet – az RMDSZ-es tanácsosok azért váltak fontosakká, mivel az adott szót mindig betartották, a román pártokkal való együttműködés során mindenki nyert.
