Karácsonyi díszekből „handmade” a divat

Karácsonyi díszekből „handmade” a divat
Karácsony környékén, az adventi időszakban sokan hangoztatják, hogy ilyenkor meg kell próbálni befele fordulni, elcsendesedni az ünnepekre hangolódva – ami sokaknak meglehetősen nehéz a „kinti” pörgés, ajándék-vásárlási láz közepette. Némi segítség lehet talán az, ha magunk is belefogunk egy kis ügyeskedésbe, kézműveskedésbe, például saját készítésű karácsonyi díszekkel, dekorációkkal lepjük meg magunkat, belefeledkezve az alkotás örömébe.

Akár beválik, akár nem a fenti tipp, tény, hogy a kézzel készült, azaz „handmade”, avagy a kézműves termékek – szappanok, parfümök, kenőcsök, tálak, dísztárgyak stb. – az utóbbi időben igen nagy népszerűségnek örvendenek, s ez alól nem képeznek kivételt az egyedi karácsonyi díszek sem, amelyek valóságos reneszánszukat élik, legyenek üvegből, díszpapírból vagy akár valamilyen nonkonformistább anyagból. Csete Ildikó és sógornője, Csete Andrea – aki az Amerikai Egyesült Államokban elvégzett egy szabó-varró tanfolyamot – például a filcre és az anyagokra „esküszik”, nem véletlenül. „Nem díszekkel kezdtük, hanem ruhácskákkal, óvodásoknak készült köténykékkel. Aztán idén november közepén támadt egy ötletünk, és, egyelőre hobbyszinten, elkezdtünk szezonális díszeket készíteni filcből. Nagyon nagy sikerük volt” – magyarázza Handmade by A&I két „kézügyeskedője”, akik minden díszítőelemet kivágnak, kihímeznek, majd adott esetben például gyöngyökkel is díszítik. „Úgy álltunk neki, hogy megpróbáljuk, ha sikerül, akkor jó, ha nem, akkor van egy tapasztalatunk. Aztán oda jutottunk, hogy magunknak jóformán nem is maradt semmi a fára. Nem az volt kimondottan a cél, hogy plusz jövedelmünk legyen belőle, inkább önreklámként fogtuk fel, hiszen mindketten szeretünk varrni. Ezért csináltuk meg a Facebook-oldalt is, de most már azon gondolkozunk, hogy ennek kellene legyen folytatása… – magyarázza Ildikó, akinek igencsak van érzéke a széphez, hiszen amúgy ékszerészüzletben dolgozik. Egyéként most mindketten gyesen vannak, így nincs nagyon sok idejük varrás-szenvedélyüknek hódolni, de amikor van rá lehetőségük, nagyon nagy kedvvel dolgoznak. Sok esetben a mintákat az interneten nézik ki, majd kombinálják, alakítgatják őket, hiszen elképzelésük az, hogy a hagyományos varrásmintákat ötvözzék a modernnel. A szokásos, hagyományos amúgy is megkapható sok helyen, de azt valami újszerűvel ötvözni, társítani, arra még kevés a példa. A kihívás tehát az, hogy meg kell találni az oly sokszor hangoztatott arany középutat – állítják, miután azt a következtetést már levonták, hogy a kézimunka, az aprólékos kidolgozás nagyon tetszik az embereknek, vásárlóknak. Mert nem egy olyan terméket kapnak, ami úgymond standard és futószalagon készült, hanem egy igényes, egyedi munkát.

Mint elmondták, a sikeren felbuzdulva máris új terveket szövögetnek, tovább akarják fejleszteni a még igencsak gyerekcipőben járó „vállalkozást”, hogy ne csak díszekkel foglakozzanak: ruhákat, táskákat is szeretnének készíteni, mindezt természetes, „emberközeli” anyagból, varrásmintákkal. Abban a reményben, hogy megfizethetőnek találja majd a szélesebb közönség. „Nem mindenki értékeli a kézimunkát, de ha megismerik, és látják, mennyi idő és munka van benne, ráadásul mutatós is, akkor talán nem fogják sajnálni azt, hogy több pénzt kell rá kiadni, mint egy bolti, esetleg Kínában gyártott tucatárucikkért. Szerencsére, már nálunk is vannak olyanok, akik értékelik a munkát” – összegez Ildikó és Andrea.