IMF: az adóügyi enyhítések pörgették a gazdaságot, ennek az ára az egyre nagyobb infláció

IMF: az adóügyi enyhítések pörgették a gazdaságot, ennek az ára az egyre nagyobb infláció
Románia jelentős előrelépéseket tett a gazdasági egyensúlytalanságok felszámolása és a gazdasági növekedés válság utáni helyreállítása érdekében. Ugyanakkor újfent megjelennek a makrogazdasági szinten a kockázatok, újra „fellángol” az infláció – mutat rá jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

A washingtoni székhelyű pénzintézet illetékesei ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a gazdasági növekedést az adóügyi enyhítéske és a fizetésemelések pörgették, főként a 2017-es év második felétől kezdődően. Ezért most elkezdtek megmutatkozni a gazdaság túlfűtöttségére utaló jelek, ami növeli a makrogazdasági szintű volatilitást.

A dokumentum arra is kitér, hogy a romániai pénzügyi rendszert változatlanul a bankok dominálják, azon belül is öt banknak van vezető szerepe, együttesen ugyanis övék a letétek mintegy 60 százaléka. Összességében a bankszektor birtokában van a pénzügyi ágazat javainak a 80 százaléka. A hitelek valamivel több mint 10 százalékát nyújtották eközben nem banki jellegű szolgáltatók, amelyek piaca enyhe növekedést mutat.

A bankok sérülékenységét jelen pillanatban az adja, hogy nagyon kitettek az állami adósságnak (az aktívák mintegy 22 százaléka), illetve az ingatlanpiacnak – ezt a kockázatot csak fokozza az Első otthon program. Mint az IMF szakértői ráirányítják a figyelmet: a 2008–2017-es időszakban az ingatlanhitelek aránya 21 százalékról 54 százalékra nőtt. Éppen ezért a Nemzetközi Valutaalap azt ajánlja, vezessenek be korlátozásokat azoknak a bankoknak, amelyeknek kitettek az állami adósságnak.

A jelentés szerint csökkent viszont a nem teljesítő hitelek aránya: 21,9 százalékról 6,4 százalékra estek vissza 2013-tól 2017-ig. Számuk azonban még mindig számottevő főként a ,mikro, illetve a kis- és közepes vállalkozások körében, ami korlátozza a hitelekhez való hozzáférésüket. A nagy vállalatok többsége nem ütközik ebbe a problémába, mivel inkább külföldi hiteleket igényelnek.

Az IMF számításai szerint az állami adósság a bruttó hazai termék (GDP) 36,8 százalékára rúgott 2017 végén, ami viszonylag alacsony szintnek számít a többi európai uniós állammal összevetve. De egy fejlődő gazdaságú országban az állami adósság növekedése a jövőben gondokat vethet fel – kongatják meg egyúttal a vészharangot a washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői. Meglátásuk szerint ugyanis egy 40–15 százalékos GDP-arányos állami adósság recessziót okozhat.