Hétszer szegényebb a fővárosnál a legpénztelenebb megye

Kolozs hatalmas fejlődése elsősorban az egyetemeknek köszönhető

emberek, egyetem
Az egyetemek kulcsfontosságú szerepet játszottak a megye fejlődésében (Fotó: Rohonyi D. Iván/Archív)
Friss felmérés megállapította: míg húsz évvel ezelőtt a vásárlóerő-paritás vonatkozásában Románia az EU-s átlag csupán 26 százalékánál helyezkedett el, addig mára ez az arány 76 százalékra kúszott fel, ami azt jelenti, hogy ilyen vonatkozásban utolértük a szomszédos Magyarországot, illetve elhagytuk Görögországot, Lettországot, Horvátországot, Szlovákiát, Szerbiát és Bulgáriát is. Ugyanakkor Románián belül hatalmas aránytalanság tapasztalható a megyék és régiók gazdasági-pénzügyi fejlődése között, ami szervesen összefügg a vásárlóerővel és közvetlenül befolyásolja az életminőséget, vagyis azt, hogy mit engedhetünk meg magunknak a mindennapi kenyerünk megvásárlása mellett, általános emberi szükségleteink kielégítésére. Összeállításunkban Égly János kolozsvári üzletember és Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke magyarázza régiónk ütemes fejlődésének okait – Kolozs megye Bukarest után a második „legpénzesebb” hely.

A Hotnews hírportál által ismertetett friss gazdasági elemzés megállapította: húsz évvel ezelőtt Romániában a vásárlóerő-paritáson (PPP) mért GDP/fő az EU átlagának mindössze 26%-a volt, most ez a szám 76%, ami Magyarországgal egy szinten van, és Görögország (67%), Lettország, Horvátország, Szlovákia, Szerbia és a szomszédos Bulgária felett helyezkedik el. Az általános gazdasági helyzetnek az ország régióira kivetített képe viszont azt mutatja: van olyan megye, amely hétszer szegényebb, mint Bukarest. Fontos megjegyezni, hogy Kolozs megye a főváros után az első helyen található az utóbbi időszakban elért gazdasági-pénzügyi fejlődés jegyzékén. 

Az elemzés értelmében a leggazdagabb „megye” az maga a főváros (Ilfov megyét külön vették): a vásárlóerő-paritást figyelembe véve Bukarest az Európai Unió átlagának több mint 260%-át teszi ki (tehát több mint 2,5-szer gazdagabb az átlagnál), ám ha a régiókat nézzük, a rangsor másik végén találjuk a legszegényebb megyét – Vaslui –, amely majdnem hétszer szegényebb, mint a főváros.

Ütemkihagyások, lemaradások

A szakemberek azt is megállapítják: a GDP/fő tekintetében Bukarest vezet, amelyet Kolozs megye követ, amelynek az elmúlt 20 évben a növekedési üteme sokkal gyorsabb volt, mint a fővárosé. Tudatják: húsz évvel ezelőtt Kolozsvár az ötödik helyen állt a GDP/fő tekintetében Bukarest, Ilfov, Konstanca és Brassó mögött. 2010-ben már megelőzte Brassót, és a negyedik helyre került. 

Az elemzés szerint Kovászna, Galac, Vrancea és Bákó megye növekedési üteme volt a leglassúbb, míg Kolozsvár, Bukarest, Szilágy és Temes megyéé a leggyorsabb. Botoşani, Szilágy, Vaslui, Vrancea, Vâlcea és Teleorman megyékben nagy a költségvetési egyensúlyhiány, és az állami költségvetésből származó átutalásoktól függ a túlélés – derül ki a szakemberekből álló csoport tanulmányából. Más szóval, ezek a régiók politikailag könnyebben ellenőrizhetők, mivel függnek a Bukarestből érkező pénzektől.

Politikus és üzletember: az egyetemek és a Caritas ereje

A Szabadság által megkérdezett üzletember és politikus egybehangzóan azt nyilatkozta: az egyetemek kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy az elmúlt 20 évben Kolozs megye ilyen méretű gazdasági-pénzügyi fejlődést ért el, maga után hagyta vetélytársait és országos szinten a második helyre tornászta fel magát.

– Minden fejlődéshez valamilyen nyersanyagra van szükség, ez egyértelmű. Kolozs megye esetében ez nem más, mint az emberi tényező, azaz a humán erőforrás. A jó szakembereket a felsőfokú oktatási intézmények képzik, és bocsátják a gazdaság rendelkezésére. Bármennyire visszatetsző, a pénz először a Caritas piramis-játékkal érkezett Kolozsvárra. Ennek köszönhetően megugrott az ingatlanpiac, ami tovább növelte a helyi és regionális gazdaságban rendelkezésre álló pénzalapot. Később a számítástechnikai és távközlési iparág tolta előre a Kolozs megyei gazdaságot, ami lényegesen segített az ingatlanpiac és a turizmus fejlődésének a fenntartásához. Mindezekhez szükség volt egy infrastrukturális szempontból folyamatosan fejlődő és bővülő nemzetközi repülőtérre, ez mindenhol elengedhetetlen mobilitási tényező – nyilatkozta lapunknak Égly János kolozsvári üzletember.

A gazdasági folyamatokat az 1990-es évektől figyelő és elemző üzletember véleménye egyezik a Kolozs Megyei Tanács alelnökének álláspontjával: Vákár István is úgy gondolja, a kolozsvári egyetemeknek köszönhető a kistérség látványos gazdasági fejlődése.

– Első helyen mindenképpen a felsőfokú oktatási intézményeket említeném, hiszen ők „termelik ki” az embereket. Ugyanakkor hagyományos módon Kolozsvár vonzó gazdasági és kulturális szempontból is, sok mindent nálunk szerveznek meg, ez forgatja és itt is tartja a pénzt. Ugyanakkor a transzilvanista szellemben a stabilitásra helyezzük a hangsúlyt, a polgárok is becsületesen befizetik az adókat, ami az intézmények fenntartását és az infrastrukturális fejlesztéseket teszi lehetővé. A kistérségünket az ide érkezők és a gazdasági folyamatokhoz hozzájáruló befektetők iránti befogadóképesség és -készség is jellemzi, ez megegyezik az európai szellemiségünkkel – nyilatkozta a lapunknak a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke.

Vákár István hozzátette: ahhoz, hogy az utóbbi időben Kolozs megye ennyire sikeres legyen, döntően hozzájárultak a sikeresen lehívott és elköltött uniós források, valamint a számítástechnikai és távközlési iparágak, valamint a jól fizetett munkahelyek.