Hiába cáfolnak az illetékesek, terjengnek a pletykák
A rendkívül feszült kelet-ukrajnai helyzet következtében Romániában is fellángolt a kötelező sorkatonai szolgálat esetleges visszaállításáról szóló vita. Erre rátett egy lapáttal, hogy nemrég a honvédelmi minisztérium önkéntes tartalékosokat toborzó kampányt indított a fiatalok körében: a lakosság egy része ezt úgy értelmezte, mint a sorkatonaság visszaállításának első lépése: támadnak az oroszok, háború lesz, be kell vonulni a seregbe – vélték.
A szakemberek szerint az önkéntes tartalékos katonai szolgálat létrehozásának az volt a célja, hogy kiegészítsék és olykor tehermentesítsék a hivatásos és szerződéses állományt, valamint rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén az önkéntesek katonai szolgálatot teljesítsenek. Minden ország hadereje a hivatásos katonákon túl a felkészült és sokoldalú tartalékos erőkön nyugszik, ezért Romániának is szüksége van olyan önkéntes tartalékosokra, akik civil foglalkozásuk vagy felsőfokú tanulmányaik mellett támogatják a katonaság munkáját, és veszélyhelyzetben sem riadnak vissza attól, hogy komoly segítséget nyújtsanak az országnak – magyarázták a minisztérium emberei az önkéntes tartalékosok idén januárban meghirdetett toborzását.
A kolozsvári Iordăchescu şi Asociaţii ügyvédi iroda által a napokban kiadott sajtóközlemény emlékeztet: a 2005-ben elfogadott 395-ös törvény szerint 2007. január 1-től Romániában eltörölték a kötelező sorkatonai szolgálatot. Ennek ellenére az alkalmasnak minősített nők és férfiak önkéntes alapon teljesíthetnek tartalékos katonai szolgálatot. Ugyanakkor a törvénynek a háborús, a mozgósítási, az ostrom- és a szükségállapotra vonatkozó előírásai világosak: első két esetben kötelezővé válik a sorkatonai szolgálat. A háborús és a mozgósítási állapotot azonban nem könnyű kihirdetni: a szenátus és a képviselőház együttes ülésére és közös szavazatára van szükség. Az ostrom- és a szükségállapot kihirdetését az államelnök rendelheti el. De amennyiben valóban ostrom- és háborús állapotot hirdetnek, a 20 és 35 közötti férfiak behívót kapnak, a nők pedig önként jelentkezhetnek a seregbe.
Ami az önkéntes tartalékosok toborzását illeti, ennek semmi köze a fentiekhez – az önkéntes tartalékos katonák egyébként a képzés során havi 2700 lejes fizetésben részesülnek, utána havi 1500 lejes zsoldban, ha nem kell szolgálatot teljesíteniük. A Vasile Dîncu vezette minisztérium egyébként is csak 444 ilyen személyt keresett és csak bizonyos megyékben. A február 4-én véget ért toborzás a 2015-ben elfogadott 270-es számú és a honvédelmi miniszter 2017-ben elfogadott 25-ös számú rendelete alapján történt, így tehát – állítják a megfigyelők és elemzők – a folyamat semmiképpen sem hozható összefüggésbe az ukrajnai katonai helyzettel.
A honvédelmi minisztérium illetékesei ugyanakkor hangsúlyozták: akárcsak más országnak, Romániának is szüksége van a katonai tartalékosok kiképzésére, amely képzés időszaka hat hónaptól egy évig terjed. Azzal érvelnek, hogy amennyiben az elkövetkező 15 évben Románia nem talál megoldást erre a kérdésre, humán erőforrás szempontjából katonai tartalék nélkül marad. Továbbá hangsúlyozzák: míg Lengyelország 50 ezer önkéntes tartalékos sorkatonával rendelkezik, addig nálunk ezek száma ezer alatt van…
Vasile Dîncu honvédelmi miniszter egy televíziós műsorban nemrég kiemelte: jelen pillanatban még csak nem is elemzik a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását. Ennek egyrészt az az oka, hogy Romániának nincs szüksége ekkora állományra, és nem is rendelkezik elengedő pénzzel egy jelentősen megnövekedett létszámú hadsereg fenntartására.
Egyelőre tehát fellélegezhetnek a fiataljaink: nem kell attól tartaniuk, hogy visszaállítják a kötelező sorkatonai szolgálatot.
(Borítókép: illusztráció/Emil Moritz)
