Újabb világháború szélére sodródott a világ
- véli Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
- véli Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Vissza

Újabb világháború szélére sodródott a világ

Folyamatosan érkeznek a tragikus, vészjósló hírek Ukrajnából, és a magyarok lakta Kárpátaljáról: legutóbb a herszoni ellentámadásban elhunyt régióbeli katonák halálhíre és temetése rázta meg a Kárpát-medencei magyarságot. Rakéta csapódott be Kárpátalja egyik hegyvidéki járásában, a volóci vasútállomás melletti transzformátortelepet érte találat. A háborús övezetekből a régióba érkezett belső menekültek ellepték a magyarlakta településeket. Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) berlini kongresszusán kaptuk mikrofonvégre. A KMKSZ elnöke kétéves önkéntes száműzetésben él Budapesten, az ukrán állam hazaárulással, szeparatizmussal vádolja. 2021 októberében választották újra a szövetség élére, de mivel kénytelen volt távozni Ukrajnából, csak korlátozottan tudja ellátni elnöki feladatait.

A FUEN berlini tisztújító kongresszusán több kárpát-medencei kisebbségi szervezet vezetője is részt vett, a kárpátaljai magyarokat Brenzovics László képviselte.  2018-ban az ukrán titkosszolgálat (SZBU) nyomozást indított az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ általa vezetett alapítványa ellen, ezt pedig később kiterjesztették két másik civil szervezetre, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítványra, illetve a KMKSZ Jótékonysági Alapítványra.

Az ukrajnai helyhatósági választások után rendkívül látványos és brutális akció keretében felfegyverzett SZBU-sok jelentek meg irodáikban, őt és az alapítványok vezetőit hazaárulással és szeparatizmussal vádolták meg. Ilyen esetekben nem lehet szabadlábon védekezni, hiszen akiket ilyen vádakkal illetnek, akár évekig is előzetesben ülhetnek.

Ezt elkerülendő, ügyvédjei azt tanácsolták, hogy hagyja el Ukrajnát, ezért Magyarországion telepedett át.

A vádiratot azóta sem adták be a bíróságra, és körözést sem adtak ki ellene. A Szabadságnak nyilatkozó Brenzovics László megítélése szerint vészterhes és vészjósló a helyzet Ukrajnában.
 
A háború eszkalálódik-  Hogyan értékeli az általános ukrajnai helyzetet?

-  A háború egyértelműen eszkalálódik, Oroszországban részleges katonai mozgósítás lépett érvénybe, Putyin pedig újabb orosz területeket annektált. A nyugati kancelláriákon, a nemzetközi médiában arról folyik a vita: vajon Oroszország alkalmazni fogja az atomfegyvert, vagy sem? Olyan dolgokat élünk meg, amelyekre a második világháború óta nem volt példa. Ez rendkívül súlyosan veszélyezteti Ukrajnát, Európát és az egész világot, lényegében a világháború szélére sodródott a világ.

-  Úgy gondolja, hogy Európát most Ukrajnában védjük meg?

-  Valójában nagyon keveset beszélünk a békéről. Az lenne a cél, hogy a nemzetközi közvélemény, a politikai vezetők elsősorban erről beszéljenek. Mihamarabb meg kell akadályozni a háború eszkalálódását és a békére kell törekednünk. Bárhogy is, a támadó fél atomhatalom, s olyan eszköztárral rendelkezik, amely képes az egész világ elpusztítására. Ha erre nem is kerül sor, olyan súlyos veszteségeket okozhat Európának és az egész világnak, amely valójában felfoghatatlan és elképzelhetetlen. Ezért a háborút mihamarabb meg kellene állítani, ezen kellene dolgoznia az egész világnak. A békéről, a béke lehetőségéről sajnos nagyon kevesen hallunk, az eszkalálódás az, ami folyamatosan elhangzik.

-  Hány magyar hagyta el Kárpátalját?

-    A pontos számot egyik esetben sem lehet megállapítani. A háborútól függetlenül az elvándorlás miatti lakosságcsökkenés 1991-től tendencia, s egész Ukrajnára, így Kárpátaljára is érvényes. 1991-ben az ország lakossága 52 millió volt, a 2001-ben tartott népszámlálás azt mutatta, hogy az állampolgárok száma 47 millióra csökkent. Húsz éve nem tudjuk, pontosan hány főt számlál az ország, ugyanis nem volt újabb cenzus, ezért csak becslések léteznek. Ezek szerint a lakosság 40 millió alatti. A számadatok szerint a háború kezdete óta körülbelül 10 millió ukrán állampolgár hagyta el az országot.

-  Ezek közül vajon hány a magyar nemzetiségű?

- A lakosság számarányával megegyező számokról beszélhetünk. A magyarság szempontjából is azt kell mondanom, hogy a háború valójában felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyek amúgy is léteztek. Ukrajna függetlenné válását követően az ország folyamatos gazdasági válsággal küzdött, rendkívül magas volt a munkanélküliség, alacsonyak voltak a bérek. Kárpátaljára ez különösképpen igaz volt, nagyon sok férfi külföldön vállalt munkát.

- Az Ön barátai, ismerősei, családtagjai közül hányan hagyták el Kárpátalját a háború kezdete óta?

- Nem tudok pontos számot mondani, de tény, hogy tucatnyian. Elmondható, hogy ezek az emberek már amúgy is külföldön dolgoztak, most viszont a háború miatt egyszerűen nem tértek haza, illetve a többi családtag is átlépte a határt. A beiskolázási adatok nem mutattak drasztikus csökkenést, katasztrofális helyzetet. Adatok szerint az iskolába beíratott gyermekek száma 10-20 százalékkal csökkent. Ráadásul egyetlen osztályt vagy iskolát sem kellett bezárni az oktatók vagy tanulók hiánya miatt. Ugyanakkor helyükön maradtak a lelkészek, az orvosok, az önkormányzati képviselők és a polgármesteri hivatalok munkatársai. A háború után derül ki, hányan térnek vissza, majd az akkori népszámlálás lesz a mérvadó.
A magyarság elvándorlása nem jelentősebb, mint az ukránok külföldre távozásának aránya. A kárpátaljai magyarság jelenleg is működőképes közösség, működetni tudja intézményeit: az iskolákat, a tömegtájékoztatási eszközöket, az egyházi intézményeit. A háború eszkalációja mindenképpen gondokat, nehézségeket okoz mindenkinek.

- Önnek még a háború kezdete előtt el kellett hagynia Kárpátalját. Hogyan éli meg az otthoni történések?

- Rendkívül mélyen érint minden, ami odahaza történik. A háború tulajdonképpen 2014 óta tart, február 24-én a konfliktus újabb eszkalációjának lehetünk tanúi. A mozgósítás elrendelése, illetve Donyeck, Luhanszk, Herson és Zaporizzsija régióknak Oroszországhoz csatolása pedig újabb fejezetet nyitott. Furcsa, szokatlan háború. Sem Ukrajna, sem Oroszország részéről hadüzenet nem történt, ennek ellenére emberek tízezrei halnak meg. Azt hiszem, a világ és az ukrajnai politikai elitben önvád fogalmazódik meg, hogy nem tettek meg mindent a folyamat eszkalálódása ellen. A kezdeteknél, 2014-ben sokkal könnyebb lett volna leállítani a dolgokat. Az ENSZ biztonsági tanácsa által jóváhagyott minszki szerződések lehetővé tették, hogy viszonylag hosszú fegyverszünet következzen, és mérséklődjön a helyzet. Sajnos nem volt elég politikai akarat és felelősségérzet a végrehajtásra.

- Mit tanácsolna nekem, amennyiben Beregszászon élő, hadköteles korú férfi lennék?

-  Az adott helyzetben mindenki a saját belátása szerint cselekszik, nem lehet tanácsokat adni.  

- A kárpátaljai magyar férfiak körében hány halálos áldozata van a háborúnak?

-  Ilyen vonatkozásban sem rendelkezünk pontos adatokkal, ezeket ugyanis titkosították. Különböző számok látnak napvilágot, nem akarok belemenni a számháborúba.  Annyit viszont tudok, hogy számos áldozat van.

- Az erdélyi magyar történelmi egyházak, önkormányzatok, civil szervetek, magánszemélyek különböző módon segítenek a kárpátaljai magyaroknak. Mit üzenne nekik? Milyen segítségre van szükség Kárpátalján?

- Rendkívül hálásak vagyunk a szolidaritásért. Az adományok nagyon hasznosak és eljutnak a rászorulókhoz. Köszönet jár minden segítségért, fontos gesztus, amely erősíti a kárpát-medencei magyarság összetartozását. Sajnos azt kell mondanom, hogy a támogatásra még sok ideig szükségünk lesz. A télen például nagyon komoly gondok merülhetnek fel, így a segélyezést folytatni kellene.

- Megpróbál visszatérni Kárpátaljára?

- Az általam vezetett alapítványok ellen több ügyben eljárás van folyamatban. A vád: szeparatizmus finanszírozása. Ez előzetes letartóztatást jelentene, nem jöhet szóba a védekezés szabadlábon. A vádirat nem született meg, de a nyomozás sem állt le. Ezt rendkívül sajnálatosnak tartom, ugyanis meggyőződésem, hogy az általam vezetett alapítványok az ukrán törvényeknek megfelelően jártak és járnak el. Furcsamód annak ellenére, hogy ellenem nyomozás folyik, egyik szervezet tevékenysége sincs betiltva. Az ügyvédjeim azt tanácsolták, hogy várjuk meg, amíg vagy megszületik a vádirat, és a bíróság asztalára teszik, vagy lezárják a nyomozást. Sajnos egyik sem történt még meg. Nyilvánvaló a cél: a kárpátaljai magyarság megfélemlítése. Emlékszünk például az ungvári KMKSZ-székház 2018-as felgyújtására, sajnos most sincs másképp. Azt szeretném, hogy ezeket a vádakat alaptalannak nyilvánítsák, lezárják az ügyeket, s akkor visszatérhetek szülőföldemre.

****
A Szabadság tudósítója a HUNinEU Alapítvány anyagi támogatásával vett részt a FUEN-kongresszuson, ahol az interjú készült.


EZ ÉRDEKELHETI
KÜLPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

CFR 1907: vasutassiker öngóllal
Idejétmúlt a 8 óra munka, 8 óra pihenés?
Kolozs megyében apadt leginkább a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ