Tonk Márton: a közösség erejével legyőzzük az akadályokat
Kolozsváron ünnepelte idén az Egyetem Napját a Sapientia
Kolozsváron ünnepelte idén az Egyetem Napját a Sapientia
Vissza

Tonk Márton: a közösség erejével legyőzzük az akadályokat

„A Sapientia a közösség erejével le fogja győzni az akadályokat” – mondta ünnepi beszédében Tonk Márton, az egyetem rektora, az idei Egyetem Napjának kolozsvári megnyitóján. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy vélte, hogy fennállásának ideje alatt „a Sapientia olyan törzzsé tudott válni, amely a tudást anyanyelven közvetíti a hallgatóinak”. Hankó Balázs magyarországi helyettes államtitkár szerint „a magyar nemzeti közösség akkor maradhat erős, ha olyan cselekvő szellemi holdudvarral rendelkezik, mint a Sapientia EMTE”. Ez alkalommal átadták a Bocskai-díjat Brendus Rékának, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága főosztályvezetőjének, tiszteletbeli professzori kinevezést kapott Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Buglya Sándor rendező, és további díjakat osztottak. Együttműködési és Makovecz-szerződés is létrejött a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Sapientia EMTE között.

Kolozsváron szervezte meg idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) az Egyetem Napját szombaton, október 1-jén. A Sapientia  EMTE  2001. október 3-án nyitotta meg kapuit, és a 2012-es intézményi akkreditációt követően a szenátus úgy döntött, az első tanévnyitó évfordulóját az Egyetem Napjává nyilvánítja és hagyományteremtő céllal minden évben megünnepli.

Tonk Márton, a Sapientia rektora köszöntő beszédében hangsúlyozta, nem lesz mentes az idei  tanév sem a kihívásoktól, ám az akadályokon ezúttal is sikerrel továbblépnek a közösség ereje, az egymásra való odafigyelés, az empátia, egyszóval „a sapis szellem” révén. Beszélt az intézményfejlesztésről is: tanulmányi kínálatukat a jogi karon mesterképző indításával gazdagították; akkreditálták a sportedző szakot Sepsiszentgyörgyön. Elmondta, a Sapientia  kiáll az önálló magyar felsőoktatás mellett, szerintük az erdélyi magyar közösség javát csak élő, aktívan jelenlévő akadémiai elit és közösség megteremtése szolgálhatja. 

Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott: vállalták a magyar nyelv, kultúra megőrzését és átadását gyermekeinknek, ugyanakkor gyermekkortól kezdve arra kell a fiatalokat tanítani, számítsanak arra, hogy rengetegen próbálják őket becsapni és befolyásolni. Az egyetemen folyó oktatói munka, az eredményesség európai mértékkel mérve is elismerésre méltó, modell értékű, egyre több helyszínen, karon zajlik képzés. A Sapientián csapatmunka zajlik, s a csapat tagjai hivatott mesterei szakmájuknak – hangsúlyozta Kató Béla.

Hankó Balázs, a magyarországi Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára szerint a magyar nemzeti közösség csak akkor maradhat erős külhonban és az anyaországban, ha olyan biztos és cselekvőképes holdudvarral rendelkezik, mint a Sapientia közössége. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a magyar kormány stratégiai célja a külhoni magyar felsőoktatás fejlesztése és a külhoni magyarság kiemelt támogatása: a fiatalok magyar identitású egyetemeken tanuljanak és a magyar felsőoktatási intézmények váljanak a magyar kulturális élet szervező központjaivá.  Ma Erdélyben 11.000  hallgató tanul magyarul, kétezerrel több, mint tíz évvel ezelőtt, és ezt a számot tovább kell növelni. A fiatal generációk számára minden lehetőséget meg kell teremteni, hogy szülőföldjükön maradjanak és dolgozzanak, gyarapítva ezzel régiójukat, erősítve a Kárpát-medencei magyarság fejlődését és a nemzeti összetartozást is – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint van mire büszkének lenni Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában  és Sepsiszentgyörgyön, ahol létrejött az életképes magyar nyelvű felsőoktatás, amelynek  irányítása  a magyar  közösség kezében van, annyak igényeihez és céljaihoz igazodik.

Díjakat, elismeréseket osztottak

Az Egyetem Napja alkalmával kiosztották az ilyenkor szokásos díjakat. Bocskai-díjban részesült Brendus Réka, a Miniszterelnökség főosztályvezetője, a Sapientia Alapítvány kurátora. Tiszteletbeli professzori címet adományoztak Kovács Leventének, az Óbudai Egyetem professzorának és Buglya Sándornak, Balázs Béla-díjas filmrendezőnek.

Tonk Márton rektor laudálásában értékelte Brendus Rékának  a magyar nemzetpolitikában végzett munkáját, amelynek szintén köszönhető az egyetem jelene: elkötelezett, tárgyilagos tenniakarás fejeződik ki tevékenységében, a Sapientia Alapítvány kurátoraként, az erdélyi ügyekért felelős osztályvezetőként nemcsak a szimbolikus alkalmakon bizonyította támogatását, hanem a mindennapi működési feltételek megteremtésében is.

Brendus Réka köszönő beszédében arra emlékezett, hogy huszonkét és fél évvel ezelőtt az erdélyi magyar egyházak vezetői nagyot álmodtak, a valóság pedig túlszárnyalta az álmokat. „Ha az álmok mögött nagyszerű emberek és elkötelezett támogatási rendszer áll, akkor megvalósulnak az álmok, merjünk nagyot álmodni, bátran cselekedni” - mondta.  Az erdélyi fiataloknak azt üzente, hogy az alapítók álma csak általuk teljesedhet ki.   

Az Óbudai Egyetem rektorát, az erdélyi származású Kovács Levente egyetemi professzort Dávid László, a Sapientia volt rektora, a Szenátus elnöke laudálta. Dávid László beszédében kitért arra, hogy Kovács Levente támogatta a tehetséggondozást és a műszaki tudományos diákkonferenciákat, a két intézmény közötti  együttműködést. De nemcsak ezekért érdemelte ki Kovács Levente a  tiszteletbeli professzor címet, hanem azért az elkötelezettségért, amivel az erdélyi tudományosság felemelését, a fiatalok továbbtanulását teljesítette ki. Kovács Levente negyedéves hallgatóként gondolt arra, próbáljanak műszaki tudományos diákkonferenciát szervezni Erdélyben, ami meg is valósult, amikor még Sapientia EMTE sem volt. „Mára ez  a rendezvény az Országos Tudományos Diákkonferencia (OTDK) erdélyi szakaszának kiemelkedő rendezvénye, és megérte a befektetett munkát” – összegzett a frissen kinevezett tiszteletbeli professzor.

Pethő Ágnes  egyetemi tanár a Balázs Béla díjas Buglya Sándor filmrendezőt laudálta. Buglya Sándor nemcsak tanára, hanem megalapozója, építője volt a filmművészet, fotóművészet és média szaknak, amelynek 2003-ban lett a szakvezető tanára. Személyes irányítása, tapasztalata nélkül az egyetemi képzés nem lenne olyan, mint most. Tekintélyes tapasztalata, életműve azóta csak gazdagodott. A professzori cím nem csak hivatalos rangjelzés. Az egyetemi tanár az, aki nélkül nincs egyetem, ő képviseli azt a tudásszintet, ami rangot ad az intézménynek, és ez érvényes Buglya Sándorra. Lakatos Róbert tanszékvezető docens megemlítette, hogy Buglya Sándor új oktatási módszert dolgozott ki a kortárs technikai lehetőségek és helyi igények függvényében. Szakmai alázatot tanított: erre az alkotónak folyamatosan emlékezni kell, mert ha a szakmai alázat hiányzik, minden tehetséges alkotót a kudarc veszélye fenyegeti.  

Buglya Sándor filmrendező a díj átvétele után elmondta, 1969-ben kezdett el tanítani, s fogalma sem volt, mi a pedagógia, ami aztán sorsává vált. Húsz éve dolgozik a Sapientián, aminek lényege, hogy  részt vehetett az építkezésben, azzal a céllal, hogy az erdélyi magyar értelmiséget erősítsék, és ne arra neveljék a diákokat, hogy külföldön dolgozzanak, hanem minél többen tanuljanak itthon, illetve jöjjenek haza.

Kiváló oktatóvá nevezték ki Szabó László Zsolt adjunktust, a marosvásárhelyi kar villamosmérnöki tanszéknek vezetőjét. Kelemen András adjunktus laudációjában kifejtette: Szabó László Zsoltot erkölcsi nagysága, felelősségtudata és tényleges felelősségvállalása miatt részesítik az elismerésben. Megköszönve az elismerést, Szabó László Zsolt adjunktus elmondta, kiváltságként tekint arra, hogy részt vehetett az intézmény építkezésében, és hálás a jó munkaközösségnek, a diákoknak.

A Sapientia létesítésének huszadik évfordulóján döntötték el, hogy dicséretben részesítik az egyetem adminisztrációján dolgozó kollégákat is. Idén a rektori hivatal munkatársai közül Bona Emese munkaügyi előadót, Székely Kinga egyetemi titkárt, Neptun-koordinátort valamint a házigazda kolozsvári karról Dobos Piroska főtitkárt és Molnár Ferencet, a Média Tanszék laboránsát részesítették elismerésben.  Az eseményen közreműködött az Erdélyi Szaxofon Kvartett – Rémán Zoltán,  Deák Sándor, Kelemen Antal és  Palkó Csanád.

Zárszóként együttműködési megállapodást és a hallgatóknak odaítélendő Makovecz-ösztöndíjjal kapcsolatos szerződést írt alá a Budapesti Metropolitan Egyetem (Bachmann Péter rektor és Rada Péter rektorhelyettes) és a  Sapientia EMTE  (Tonk Márton és Farkas Csaba rektorhelyettes).  

Borítókép: Molnár Ferenc/ Sapientia EMTE


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Csütörtöktől Janovics Napok az Erdély ...
Először helyeztek ki köztéri adventi ...
Csaknem 7 százalékkal nőtt a forgalomba ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ