Mint minden évszaknak, a télnek is megvan a maga szépsége és nehézsége. Ilyenkor legszívesebben egy forró ital és egy jó könyv társaságában tölteném az egész napot, és visszahúzódnék én is amolyan "téli álmot" aludni. Aztán, amikor jön a tavasz és a napsütés, előbújnék a meleg "odúmból".
De ha így tennék, nem látnám meg a tél báját, a fehér hólepel megnyugvást keltő látványát, szépségét. Hiszen az érintetlen hó mesevilággá varázsolja a tájat körülöttünk.
A valóság pedig az, hogy a tél nem is lenne igazi tél fehér karácsony és hópelyhek nélkül.
