Sztrájkhangulat és annak okai

Sztrájkhangulat és annak okai
Tegnap meghiúsultak a tárgyalások a tanügyi szakszervezetek és a kormány illetékesei között, így hétfőtől általános munkabeszüntetés következhet a közoktatásban. Emellett az érettségi, valamint a országos képességfelmérő vizsga megszervezése is veszélybe kerülhet.

Tegnap kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott a tanárok egy része. A pedagógusok érdekeit képviselő szakszervezetek már egy jó ideje tiltakoznak, többször utcára vonultak. A sztrájk hátterében nyilvánvalóan ezúttal is a pénz húzódik meg, hiszen a tanári bérek, noha nőttek az elmúlt évtizedben, de még mindig nem sikerült olyan szintre emelni, ami egy biztos megélhetést szavatol és vonzóvá teszi a pályát. Többféle számításokat végeztek, de a legújabbak szerint az oktatásban a nettó átlagfizetés 4 ezer lej, ami egy jó pár évvel ezelőtti szinthez képest akár jó javadalmazásnak is tűnhet, de nyilvánvalóan az átlag mögött jelentős bérkülönbségek vannak a tanárok között annak függvényében, hogy ki mióta van a pályán, milyen fokozattal rendelkezik.

A legnagyobb gond a kezdő tanárok bérezésével van, hiszen egy fiatal tanár a hónap végén nem kap kézbe 2300 lejnél többet, legalábbis ennyi az alapfizetése. Különböző egyéb juttatásokat kaphat még, állítólag ezekkel együtt a jövedelmük elérheti a 2800 lejt is, de tény, hogy a 2300 lejes alapfizetés méltánytalanul alacsony. A problémát az okozza, hogy ilyen kezdő alapfizetéssel aligha lehet vonzóvá tenni a tanári pályát, hiszen más állami bérek jóval magasabbak, a versenyszférában is kecsegtetőbbek a fizetések, így továbbra is ott tartunk, ahol egy pár évvel ezelőtt, amikor a rendszerbe nagyon kevés igazán tehetséges tanár lépett be.

Az iskolai infrastruktúra az elmúlt évtizedben sokat fejlődött, most már vannak igazán jól felszerelt iskolák, ahol élvezet tanítani és tanulni. De a minőségi oktatás fő garanciája továbbra is a tanár, hiszen a diákok nem a szép fehérre meszelt falaktól és a korszerű bútorzattól fognak igazán kiműveltté válni, hanem elsősorban a tanárok munkájától. A jó tanár nagyon sokat számít. A tehetséges pedagógus még rossz körülmények között is csodákat képes művelni, míg rossz tanár hiába tanít jól felszerelt iskolában, mert attól még a jobb képességű kollégája - aki esetleg mostohább körülmények között tanít - jobb eredményeket tud felmutatni. Tehát jól felkészült tanári kar nélkül aligha lehet minőségi oktatásról beszélni, így ebből a szempontból a tanárok bérezése kardinális kérdés.

De folytassuk a számításokat. 2014-ben a tanügyben a nettó átlagbér 1453 lej volt, most tehát 4 ezer lejre nőtt, ami 178 százalékos emelkedésnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy szinte háromszorosára nőtt az átlagbér, de azt is látni kell, hogy más ágazatokban is emelkedtek a fizetések, így a tanügyben jegyzett átlagbér jelenleg elmarad 6 százalékkal az országos átlagtól. Ennek oka az is, hogy a kormányok sorra halogatták az egységes bértörvény által előírt emeléseket. Legutóbb most tavasszal halasztották el, hiszen a kezdő tanárok 62 százalékos béremelésére tett javaslatot az oktatási minisztérium az oktatási törvényben, de végül a kabinet csak ennek a töredékét hagyta jóvá. A tanárok bérezése tehát lemaradt az átlagbértől. A helyzetet csak tovább rontja a szokatlanul magas infláció. A brutális pénzhígulás főleg a kis jövedelműeket sújtja leginkább, ezért a kezdő tanárok hatványozottabb béremelése mindenképpen indokolt.

A kormánynak nagyon nehéz lesz ellenállnia a pedagógusok követeléseinek, hiszen miközben megtakarítania kell, az államháztartási hiányt pedig jelentősen le kell faragja, addig aligha teheti meg választási év előtt, hogy passzív marad a tanügyben dolgozók követeléseivel szemben. Erre utal Klaus Iohannis államelnök tegnapi nyilatkozata is, amelyben az államfő elismerte, hogy a tanárok béremelési követelései jogosak. Iohannis nyilvánvalóan Ligia Deca miniszter hátszelét akarja erősíteni, hiszen a tárcavezető más minisztériumokra kente a felelősséget amiatt, hogy a kormány nem hagyta jóvá az általa javasolt 60 százalékos emelést az év elején. Deca ugyanis az elnöki hivatalban dolgozott mielőtt átigazolt volna a Victoria-palotába, tehát Iohannisnak mindenképpen fontos, hogy a tárcavezető tekintélye ne csorbuljon, hiszen Ligia Deca esetleges megbukása egyben az ő kudarca is lenne.

Mindeközben szülők és diákok izgalommal várják a tárgyalások kimenetelét, hiszen nem mindegy, hogy lesz idejében érettségi vagy nem, vagy a diákoknak otthon kell maradniuk, hiszen ez a szülők programját is befolyásolja, főleg azokét, akiknek kisgyerekük van. Remélhetőleg sikerül megtalálni azt az okos megoldást, amivel a tanárok, és főleg a kezdő pedagógusok anyagi helyzetét sikerül javítani és a gyerekek sem fogják megszenvedni az oktatási kényszerszünetet.