Kelemen Hunor: az uniós helyreállítási alapból fejlesztések valósulhatnak meg
Az alapszabályzat szerint az RMDSZ-nek kétévente kongresszust kell tartania, és tekintettel arra, hogy a legutóbbi, 2019-es ülés tisztújító volt, az idein nem lesz vezetőségválasztás. A tanácskozáson az alapszabály módosítása mellett elfogadják azt a politikai dokumentumot, amely stratégiai irányt szab a szövetségnek a következő két évre – fejtette ki pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor.
A járványhelyzet kedvező alakulásában bízva, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) pénteki online tanácskozásán úgy döntött, szeptember 17-re tűzi ki a kongresszus dátumát, hogy a több mint 800 küldött fizikailag is részt vehessen rajta. Kelemen Hunor elmondása szerint a javasolt helyszín Marosszentgyörgy: az elképzelések alapján a kongresszuson szabadtéri rendezvények, illetve zárt térben zajló munkálatok is lesznek. Az SZKT Balázs Attilát, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnökét választotta meg kongresszusi biztosnak, akinek feladata a szükséges előkészületeket megtenni, a szervezést koordinálni, az alapszabályzat-módosítással kapcsolatos munkát összehangolni, és a küldöttek kijelölését felügyelni – részletezte az RMDSZ elnöke. Mint mondta, a kongresszuson 846 küldött vesz majd részt, közülük 416 korporatív alapon (az RMDSZ belső szervezeti struktúráiból), 430 pedig választott úton.
Az RMDSZ alapszabályzata szerint a korporatív küldötteknek a száma kevesebbnek kell lennie, mint az összes delegált létszámának a fele: 265 küldöttet a megyei, területi szervezetek javasolnak, 64-et a Nőszervezet, ugyancsak 64-et a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), 24-et a platformok és 13-at a Kulturális Autonómia Tanács (KAT). A 416 korporatív küldött az SZKT-tagokból, a törvényhozási és önkormányzati képviselőkből áll össze – magyarázta Kelemen Hunor.
Az SZKT által elfogadott ütemterv értelmében a kongresszusra javasolt dokumentumok vitája augusztus 27-ig zárul le, a végső változatban pedig a következő évek stratégiai céljait jelöli ki az RMDSZ. A küldötteket augusztus 15-ig kell kiválasztani – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Kelemen: a kormánykoalíció jól működik
Az RMDSZ elnöke emlékezetett: bő 150 napja van immár hivatalban a három párti (PNL-USR-PLUS-RMDSZ) kormánykoalíció. Az SZKT tagjai a pénteki értekezleten egyetértettek abban, helyes döntés volt az RMDSZ részéről, hogy vállalta a koalíciós kormányban való részvételt.
„Az RMDSZ elégedett minisztereinek munkájával, jó kezdeményezéseik és helyes döntéseik vannak, akkor is, ha időnként váratlan kihívások jelentkeznek, amelyek megoldása nem egyértelmű – emelte ki Kelemen Hunor. Hozzátette: meglátása szerint a kormány a járvány kezelését illetően, valamint az Országos Helyreállítási és Ellenállóképesség-növelési Terv (PNRR) terén is jól teljesített. A tervet hétfőn, május 31-én hivatalosan is benyújtja az Európai Bizottságnak (EB) a kabinet.
A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt napokban sok téves, tudatlanságból, esetenként rosszhiszeműségből gerjesztett információ terjedt a közszférában a helyreállítási tervvel kapcsolatban. Ezek kapcsán kiemelte: egyáltalán nem igaz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fogja felügyelni a reformokat, ugyanis a Valutalapnak semmi köze nincs az uniós tagállamok és az EB közötti szerződésekhez.
„Románia úgy döntött, a helyreállítási tervet május 31-én nyújtja be. Korántsem késett el, s nem is az utolsó a sorban, hiszen nyolc-kilenc másik uniós tagállam döntött úgy, hogy pénteken, illetve hétfőn, május 31-én nyújtja be ezt a dokumentációt. Az EB ugyanis még április folyamán azt sugallta, hogy nyugodtan készülhetnek az országok a tervekkel május végéig” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Nem lehet „fekete lyukakat” tömni
„A PNRR keretében összesen 29,2 milliárd eurós összeget kaphat Románia, amelynek durván 51%-a kölcsön, 49,1%-a pedig vissza nem térítendő támogatás. Románia a teljes összegre igényt tart, bár vannak államok, amelyek – az EB sugallatára – nem vesznek fel kölcsönt, vagy azért, mert nincs rá szükségük, vagy túlságosan el vannak adósodva” – magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
„Mivel Románia eladósodása viszonylag alacsony, és ez egy nagyon kedvezményes kölcsön, amelyet 0,4-0,5 százalékos kamattal kap meg az ország, és mert ezekkel az összegekkel nem lehet úgymond fekete lyukakat betömni, hanem csak fejlesztésre, beruházásokra fordítani, hosszútávon megéri Romániának, hogy ezt használja” – folytatta a politikus.
Kelemen Hunor szerint a PNRR egy kiegyensúlyozott terv, s lényegében minden olyan fontos területet érint, amelyet az RMDSZ prioritásként jelölt meg az elmúlt hónapokban, sőt években. A terv keretében többek között az egészségüggyel, az oktatással, a nagy infrastruktúrával kapcsolatos, valamint környezetvédelmi és területfejlesztési projektekre lehet pénzeket lehívni. Az oktatási intézmények átfogó fejlesztésére, többek között felszerelések beszerzésére, elektromos iskolabuszokra, okos-laboratóriumok kialakítására 3,6 milliárd euró áll majd rendelkezésre.
„Ebből a pénzből az eddigitől teljesen eltérő, korszerű iskolahálózatot kellene kifejleszteni” – emelte ki Kelemen Hunor. Az egészségügyre – kórházakra, családi orvosi renderők építésére – 2,4 milliárd euró, a nagy infrastruktúrára, azaz autópályákra, vasútvonalakra 7,6 milliárd eurót különítenek el.
Csakis kész tervekkel pályázhatnak
A politikus hangsúlyozta: az egyéb uniós támogatási rendszerektől eltérően a PNRR keretében csakis a már kész tervvel rendelkező projekteket lehet finanszírozni, amelyekre már alá lehet írni a szerződést, és elkezdeni a kivitelezést. Következésképpen 434 kilométernyi autópálya épülne ezekből az összegekből a már elkészített, jóváhagyott tervek alapján. Mintegy 45 ezer hektárra kiterjedő erdősítésre, a biodiverzitás védelmére 1,3 milliárd euró áll majd rendelkezésre, 1,9 milliárdot szánnak a vízgazdálkodásra. A PNRR-nek egyik kiemelten fontos eleme a kétezer és a kétezer lakos alatti települések csatorna-hálózatának és vízgazdálkodásának kiépítése is. Ezek a kis helyiségek ugyanis, akárcsak a kisebb városok, az elmúlt években az uniós strukturális alapokból szinte semmit, vagy csak nagyon kevés pénzt hívhattak le – hangsúlyozta Kelemen Hunor. A fejlesztési minisztérium döntése alapján minden egyes településtípusnak egyazon, megszabott összege lesz elkülönítve (településfejlesztésre) a PNRR-ből, hogy egymással ne versengjenek, s valóban érvényesülhessen a kohéziós politika.
Az oltási kampányról szólva a miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány álláspontja az, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy meggyőzzék azokat, akik még bizonytalanok a koronavírus elleni védőoltást illetően. A kormányzati struktúráknak ugyanakkor logisztikai és humán erőforrások szempontjából is kiemelt erőfeszítéseket kell tenniük, hogy eljuttassák az oltást az emberekhez, főleg a vidéki környezetben élőkhöz.
„Meg kell győzni az embereket arról, hogy a járvány elleni védekezés a lakosság minél nagyobb arányú beoltottsága, és ezt el kell érni ahhoz, hogy az ősszel-télen várható negyedik hullám ne érje az országot felkészületlenül” – emelte ki az RMDSZ elnöke.
Fotó: RMDSZ
