Szenvedélyadózás

Szenvedélyadózás
A szenvedélyeket adózza meg elsősorban a kormány, amely több adóemelést jelentett be. A kormánykoalíció igyekezett kíméletes lenni, de a dohányosok, az édesített és a szeszes italok fogyasztói, valamint a megrögzött szerencsejátékosok minden bizonnyal rosszul járnak, ha a kabinet valóban életbe lépteti sürgősségi kormányrendelettel a beígért intézkedéseket.

Az osztalékban részesülők is kevesebbet kapnak, hiszen az ő esetükben 5 százalékról 8 százalékra nő az adó. A koalíció pártjai igyekeznek szűkebb lakossági réteget érintő adóemelésekről dönteni. Amit egyelőre nem tudunk: lesz-e folytatás, vagy elégségesnek bizonyul az idén ennyi módosítás az 5,8 százalékos államháztartási hiánycél tartásához. A nyilatkozatok alapján a kormány kiszámíthatóságra törekszik és a fő adónemeken nem akar változtatni.

Ugyanakkor nem kizárt, hogy további adókedvezményeket fognak felszámolni. Már most elmondható, hogy a 2020-as választások előtti ígéret, miszerint az adók nem emelkednek máris kútba esett. Az okok egyszerűek. Egyértelműen látszik, hogy pénzre van szüksége az államnak. Az adóhatóság is igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy nagyüzemben dolgozik. Az ANAF vezetői szinte naponta jelentenek be egy-egy intézkedést: például hogy rászállnak a kriptovalutával kereskedőkre, a magánszemélyekre, vagy egyéb társadalmi csoportokra. A szépséghibája ezeknek a bejelentéseknek, hogy az adóhatóságnak csendben kellene végeznie a dolgát, mert a hírveréssel mintha eleve az lenne a cél, hogy sikertelenné tegyék az ellenőrzési akciókat, amelyekre az érintettek felkészülhetnek. Évtizedek óta megfigyelhető ez a baklövés az adóhatóságnál, amely javíthatatlan ezen a téren.

Sajnos nemcsak ebben javíthatatlan, hanem abban is, hogy nem sikerül több adófizetőtől behajtania az adókat, így a kormány sokszor azokat bünteti, akik tisztességesen fizetnek az államkaszszába. Az ANAF elavult módszerekkel, a papírtengerből próbálja kiszűrni a csalókat, de kevés sikerrel, hiszen ha egyvalamiben is kiszámítható volt a román állam, akkor az abban nyilvánult meg, hogy az adóbevételek soha nem haladták meg jelentős mértékben a bruttó hazai termék 30 százalékát. Sőt a kritikus időszakban ez időnként 25 százalékra csökkent. Ez jóval elmarad az európai uniós átlagtól. Ilyen körülmények között aligha lehet minőségi közszolgáltatásokat biztosítani.

Alig léptünk be az év második felébe, de nem tudjuk, hogy a hátralevő hónapok mit hoznak. Üzemek sorra jelentik be, hogy felfüggesztik tevékenységüket a magas energiaárak miatt. Az orosz–ukrán háború elhúzódni látszik, és nem tudni, hogy télen lesz-e elég gáz. Márpedig gáz nélkül nincs ipar, ipar nélkül pedig padlóra kerül a gazdaság. Ebben az esetben az államháztartásnak sem lesz bevétele, ami továbbra is láthatáron tartja a keményebb korrekció szükségességét.