Szélsőséges éghajlati körülményekre figyelmeztetnek a szakemberek
A talaj milyenségétől, gondozásától is függ a nagyvárosokban a hőmérséklet alakulása
A talaj milyenségétől, gondozásától is függ a nagyvárosokban a hőmérséklet alakulása
Vissza

Szélsőséges éghajlati körülményekre figyelmeztetnek a szakemberek

Az éghajlatváltozásokkal foglalkozó hazai és külföldi szakemberek évek, évtizedek óta figyelmeztetnek: amennyiben nem változtatunk életvitelünkön, tönkretesszük a bolygót. Azt is kifejtették: a régóta zajló klímafolyamatok valamilyen szinten megállíthatók, hatásaik még korlátozhatók, de ketyeg az óra. Ezzel szemben más szakemberek úgy vélik, a kocka el van vetve, már nincs visszaút, olyan mértékben befolyásoltuk a Föld ökoszisztémáit, hogy visszafordíthatatlan folyamatokat indítottunk el. Nemrég Hartel Tibor, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója hőmérséklet-méréseket végzett Kolozsváron, amelyek kimutatták: a talaj milyenségétől függ, hogyan alakul a hőmérséklet a nagyvárosokban. A szakember felhívja a figyelmet: a városi klímát megváltoztató úgynevezett hősziget-hatás helyi, akár lakónegyedi szinten is kezelhető, megfelelő testület létrehozásával, amely összehangoltan cselekedjen.

K. O.

A szakemberek állítása szerint nagymértékben tőlünk is függ, milyen tájhasználati megoldásokat alkalmazunk közvetlen környezetünk hőmérsékletének és mikroklímájának alakítására. Néhány nappal ezelőtt Hartel Tibor, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója egyszerű talajszinti méréseket végzett, amelynek során arra a következtetésre jutott: több mint 30 Celsius fok különbség tapasztalható az árnyékban lévő, a növényzettel borított, illetve a napsugaraknak közvetlenül kitett talaj hőmérséklete között.

  • Amit egyelőre félek fejtegetni, de érintgetem, az extrém éghajlati körülmények mellett az ökoszisztémák szimultán összeomlása… Ez a drámai változás olyan összehangolt társadalmi fellépéssel előzhető meg, amelyre globálisan még nem volt precedens. Globális társadalmi reakció nélkül a lokális cselekedetek, még akkor is, ha bölcsek, nem lehetnek hosszú ideig fenntarthatóak. Olyan ez, mint amikor a helyi csapat kivédheti a nagy sereg ostromát, de ha nincs lényeges segítség az ostromlónál erősebb csapat részéről, az ellenállás nem tarthat hosszú ideig. Ez az erős nagy csapat lenne a globális társadalom. Amikor a helyi közösség kezelni tudja a medvék nagyszámú jelenlétét, de nincs lényeges kormányzati segítség és regionális, több települést érintő tájhasználati konszenzus, hogy a medve számára is legyen hely biztosítva, a helyi „ember-medve koegzisztencia” nem mehet hosszú ideig – állítja közösségi oldalán a helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten elismert ökológus.

A növényzettől függ a talajszint hőmérséklete 

A Kolozsváron végzett mérések során Hartel Tibor megállapította: a növényzettől függően, a felsőfokú oktatási intézmény imént említett karának udvarán, annak három pontján teljesen más értékeket mutatott a speciális hőmérő.

Az érintetlen, árnyékban lévő talaj felszínének a hőmérséklete majdnem 29 (2 centi mélyen 25) Celsius fok, a lekaszálatlan, napsütötte területen közel 46 Celsius fokra emelkedett a talajfelszín hőmérséklete (2 centi mélyen 33 fok), míg a csupasz, lekaszált talajon 60 Celsius fok fölötti hőmérsékletet mért (2 centi mélyen pedig közel 38 fok volt) a déli órákban.

Az ökológus felhívta a figyelmet: a nagyobb településeken a talaj ökoszisztémájának a fenntartását a hősziget-hatás nehezíti. Ez megváltoztatja a városi klímát, amely különösen nyáron veszi igénybe az ott élők szervezetét - nyáron több a forró nap, télen kevesebb a talajfagy, mint a vidéki területeken, ahol a vegetációs időszak hosszabb, több a csapadék mennyisége és gyakrabban alakulnak ki gomolyfelhők. A levegő hőmérséklete ugyanis nagymértékben függ a felszín jellemzőitől (beton, tégla, aszfalt, kő, járművek és zöldfelület aránya), a lakosság hőkibocsátásától (minél népesebb egy város, annál nagyobb a hősziget-hatás).

Éjjel erősebb a hősziget-hatásA szakemberek megállapították: a hősziget-hatás során a városmag hőmérséklete átlag 0,5-1,6 °C-kal melegebb, mint a külterületen: csökken a külvárosi részek felé, nő a nagy gyárak, erőművek stb. környezetében, és hatását a légszennyezés, a széljárás, a terepadottság is befolyásolja. Télen nagyobb lehet mint nyáron, az épületek fűtéséből adódó hőkibocsátás miatt. Nyáron pedig az egyre több klímaberendezés fűti, melegíti hőkibocsátásával a környezetet.

Éjjel erősebb a hősziget-hatás, mivel ilyenkor intenzív a kisugárzás a felszínből a légkörbe: a nappali forróságot az épületek éjszaka sugározzák vissza, a város nem hűl le. Erőssége csökkenhet hétvégeken és ünnepnapokon. A hősziget a talaj felett függőlegesen a 200-500 métert is elérheti, ami 3-5-ször magasabb az ott található épületeknél. A zöld területek, a vízfelszínek arányának növelése csökkenti a (városi) hősziget-hatást.

  • Ez azért van, mert a társadalmi-környezeti-technológiai rendszereink összefüggnek, óriási globális kapcsolt rendszert alkotnak. Ebben a kapcsolatban, ha párhuzamosan és elég sok pontban beindul a környezeti-társadalmi összeomlás, ez nagyobb térségekre általános jelenségéé válhat. Ezért fontos a helyi mellett a globális intézkedéscsomag. Amit a kedves olvasó tehet, és amit én tehetek: a helyi szintű változtatás – vélekedik a szakember.

Szerinte a hősziget-hatás mérséklése érdekében, akár a lakónegyedek szintjén, egy olyan intervenciós testületnek kellene alakulnia, amely az ott lakókból, az önkormányzat képviselőiből és szakemberekből állna. Úgy véli, ennek a grémiumnak kellene döntenie mikor és hol ildomos lekaszálni a füvet, megnyírni a fákat annak érdekében, hogy a talaj ökoszisztémája, amely növényekből, gombákból, gerinctelenekből és baktériumokból áll, ne károsodjon, vagy ne menjen tönkre.

Az éghajlati vészhelyzet kapcsán a kutató úgy fogalmaz közösségi oldalán: az éghajlati vészhelyzetek többféle vészhelyzetre oszthatók, amelyek mindegyike egyszerre fordul elő, és azért hívják vészhelyzetnek, mert azonnal kezelni kell ezeket a helyzeteket – hasonlóan a sürgősségi ellátáshoz egészségügyi problémák esetén… Felteszi a kérdést: milyen jövő vár a gyerekeinkre, milyen lesz majd az ők fiatalkoruk? Mit jó tudniuk, mit kell megtanulniuk, milyen viselkedési formákat, értékeket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy rugalmasak legyenek ebben az egyre bizonytalanabb világban? Sok ember számára felmerülnek már ezek az egzisztenciális, sürgető kérdések, amelyek alapján újra kell gondolnunk és mozgósítanunk a társadalom legjobb képességeit – mert az embereknek vannak ilyen képességeik! Van tudásunk, van innovációnk, van technológiánk. Még mindig megvan a természet, amely, ha csak egy pillanatra megállnánk - képes lenne regenerálódni. A természetnek szüksége van arra, hogy az embertől egy kis szünetet kapjon. Mindehhez politikai akaratra és mindannyiunk akaratára van szükség.


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

„Biztosan nevetünk majd Katával, ha ...
VIDEÓ – Tűzijáték a Szent ...
VIDEÓINTERJÚ – Surányi Ildikó: a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ