Sokan kételkednek a kolozsvári metróvonal megépítésében

Hova költöznek az Apáczai-líceum osztályai?

Sokan kételkednek a kolozsvári metróvonal megépítésében
A metró megépítése és az Apáczai-líceum néhány osztályának elköltöztetése foglalkoztatta leginkább a kolozsvári RMDSZ-es városi tanácsosok által meghirdetett Beszólóba bekapcsolódókat. Ami a metrót illeti, egyesek aggodalmuknak adtak hangot, hogy vajon sikerül-e megvalósítani ezt a hatalmas befektetést, amelynek megépítése sok bosszúságot fog okozni a lakosoknak. A másik sarkalatos téma az Apáczai-líceum néhány osztályának elköltöztetése volt. Teremhiány miatt és a délutáni oktatás megszüntetése érdekében az Apáczai-líceum három osztályának új helyszínt kellene találni, ám erről még nem döntött az iskola vezetőtanácsa. Egy hozzászóló szerint az iskola vezetősége nem kommunikál a szülőkkel erről, és a vezetőtanácsban meghozott döntések sem átláthatóak. Szóba került még, hogy Kolozsváron még mindig kevés a bölcsődei hely, és a magyar tannyelvű osztályok, óvodai csoportok túlzsúfoltak, ez pedig az oktatás színvonalát csökkentheti.

– Kolozsvár lakossága megosztott a metróvonal megvalósítását illetően, amelynek megvalósíthatósági tanulmányát a novemberi tanácsülésen fogadta el az önkormányzat. Nagy előrelépésnek tartom, hogy az Országos Helyreállítási Terv keretében is finanszírozásra alkalmasnak ítélték a projektet. A metróvonal kapcsán a városi önkormányzat többször is elmondta, hogy miért lenne fontos a megvalósítása – kezdte a Beszólót Oláh Emese alpolgármester.

Kálmán Sándor első hozzászólóként arra volt kíváncsi, hogy mi a garancia arra, hogy a metróvonal tíz éven belül megvalósul, és nem marad függőben. – A kérdés helyénvaló. De még ha voltak is projektek, amelyek kivitelezése megcsúszott, nem vonható le az a következtetés, hogy ezek kivitelezése elmarad – fogalmazott Rácz Béla Gergely RMDSZ-es városi tanácsos. – A metró megvalósíthatósági tanulmányát nemzetközi konzorcium – svájci–francia–román cégtársulás – dolgozta ki, amelynek már van tapasztalata metróépítésben. Az aggodalom nem indok arra, hogy ne támogassunk olyan projektet, amelyre a városnak szüksége van. Egyetértünk abban is, hogy a metró nagyon költséges, sőt veszteséges projekt, hiszen nem lehet a jegyárakból finanszírozni a működtetését. Ezért a kolozsvári önkormányzatnak finanszíroznia kell majd a fenntartását – tette hozzá a tanácsos, aki szerint egyébként egyetlen közszolgáltatás sem nyereséges. – Például az autópálya-építés komplex projekt, mégsem tesszük fel a kérdést, hogy jó dolog-e autópályát építeni, mert tudjuk, hogy jó. Szerintem a kolozsvári önkormányzat hatékonyabb, mint a román állam, ezért minden esély megvan arra, hogy a metróvonal megépítése megvalósuljon – magyarázta Rácz Béla.

– Egyet is értenék a belvárosi útszabályozásokkal, de ahhoz, hogy kiszorítsák a gépkocsiforgalmat, meg kell adni az alternatívát is. Egyelőre mindenhol csak a gépkocsisorokat látjuk. Ezért jó lenne minél hamarabb megépíteni a körgyűrűt és a lakónegyedekbe az ehhez szükséges bekötőutat – folytatta az első hozzászóló.

– A metró és az operatív programokból finanszírozott körgyűrű megépítése párhuzamosan fut, mindkettő egyformán fontos. Egyértelműen az a cél, hogy a városközpontból kizárjuk az autóforgalmat. Ezért megfelelő közszállítást biztosítunk, korszerű járművekkel. A Mócok útjának szélesítését követően azon az útszakaszon is lesznek külön buszsávok – magyarázta Oláh Emese. 

– Sokan úgy gondolják, hogy a metró és a körgyűrű egymással „versenyez”. Az Országos Újjáépítési Alap a metróépítést finanszírozza, mert ebből nem lehetett más projektet finanszírozni. A körgyűrűt pedig más forrásokból valósítjuk meg – mutatott rá Rácz Béla. Hozzátette: nem az az elképzelés, hogy mindenki hagyja otthon az autót, csak azt szeretnék, hogy ha nem muszáj, ne közlekedjen gépkocsival. – A különböző tanulmányokból megtudhatjuk, hogyan lehet javítani a helyzeten, és melyek azok az intézkedések, amelyektől a forgalom elviselhetőbbé válik – mondta még a tanácsos. 

Wéber Zoltán második hozzászólóként azt sérelmezte, hogy Kolozsváron még mindig nagyon kevés a bölcsődei és az óvodai hely, és a belvárosi óvodák, iskolák túlzsúfoltak. – Engem a jövő szempontjából a gyermekek nevelése érdekel, erre kellene fektetni a hangsúlyt. A metró, a körgyűrű, a regionális kórházak megépítése több milliárd euróba kerül, miközben nem biztosítanak három-négy termet az Apáczai-líceum számára a túlzsúfoltság megszüntetése érdekében – jegyezte meg. 

– Hat évvel ezelőtt sokkal rosszabb volt a helyzet Kolozsváron a bölcsődék szempontjából. Négy éve indult be a folyamat, amely új bölcsődék megépítését tűzte ki célul. Az elmúlt két évben 150 új bölcsődei helyet hoztak létre, jövő évben pedig 80 fős bölcsődét adunk át. Ami pedig a magyar tannyelvű osztályok túlzsúfoltságát illeti, a román tannyelvű belvárosi iskolák sokkal zsúfoltabbak, több iskolában is van délutáni oktatás. Ehhez képest néhány lakónegyedi általános iskola magyar tannyelvű osztályában létszámhiányt észleltünk. Hosszú távon bővítésre, új bölcsődék, óvodák és iskolák építésére lesz szükség – magyarázta Oláh Emese. Hozzátette: az  Apáczai-líceum esetében még nem dőlt el, hogy maradjon a délutáni oktatás, vagy néhány osztály  költözzön át az A. Saligny-szakiskola épületébe. 

– Az Apáczai-líceum helyzete megosztja a szülőket, az én gyermekem például délután jár. De ha nem születik hamarosan döntés a délutáni oktatás megszüntetéséről, más szülőkkel együtt jogi útra tereljük az ügyet, hiszen egy érvényes egészségügyi rendelet szerint elemi tagozaton nem szabadna délután oktatni – szólt hozzá Kelemen Zoltán harmadikként. – Átláthatatlan számomra az egész helyzet: az iskola vezetősége nem kommunikál. Az utolsó pillanatban tudtuk meg, hogy délután fognak járni a gyerekek. Úgy tudom, hogy a Saligny épületébe nyolc osztályt visznek át egy román iskolából – jegyezte meg. – Arra kérem az RMDSZ-t, érje el, hogy az iskola tegyen publikussá minden jegyzőkönyvet a vezetőtanácsi ülést követően. Végignéztem az iskola vezetőtanácsának jegyzőkönyveit, és szerintem a gyűlések fele illegális volt, mert olyanok vettek részt rajtuk, akik benne sem voltak az igazgatótanácsban – beszélt az aggodalmairól a hozzászóló.

– Én veszek részt a városi tanács részéről az Apáczai-líceum igazgatótanácsi ülésein. Nehéz bármi pontosat mondani a szülőknek, de az iskola, az igazgatóság nagyon igyekszik a legjobban dönteni, hogy mindenki igényeit kielégítse. Jelezni fogom az igazgatónak, hogy tegye átláthatóbbá a szülők felé a kommunikációt. A Saligny épületében van hely az apáczais osztályok számára, és az iskola újra mérlegelni fogja, mit jelentene, hogy a diákjai a román iskolák diákjaival közös épületbe kerülnek – válaszolt Fugel Edina városi tanácsos.

A karácsonyi vásár magyar feliratával kapcsolatosan Oláh Emese elmondta: minden anyagot lefordítottak magyar nyelvre, és átadták azt november 22-én, ezeket fel lehetett volna használni az online felületen. Ám a molinókat csak azután helyezték ki, hogy az alpolgármester többször is beszélt a főszervezővel és a polgármesteri hivatal illetékes munkatársaival. – Sejtésem szerint lehet némi rosszindulat a szervezőben, sokkal fontosabb számára a nyereség, semmint, hogy betartsa az adott szavát. Ezért úgy gondolom, amikor lejár a céggel kötött szerződés, meg kell tennünk mindent, hogy kompetens cég nyerje el a karácsonyi vásár megszervezésének szerződését. Adott esetben nemzetközi cég is felvállalhatja a kolozsvári karácsonyi vásár megszervezését – nyilatkozta Oláh Emese. 

Az alpolgármester a megvalósítások között említette, hogy az RMDSZ-es városi tanácsosok javaslatát megfogadva az önkormányzat kisebb arányban növelte a helyi adókat és illetékeket. Míg 2020-ban a városi tanács nem tudta támogatni az egyházakat, idén erre lehetőség nyílt, és az idei hárommillió lejből a magyar történelmi egyházak a magyarság számarányát meghaladó finanszírozásban részesülhettek. Utaltak ki pénzt a Szent Mihály-templom kerítésének felújítására is, és több református egyházközség is kapott támogatást, továbbá az unitárius egyház is finanszírozásban részesült.

Rácz Levente tanácsostól megtudtuk: noha a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak csak a Clujana városi kórház van alárendelve, a városi tanács évről évre egyre nagyobb összeget fordít a városban működő kórházakra. Míg 2014-ben összesen 3,9 millió lejt, idén csak októberben 10 millió lejt utaltak ki a kolozsvári kórházaknak. Ezt az összeget eszközbeszerzésre, az épületek felújítására fordíthatják. A tanácsos azzal a jó hírrel szolgált, hogy az urbanisztikai szakbizottságban csütörtökön jóváhagyták az új gyermekkórház megépítését.