Pótórákat, kirándulásokat szerveztek, eszközbeszerzéseket végeztek
A líceumi tanulók felzárkóztatását, iskolán kívüli tevékenységeket és eszközbeszerzéseket tett lehetővé a ROSE-projekt, amelyet 2017–2021 között valósított meg a tanügyminisztérium a Világbank anyagi támogatásával. A Kolozs megyei projektzáró eseményt csütörtökön szervezték a Kolozsvár Arénában, ahol a részt vevő huszonhárom líceum képviselői számoltak be a projekt lebonyolításáról. A résztvevők között két magyar tannyelvű líceum is volt: a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum.
– A Brassai-líceumban a projekt a Deschideri (Nyitások) címet viselte. A célunk az volt, hogy hasonlatosan a nyitott ablakon való kitekintéshez, a tanulók kitekinthessenek az előttük álló lehetőségekre. Célunk volt továbbá az érettségi sikerarány 2-10 százalékos növelése is. A kilencedikes gyerekeknek tíz-tíz órát tartottak román és magyar nyelv és irodalom, továbbá matematikából. A tizenkettedikesek pedig a vizsgatantárgyaikból – román és magyar nyelv és irodalom, matematika, földrajz és biológia – harminc-harminc tanórán vehettek részt. Tanulmányi kirándulást is szerveztünk, amelynek során ellátogattunk Budapestre és Bécsbe. Az iskola könyvtárának bővítése mellett húsz laptopot vásároltunk, amelyet szétosztottunk iskolánk tanulói között – sorolta Aritina Micu, a Brassai-líceum romántanára a beszámolón.
A Brassai-líceumnak négy évre szóló 70 ezer eurós támogatást ítéltek meg, ám ennek csak a felét sikerült elköltenünk, miután több minden elmaradt, főleg a járvány miatt – tudtuk meg Vajnár Jánostól, a Brassai-líceum tanárától, projektfelelőstől. – Az első év nehezebben indult. A legnagyobb sikernek a húsz laptop megvásárlását tartom, amit szétosztottunk a gyerekek között, illetve a tizenkettedikes diákok felkészítését a vizsgatantárgyakból, amit mind a négy évben sikerült megvalósítanunk – fogalmazott a projektfelelős. A kilencedikeseknek év elején tartottak felzárkóztatási órákat, hogy egy szintre hozzuk őket két évben. Nehezítette a projekt bonyolítását a mentorok váltakozása is – mesélte – Az iskola felszerelését minimálisan tudtuk javítani. Sajnos, a nagyobb tanulók személyiségfejlesztéséből nem lett semmi: nem érkezett meg rá a pénz, aztán kitört a járvány. 2021-ben fejeztük be a programot, rengeteg munkával, felelősséggel, havi elszámolással. Nehézséget jelentett az is, hogy a csoportban mind tanárok voltak, akik nem pénzügyi szakértők. A kedvezményezettek száma tanévenként száznyolcvan körül volt – részletezte Vajnár János. A bécsi tanulmányút esetében is a diákok előre fizették ki az utat, amit utólag fizettek nekik vissza. A könyvtárnak vettek 50-60 könyvet, térképet, szöveggyűjteményeket. – A projektnek köszönhetően sikerült elérnünk, hogy a hetven százalék körüli érettségi sikerarányt 80 százalék felettire növeltük, ezért megérte – mutatott rá a projektfelelős.
A brassaisok kipróbálhatták a billiárdfocit a Csodák Palotájában
– 2016-ban jelent meg ez a pályázati lehetőség. Elküldtünk egy szándéknyilatkozatot, majd megírtuk a projektet, és mivel megfeleltünk a követelményeknek, megítélték a finanszírozást. A projekt anyagi vonzatának négy fő pillére volt: az oktatás fejlesztése (50%), az iskola fejlesztése (20%) extrakurrikuláris tevékenységek (20%), és 10% maradt a menedzsmentre, amiből a projektcsapat költségeit finanszírozták. Négy évre tervezték, de kaptunk egy év hosszabbítást, mert nehezen indult be a projekt – magyarázta Józan Erzsébet, a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatója. Elmondta: ahhoz képest, hogy negyedévente kellett volna kapniuk egy összeget, 2018-ban egyáltalán nem kaptak finanszírozást. Így az sem meglepő, hogy az elnyert 70 ezer euró kétharmadát sikerült elhasználniuk. – Nem volt folyamatos a pénz utalása, nagy kiesések voltak, ezért nehézkes volt az elköltése. Nem volt könnyű a projekt bonyolítása, sok munkát jelentett, a bürokratikus rész nagyon megterhelő volt – sorolta a nehézségeket. A kedvezményezettek száma tanévenként 90 körüli volt. A Jósika-líceumban sok pluszórát tartottak a diákoknak, felkészítették őket az érettségire, próbálták a hiányosságokat pótolni. A Kalandok és álmok csapatával tréninget szerveztek a pedagógusoknak és a diákoknak. Számítógépeket, okostáblát, laptopokat, nyomtatókat, térképeket, továbbá kémia- és fizikalaboratóriumi felszerelést vásároltak. Kirándulást szerveztek a bukaresti országházba, de elmentek Brassóba és Kőhalomra is. Két nyári tábor is a projekt része volt, amelyet Öt nap öt tudomány címmel Zsobokon és Torockón tartottak. A tematikus napokon egyetemi tanárok foglalkoztak a tanulókkal, szakmai továbblépési lehetőséget mutattak nekik – számolt be a történtekről.
Marinela Marc Kolozs megyei főtanfelügyelő is elismerte, hogy a projekt nehezen indult be, de bebizonyította hasznosságát.
A projekt egyik koordinátorától, Radu Jugureanutól megtudtuk: Kolozs megyének 8,089 millió lej jutott a projekt pénzalapjából, ám csak 4,877 millió lejt sikerült elkölteni, ami az összeg 60,3% százaléka, szemben az országos 65,73 százalékos átlaggal. Ugyanakkor több százalékponttal javult a ROSE-projektben részt vevő líceumokban az érettségi sikerarány. A projekt nagy nyeresége az, hogy pont azokat az iskolásokat segítette, akiknek a legnagyobb szükségük volt támogatásra.
