RMDSZ-panasz az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről

Az ügyészség lezárta az úzvölgyi események kivizsgálását

RMDSZ-panasz az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyar kisebbség helyzetéről tájékoztatta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének szakértőit, megemlítve, hogy a román közigazgatási kódex nagy visszalépést jelent a nyelvi jogok tekintetében - adta hírül csütörtökön az RMDSZ hírlevele.

Az RMDSZ az elmúlt öt év kisebbségvédelmi fejleményeiről számolt be. Emlékeztettek arra, hogy az Európa Tanács bizottságának legutóbbi, negyedik véleménye 2017-ben jelent meg sok elmarasztalással, és azt követően, 2019-ben Románia elkészítette az ötödik országjelentést a kisebbségi jogok alkalmazásával kapcsolatban. Erre az országjelentésre reagálva fejtette ki véleményét az RMDSZ az ET szakértői testületének.

A romániai kisebbségi törvény helyzetéről az RMDSZ küldöttségének tagjai elmondták: a kormányprogramba foglalták a jogszabály elfogadását, jelenleg dolgoznak a törvénytervezeten, amelyet egyeztetések követnek a többi nemzeti kisebbség képviselőivel és a parlamenti pártokkal. Rámutattak: a közigazgatási kódex nagy visszalépést jelent a nyelvi jogok tekintetében, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása leállt, a már visszaszerzett tulajdonokat visszaállamosítják, továbbra is problémát jelent a nyelvi jogok alkalmazása.

Az RMDSZ az elmúlt öt év kisebbségvédelmi fejleményeiről számolt be. Emlékeztettek arra, hogy az Európa Tanács bizottságának legutóbbi, negyedik véleménye 2017-ben jelent meg sok elmarasztalással, és azt követően, 2019-ben Románia elkészítette az ötödik országjelentést a kisebbségi jogok alkalmazásával kapcsolatban. Erre az országjelentésre reagálva fejtette ki véleményét az RMDSZ az ET szakértői testületének.

A romániai kisebbségi törvény helyzetéről az RMDSZ küldöttségének tagjai elmondták: a kormányprogramba foglalták a jogszabály elfogadását, jelenleg dolgoznak a törvénytervezeten, amelyet egyeztetések követnek a többi nemzeti kisebbség képviselőivel és a parlamenti pártokkal. Rámutattak: a közigazgatási kódex nagy visszalépést jelent a nyelvi jogok tekintetében, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása leállt, a már visszaszerzett tulajdonokat visszaállamosítják, továbbra is problémát jelent a nyelvi jogok alkalmazása.

Hangsúlyozták, hogy magyar feliratú helységnévtáblákat rongálnak meg és festenek le, bírósági döntéssel semmisítenek meg önkormányzati határozatokat, amelyek kisebbségi nyelvhasználati jogokat biztosítanak, a szóbeli nyelvhasználati jogok gyakorlatba ültetése pedig esetleges. Például a koronavírus-járvány kitörését követő időszakban a kisebbségi nyelveken történő központi tájékoztatás teljesen hiányzott, ezt a feladatot a szövetség vállalta magára országos és helyi szinten.

Megjegyezték, hogy bár az RMDSZ kormányzati szerepvállalása révén elkezdték hivatalosan használni a helyi közösségek zászlóit és címereit, újra bírósági döntésekkel korlátozzák a szimbólumhasználatot; legutóbb Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlóját érvényteleníttette az igazságszolgáltatás.

Az RMDSZ küldöttségének tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy a nagyon súlyos, etnikai konfliktus és gyűlölet szítására irányuló úzvölgyi események kivizsgálását az ügyészség lezárta, mert szerinte ez nem sorolható be semmilyen bűncselekményi kategóriába. Jelezték, hogy a "Ki a magyarokkal az országból!" skandálás továbbra is mindennapos a sportmérkőzéseken.

Az RMDSZ szerint a marosvásárhelyi római katolikus iskolát létrehozó kormányrendelet részleges megsemmisítésével hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt követett el a legfelsőbb bíróság, hiszen az ugyanazzal a rendelettel létrehozott temesvári ortodox iskola működhet.

Borítókép: uz-volgy.com

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Még várat magára a 2024-es választások időpontjának bejelentése. A pártok taktikáznak. A döntés a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – meglehetősen eltérő - érdekeinek „eredője” lesz, ehhez kétség nem fér.
Máskép(p)
Máskép(p)