Mi a véleménye a tanügyi törvénytervezet jelenlegi formájáról? Mi az, ami a (tervezett) szabályozásokból kimaradt? Mi az, ami nem jó és változtatni kellene rajta? Még pár napig közvitán van a tervezet szövege – látja ennek értelmét, fognak-e javaslatokat még benyújtani? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, megkérdezve több kolozsvári és Kolozs megyei iskolaigazgatót.
Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai-líceum igazgatója a Szabadságnak elmondta:
– A törvénytervezet rendkívül részletes szabályozás, amelynek alapos áttanulmányozásához hosszú időre lenne szükség. Lényegi változások történtek az ősszel vitára bocsátott változathoz képest. Ezek közül az egyik az összes kolozsvári magyar tannyelvű iskola számára is nagy jelentőségű. Ebben a változatban már nem korlátozza le a líceumok szintjén a különböző oktatási szakirányok indítását egy iskolán belül. Ezúttal megengedi, hogy egy adott tanintézményben például elméleti osztályok mellett vokacionális vagy szaklíceumi osztályok is induljanak. Ezeket csak 1/3-ad arányban engedi meg, és egyik cikkely szerint ettől is lehetnek eltérések, de azokat a törvény nem tisztázza, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük. Az osztályokban lévő maximális diáklétszám is tovább csökkenne a törvénytervezet szerint, amely olyan nagy vonzerővel rendelkező városok esetén, mint Kolozsvár, felveti az iskolai infrastruktúra szűkösségét, amelynek további bővítésére lenne szükség. A kisebbségi oktatás vonatkozásában fontos, hogy a jelenlegi törvénynek gyakorlatilag minden előírása megmaradt, és ezúttal sokkal egyértelműbben tisztázva vannak bizonyos specifikus esetek. A tervezet értelmében az oktatás minden területét újragondolják, de a szakaszzáró vizsgák esetében már nincsenek olyan jelentős változások, mint az eredeti változatban. Az ösztöndíjrendszer is újragondolásra került, amely talán kevesebb adminisztratív feladatot von maga után a jövőben. Nagyon fontos a tanárképzésnek a hangsúlyossá tétele, amely jelenleg komoly hiányoságokkal küzd. Igazi szakmává emeli az a koncepció, hogy nem elegendő egy szakirányú képzés mellett mellékesen megszerzett pedagógiai modul elvégzése, hanem tanári mesteri képzést kell elvégezni, majd egy gyakorlati év után válik a fiatal teljes értékű pedagógussá.
Józan Erzsébet, a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatója is rávilágított néhány kérdéses helyzetre:
– Túlzottnak tartom, hogy kétszer vizsgáztassák a nyolcadik osztály végén a tanulókat. Azaz a gyerekek vegyenek részt először a kötelező képességvizsgán, majd ezután a felvételi vizsgán. Biztos lesznek olyan iskolák, amelyek ezt az intézkedést bevezetik. Ami az érettségi vizsgát illeti, nem tartom megfelelőnek a két idegennyelv vizsga bevezetését. Jó lenne, ha a magyar tagozatos maturandusoknak csak egy idegennyelv-vizsgája lenne.
Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója úgy véli:
– Örvendetes, hogy végre új oktatási törvény léphet majd életbe. A közoktatás és a felsőoktatás két külön törvényben való kezelését is jónak tartom. A közoktatási törvénytervezet eléggé átfogó. A kisebbségi oktatásra vonatkozó szabályozások rendben vannak. A törvény életbe léptetése módszertani leírásokhoz kötött. Remélhetőleg ezek a módszertani leírások nem nehezítik meg a törvény hatályba léptetését.
Szőcs Ildikó igazgató ugyanakkor figyelmeztetett: a teológiai líceumok helyzetét nagyon speciálisan kezeli a törvény. Ott kimaradtak olyan protokollumokkal rögzített és bevett gyakorlatok, amelyek eddig működtek, például az egyházi ajánlás az iskolai állások elfoglalásakor. Az igazgató változtatna az érettségi vizsgán oly módon, hogy a szóbeli vizsgákon, na meg a diák által elvégzett, a szakkal ellentétes tantárgyakból alapkompetenciákat mérő írásbelin jegyet adnának, ami valamilyen, akár kis százalékban is de beszámítana a végső jegybe. Az intézményvezető szerint ösztönző tényező lenne, és rendezné azt a helyzetet is, hogy a diákok nagy hányada csupán érettségi tantárgyakból tanul kellő motivációval. Szőcs Ildikó fontosnak tartotta a törvények közvitára bocsátását.
– Az előző törvénytervezethez megfogalmazott javaslatok közül sokat figyelembe vettek az új tervezet megírásakor. Mérlegeljük az újabb javaslattevést, habár a nagyenyedi kollégiumot illetően a törvény két nagyon fontos dologban viszonylag jól rendezi a dolgokat. Szórványban gondot jelenthet, hogy a líceumi osztályok kétharmada legyen elméleti, a többi pedig vokacionális. Minisztériumi jóváhagyással kivételt lehet tenni. A másik a tanító-óvóképző és bölcsődei pedagógusok képzésének a helyzete. A pedagógiai szakirányban tanítóképzőt végzettek a felsőfokú végzettség megszerzése és véglegesítő vizsga után válhatnak címzetes pedagógusokká, addig helyettes tanerőként helyezkedhetnek el. Az óvónők és a bölcsődei pedagógusok a középiskola után állást foglalhatnak el, amelyre a véglegesítő vizsga megszerzése után végleges kinevezést nyerhetnek. Természetesen ők is folytathatják felsőfokon a tanulmányaikat, de számukra nem kötelező – összegzett Szőcs Ildikó.
Popa Márta, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója kiemelte az új tervezetnek a régebbihez viszonyítva jobb, de ugyanakkor aggasztóbb előírásait:
– Az új közoktatási törvénynek vannak részei, amelyeknek azért örültem, mert jobbak, mint a legutóbbi tervezet. A mostani tervezetben először tisztázták érthetően, hogy mit neveznek teológiai líceumnak, és mit az egyházak által működtetett magániskolának. Az eddigi teológiai líceumok teljes mértékben az állami iskolák rendszerében működnek továbbra is, és megkapják a háromféle támogatást. Az egyházak által alapított, magánjellegű felekezeti iskolák pedig csak az alapfinanszírozásban fognak részesülni, ha már elindították vagy meg is szerezték az akkreditációt. Aggaszt, de nem csak engem, a líceumi osztályokra vonatkozó kétharmados arány. Ez azt jelenti, hogy az elméleti líceumok osztályainak kétharmada kötelező módon elméleti profilú kell hogy legyen, és egyharmada lehet más. Hogyan lehet a kétharmados többséget létrehozni, ha csak két osztályod van egy szinten? A magyar iskolák egy részében ugyanis csak két osztály létezik szintenként. Ahhoz, hogy a János Zsigmond Unitárius Kollégium megfeleljen ennek az előírásnak, minden szinten három osztályt kellene működtetnie, amiből kettő teológiai, egy pedig másfajta. De nincs annyi gyermek, hogy ez megvalósuljon. Hiányzik a tervezetből az egyházi iskolák eddigi joga, miszerint az ott tanító pedagógusoknak egyházi ajánlással kell rendelkezniük. A tervezetben az szerepel, hogy az egyházi ajánlás csak a vallástanárok esetében lesz érvényes. Azt, hogy mennyire jó a törvény, majd a módszertani szabályok döntik el. Még egy előrelépés a jelenlegi törvénnyel szemben, hogy adott a lehetőség, miszerint a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek idegennyelvként tanulják a román nyelvet és irodalmat.
