GYŐRI TAMÁS
A Hajós János bábszínész, lovas íjász, Bán Attila filológus, előadó és Kádár Zoltán-János (Krampusz) művész, zenész, pedagógus alkotta csapat sajátos összművészeti élményt nyújt az odalátogatónak. A művészet és oktatás együttléte, az improvizáció, a vetélkedőjátékok, s bábjáték, a játék és tréfálkozás szoros kapcsolata az egykori népi színjátszást idézik. A népi játékok, a ritmus-, és egyensúlyérzék fejlesztése, a zenei élmény és a kapcsolódó mozgások olyan komplex fejlesztőerő, amely a városi fiatalság okostelefonos, és otthonülő világában igencsak felértékelődik.
A zsibongó siserehad az utóbb népi játékszerré, majd inkább csak múzeumi tárggyá váló gólyalábakon is kipróbálhatta ügyességét. A falábak között Hajós János majd’ száz éves kolozsi örökségét is kézbe vehette a látogató, amit akkoriban nem bohóságból használtak, hanem hogy a bivalycsorda által feldagasztott sáron átgázolhassanak.
Az ügyességi bemutatókat a humorelőadásairól is ismert Bán Attila – Krampusz duó tréfás felkonferálásai és zenei aláfestései tették színesebbé. Az íjakon kívül olyan tradicionális harci fegyverekkel is megismerkedhettek a látogatók, mint a saját kezűleg készített karikás ostor, vagy a kelevéz, ami egy régi magyar hajítódárda volt. A hagyományos magyar harci eszközök mellett a bátrabb gyermekek a csatakeresztek dobálását is kipróbálhatták, amely nálunk ugyan nem adatolt, de német nyelvterületen még a kora újkorban is használatos paraszti fegyvernem volt. Ahogy a hagyományt sem csak őrizték eleink, hanem átvettek, s újat alkottak, úgy a juggerből kölcsönzött puha fegyvereket is izzó lelkesedéssel vették kézbe a mozgásos játékokra fogékony gyermekek. A jugger egy ausztrál-amerikai játékfilmből ihletődött küzdősport, amit mára számos országban gyakorolnak.
A zeneiséget a megannyi hangszeren játszó Krampusz hozta be, aki főleg pásztorhangszereket, így a moldvai csángók körében használt kavalt, és tilinkót, de a pengetéssel és fúvással hangzásra bírt dorombot is megszólaltatta. Az eseményt jellemző spontaneitással rezonálva, néhányan a látogatók közül is hangszert ragadtak, s változtatták az előadást eleven közösségi élménnyé.
A felhőtlen játéknak és örömteli futkorászásnak csak az őszies, korai alkonyat vetett véget. A társulat aktuális eseményeiről a VirtusTranssylvanica Facebook-oldalon lehet tájékozódni.
Fotók: Szecsődi Árpád és Győri Tamás
