A tárcavezetőt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) hívta meg a képviselőházba. Az ellenzéki párt már korábban felszólította Câciut, hogy adjon magyarázatot a költségvetési bevételek első negyedévi 'katasztrofális' csökkenésére, és ismertesse azokat az intézkedéseket, amelyekkel javítani készül „a teljesen irreális 2023-as költségvetést”.
Câciu elmondta azt is: a kormánykoalíció úgy döntött, hogy húsz milliárd lejt lefarag az idei költségvetési kiadásokból megtakarítás céljából. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: ez nem érinti a béreket, a beruházásokat, az európai alapokból vagy az országos helyreállítási tervből finanszírozott projekteket és nem terveznek elbocsátásokat sem.
Közlése szerint Nicolae Ciucâ miniszterelnök arra kérte a kormány tagjait, hogy szerdáig álljanak elő javaslatokkal azokról a kiadásokról, amelyekről le lehetne mondani. Azt is bejelentette, hogy a fizetéseket befagyasztják mindaddig, amíg elfogadják a bértörvény módosításait.
Arra a kérdésre, hogy a tervezett intézkedések érintik-e a közalkalmazottaknak járó bérpótlékokat, Câciu azt mondta: a bértörvény szerint a pótlékok nem haladhatnak meg bizonyos százalékot, bár az idők során megtörtént, hogy eltértek ettől a rendelkezéstől. Úgy fogalmazott, a személyzeti kiadásokon belül lehet megtakarításokat elérni bércsökkenések és elbocsátások nélkül, és talán úgy is, hogy ez ne érintse a pótlékokat.
Nincs húszmilliárdos lyuk
- Arról van szó csupán, hogy ha folytatódik az első három hónapban tapasztalt tendencia, akkor az vezethet akár húszmilliárdos többletdeficithez. Ezért jó lenne már most meghozni a szükséges intézkedéseket - elkezdeni a spórolást -, hogy ezt elkerülhessük – nyilatkozta a Szabadságnak Miklós Zoltán Kovászna megyei képviselő.
Meglátása szerint jelen pillanatban korai még pánikot kelteni, ahogy arra az USR törekszik, olyan következtetéseket levonni, hogy katasztrófahelyzet van.
- Egyrészt látni kell, hogy az első negyedévi kiadások között nagyon sok szociális jellegű kifizetés van - a kisnyugdíjasoknak megítélt támogatások vagy az energia-voucherek – de ezek egyszeri kifizetések. Az ANAF a vállalkozásoknak sokkal több áfát térített meg ez év első harmadában, mint 2022 első három hónapjában, nem lehet tehát az almát a körtével hasonlítani – magyarázta.
- Másrészt a cégek mérlegzárásai is csak ezentúl következnek, jelenleg nem tudjuk, hogy a cégek és az egyéni vállalkozók mekkora profitadót kell, hogy befizessenek 2022-re. Nem véletlenül szabályozzák úgy az idevonatkozó törvények, hogy a költségvetés első elemzését júniusban kell megtenni. Ez az a pillanat, amikor vonalat húzunk, és megnézzük, mennyire valósult meg, amit elterveztünk – tette hozzá.
Miklós Zoltán szerint az viszont már most látszik, hogy a gazdaság növekedésének üteme lelassult. A fogyasztás csökkent az infláció miatt megnövekedett árak következtében. A pénz vásárlóértéke gyengébb, hiszen nem sikerül az infláció növekedésével arányosan növelni a béreket. Ugyanakkor ott van a beruházások esetében a magasabb kamatkörnyezet. Az infláció ellen a nemzeti bank kamatemeléssel védekezik, sokkal drágábbak lesznek a hitelek, emiatt ezeket egyre kevesebben igénylik különböző beruházások végrehajtására.
- A gazdaság növekedését jelző grafikon laposodni kezd tehát, az is megtörténhet, hogy leszálló pályára áll, ezt nevezzük recessziónak. De nem tartunk még itt – mondta bizakodóan.
- Nyilván, ennek a folyamatnak költségvetési vonzatai is vannak, hiszen, amikor az ország a büdzsét összerakja, akkor számol bizonyos mértékű gazdasági növekedéssel. Ha ez nem valósul meg, az előirányzott költségeket sincs miből fedezni. Ügyelni kell, hogy amennyiben sor kerül erre a pesszimista forgatókönyvre, a kifizetésekhez szükséges összegeket ne a beruházásoktól vegyük el. Ha viszont ezeket a költségoldalon nem spóroljuk ki, az meg a deficit növekedéséhez vezet, és a 2023-ra előirányzott 4,4 százalékos deficitet nem tudjuk tartani. Márpedig kellene, hiszen Románia ellen - egyedüliként az uniós tagállamok közül - túlzott deficiteljárás van folyamatban,. Ennek azt kellene eredményeznie, hogy ismét visszatérünk a 3 százalék alatti deficithez 2024 végére. Ez azt jelenti, hogy évente másfél százalékponttal kell csökkentenünk a deficitet. Tavaly 5,8 százalék körül volt, idén 4,4-re terveztük, jövőre kellene 2,9-re szorítani. Ráadásul 2024 választási év is, amikor közismerten nagyobb a költekezés – fejtette ki.
A képviselő szerint ilyen körülmények között az óvatosság a kiadások tekintetében, ami a koalíciót foglalkoztatja, ésszerű. Karcsúsítani kellene a közszférát, oda lehetne figyelni a fizetésemelésekre is, az egyik javasolt intézkedés különben épp a fizetésesek befagyasztása, az alkalmazások leállítása – magyarázta.
