Látszatmegoldás lesz a törökvágási vasúti felüljáró?

A zömében csupán kétsávos Törökvágási úton (csak a Donát negyedi végénél van három sáv) áthaladó intenzív közúti forgalom egyik nagy problémája, hogy a járműveknek át kell kelniük a vasúti síneken, és mivel az a néhány méteres útszakasz gidres-gödrös, az autósok ott igen lassan haladnak, szinte folyamatos torlódásokat okozva. A forgalmi helyzet fokozódik, amikor leengedik a vasúti sorompót – hazai szokás szerint hosszú percekkel a vonatszerelvény érkezése előtt –, valamint csúcsidőben, amikor több ezer jármű indul a bácsi városrész felé Kolozsvárról és Kalotaszeg alszegi településeiről, illetve Bácsból a kincses város és cifra Kalotaszeg irányába. Míg Szászfenes esetében zömében inkább az jellemző, hogy reggel Kolozsvár irányába, délután-este pedig visszafelé vannak jelentős fennakadások, a bácsi városrész esetében a nap mindkét időszakában mindkét irányba és irányból felgyűlnek a járművek. A sorompóhoz közeli Bácsi úti körforgalom bedugul, és minden irányban gátolja a haladást. Ebben részben a gépkocsivezetői magatartás is ludas, hiszen leginkább letülkölik azt a kevés sofőrt, aki inkább a körforgalomhoz érkező úton várakozna, ha azt látja, hogy a körforgalomba behajtva úgysem tudna haladni, csak akadályozná az ellenkező irányból érkező forgalmat. Ezt a „mindenki úgy boldogul, ahogy tud” stílusú vezetést aztán csak tetézi a naponta legalább kétszer hatalmas forgalmi dugókba kényszerülő sofőrök némileg érthető türelmetlensége.

A kisbácsi városrészről tudni kell, hogy a rendszerváltás utáni leépítések dacára is mindmáig tekintélyes ipari övezet maradt, amely nap mint nap ezrével mozgatja meg a munkavállalókat, ehhez még hozzátett a Tetarom ipari park megnyitása, majd kibővítése a Törökvágás aljában. Ugyanakkor a régióban végzett tetemes ingatlanfejlesztések többszörösére duzzasztották a lakosságot, amelynek jelentős része naponta autóval közlekedik. Mindezek természetes folyományaként rendkívüli méreteket öltött a közúti forgalom, amely napjában többször órákig tartó forgalmi dugók kialakulását eredményezi mindkét irányban a Bácsi és Nagy Lajos király/Corneliu Coposu úton végig a városközpont, az Irisztelep és Szamosfalva, Apahida útvonalon, valamint a Donát negyed (és ezen keresztül a város további lakótelepei, illetve Szászfenes) irányába mind a Törökvágási, mind a Bercsényi/Rosetti úton. Mindez nem kevés időpazarlást jelent, ugyanakkor a kocsisorban órákon át araszolgató járművek által kibocsátott zaj és szennyező gázok hátrányosan érintik a lakosság életminőségét, egészségét rövid és hosszú távon egyaránt. Javulást hozhatna az évek óta rebesgetett – ideális esetben négysávos – vasúti felüljáró megépítése, kijárattal a Gépész/Romulus Vuia utca és az ipari park felé, esetleg kapcsolódással a majdani kerülőúthoz.

Irodaház, tömbház a vasút mellett

Természetesen egy útszélesítés Kolozsváron helyszűke miatt nem mindig megvalósítható. A Törökvágási út vasúti kereszteződésénél viszont lenne rá beépítetlen telek, és a többsávos híd az ugyancsak a vasúti kereszteződéshez befutó Gépész/Romulus Vuia utca felé is gördülékenyebbé tehetné a közlekedést, ahonnan csúcsidőben jelenleg csak a Törökvágási út végtelen kocsisorában haladó gépkocsivezetők előzékenységének köszönhetően lehet becsatlakozni. A vasút kisbácsi oldalán ipari létesítmények vannak, szerelőműhelyek, faanyagraktár, ócskavasgyűjtő stb. tekintélyes beépítetlen területtel. Az ingatlanfejlesztési terv – amelynek kapcsán most nyilvánosságra kerültek a vasúti felüljáró első fantomképei – éppen a vasútvonal melletti bácsi területre vonatkozik: a Nádas-patak, Nagyvárad/Oradiei és Szeptember 11./Tudor Vladimirescu utcák által közrefogott területen lakóházakat és irodaházakat építenének, a patak közelében óvodát is.

Fotó: ROHONYI D. IVÁN

Az eredeti tervek szerint az ingatlanfejlesztő részére városi tanácsi határozat írta elő az érintett telek északi-északkeleti határán haladó Szeptember 11./Tudor Vladimirescu utca szélesítéséhez szükséges telekrész biztosításának kötelezettségét. A jelenleg 9–15 méter széles utcát 30 méteresre bővítették volna a kolozsvári városi tanács 2014-es határozatával, amely az általános városrendezési terv frissítésére vonatkozott, ez az útszélesítés viszont az ingatlanfejlesztési dokumentáció szerint elmarad. Az indoklás szerint azért, mert a jelenleg még csak megvalósíthatósági tanulmány szakaszában levő, de becslések szerint 2026-ra megépülő vasúti felüljáró úgymond elégséges lesz majd ahhoz, hogy elvezesse az új tömbházak által generált többletforgalmat, és az ingatlanfejlesztőnek az ehhez szükséges telekrészt kell majd biztosítania. A majdani felüljáró pontos nyomvonala azonban egyelőre nem ismert, erről csak később születik döntés. Addigra viszont a közelben tervezett ingatlanok jó eséllyel már megépültek, az útépítésre is használható telkeket beépítik, és módosítani „nem lehet”. Mint ahogy a 11,5 méteres teljes szélességen kívül megbízhatóan az sem ismert, pontosan milyen paraméterei lesznek a majdani felüljárónak, hány sávon halad a kétirányú forgalom, lesz-e rajta gyalogátkelő stb.

Minden jel arra mutat: kétsávos lesz a híd

A törökvágási felüljáró a Kolozsvár–Biharkeresztes vasútvonal villamosítását és a vonatok haladási sebességének növelését célzó tervezet részeként épülne meg. Az Európai Bizottsággal egyeztetett 1,1 (más források szerint 1,8) milliárd eurós szerződés alapján megvalósuló projekt gazdája a Román Vasúttársaság. Ezt a tervezetet idén februárban ugyan közvitára bocsátotta honlapján a környezetvédelmi ügynökség, ám a keresésre kiadott találatok teljesen más tartalmakra vezetnek. A megvalósíthatósági tanulmányt a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal készíttette el a vasúttársaság számára, s abban a felüljárónak a hivatal által preferált nyomvonala is szerepel. Kértük ennek rendelkezésünkre bocsátását, de az önkormányzat sajtóosztályától hivatalos válasz nem érkezett.

Fotó: ROHONYI D. IVÁN

A Vasutasklub társaság vasúti információkat közlő honlapján tavaly februárban közzétett információk szerint a több mint 282 méter hosszú felüljárón járdák is lesznek és az úttest szélessége nem éri el a 8 métert, valószínűsíthetően tehát irányonként csak egy-egy sávon haladhat majd rajta a forgalom. Biztató viszont, hogy több kijáratot is kilátásba helyeznek, egyet-egyet a felüljáró mindkét oldalán (a 0+120 és a 0+140 kilométernél), amelyek mindegyike 3-3 elágazással rendelkezik majd, és Zilah irányába is kapcsolódást ígérnek. Nota bene: a felüljáró végleges nyomvonalát és tervezetét egyelőre nem hozta nyilvánosságra a vasútvállalat, a fentiek tehát nem tekinthetők végleges információnak.

Felesleges közvita?

Sikerült viszont hozzájutnunk a dokumentumhoz, amely válaszol a közvitára bocsátott tanulmányhoz érkezett javaslatokra, hozzászólásokra. A törökvágási felüljárót érintő négy részletes javaslat három cég részéről érkezett, s szövegben, megfogalmazásban mind nagyon hasonlóak egymáshoz. A megvalósíthatósági tanulmányt elkészítő Aduro Kft. mindannyiukat „érdekelt személyeknek” minősíti, és a tételesen felsorolt észrevételekre nem ad konkrét ellenmagyarázatot, azt várnánk ugyanis, hogy ne csak annyit válaszoljanak, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor érvényesültek a jogszabályok előírásai és már 17 engedélyt megkaptak rá, hanem azt is szívesen olvastuk volna, hogy a javaslattevők észrevételei és aggodalmai miért nem jogosak.
 
Utóbbiak többek közt kifogásolják például a felüljárón az úttest és a járda szélességét, amely szerintük legalább 60-60 centiméterrel keskenyebb a műszaki követelmények által előírt minimumnál, vagyis a felüljáró teljes szélességének legalább 1,20 méterrel kellene nagyobbnak lennie. Azt is nehezményezik, hogy a felüljáró csak kétsávos lesz, ellenpéldaként a DN1-esen a hetvenes években épült N csomópontot említik, amely járdákkal is rendelkezik és menetirányonként 2-2 sávos (a felújítása óta pluszsávokat alakítottak ki a híd alól menetirány-változtatási szándékkal érkezők részére). A T. Vladimirescu utca szélességét szintén túl kicsinek találják – az utca irányonként 1-1 sávja a híd két oldalán haladna majd, ilyen esetben szélessége legalább 4 méter kellene, hogy legyen (a tanulmány szerint csak 3,50 m lesz). Ezt azért találják aggasztónak, mert egy meghibásodó jármű esetén megbénulna a forgalom. A hídról a kijárat a Gépész utca felé közvetlenül a haladási sávból valósulna meg, az éles kanyar miatt itt jelentős sebességcsökkentésre lesz szükség, ez fenntartaná, illetve bedugulás esetén teljesen megbénítaná a hídon előre haladó forgalmat. A Törökvágási útra a Tetaromnál tervezett körforgalomból kezdődne a kaptató a Donát negyed felé, a véleményezők szerint a törvény által megengedett maximálisnál nagyobb dőlésszögben. A véleményezők rajzokkal alátámasztott alternatív megoldásra is javaslatot tesznek, de úgy tűnik, a projektnek ebben a szakaszában ez már lehetetlen vállalkozás, a válaszban ugyanis azzal „szerelik le”, hogy nem rendelkezik semmiféle hatósági engedéllyel és jóváhagyással, azok beszerzése pedig jelentős késéseket okozna a kivitelezésben. Ez esetben már csak egy észrevételünk maradt: vajon mi értelme van még a közvitának? Azontúl, hogy kipipálnak vele egy kötelezően előírt munkafázist…

Szerettük volna a megvalósíthatósági tanulmányt is megismerni, értelmezni és ismertetni, erre vonatkozó törvényes kéréseinket az önkormányzat figyelmen kívül hagyta. A fenti javaslatokra adott válaszokból viszont néhány további részlet is kiderül a projektről. Szakmai mérések és adatok alapján született becslések szerint a Tetarom ipari park és a mozdonygarázs felé kialakítandó kijáratnak köszönhetően 50%-kal csökken a forgalomban töltött idő, de ennél gyengébb javulás várható a Donát negyed és Kisbács felé, ugyanis ott a jelenlegi fennakadásokat más tényezőknek tulajdonítják. Azzal érvelnek, hogy a Törökvágási út Donát negyedi aljában található körforgalom óránként legfeljebb 1500, a Corneliu Coposu–Bácsi–T. Vladimirescu utcák kereszteződése pedig 2500 jármű áthaladását teszi lehetővé. Ez pedig, ugye, módosíthatatlan…

Addig is, amíg a vasútvállalat kidolgozza és nyilvánosságra hozza a felüljáró végleges nyomvonalát, illetve sikerül azt meg is építeni, nem marad más hátra, mint remélni a legjobbakat, illetve azt, hogy megállja helyét az Aduro Impex Kft. kijelentése, miszerint a sorompós vasúti kereszteződés 40%-kal csökkenti az utca forgalmi kapacitását – ha ugyanis ez valósnak bizonyul, akkor a felüljáró akár 40%-os javulást is hozhat: aki tehát eddig több mint fél órát ült a dugóban, a felüljáró megépítése után csak 20 percet fog.