Kötelező szűrőprogramokat és tájékoztatást terveznek jövőtől
Vass Levente: nem álom a szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés
Vass Levente: nem álom a szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés
Vissza

Kötelező szűrőprogramokat és tájékoztatást terveznek jövőtől

Jövőtől tervezik bevezetni a kötelező háziorvosi tájékoztatást és egészségügyi szűrőprogramokat, amelyek célja főleg a daganatos betegségek időbeni diagnosztizálása, majd kezelése. Három éven át zajlik a háziorvosok bevonásával a lakosság tájékoztatása, és az ingyenes szűrőprogramban való részvételre ösztönzés. Aki ezidő alatt nem tájékozódik, 2027-től nem részesülhet ingyenes egészségügyi ellátásban, vagyis jelképes összeget kell majd fizetnie az egyébként ingyenes szolgáltatásért. Vass Levente egészségügyi államtitkár szerint gondot jelent, hogy kevesen jelentkeznek a szűrővizsgálatokra. Jövőtől viszont egy törvénymódosítás előírja, hogy mindenkinek, életkortól és kockázati tényezőktől függően, kötelező eljárnia szűrésekre és az elkövetkező három évben a háziorvosok feladata lesz tájékoztatni pácienseiket a szűrőprogramok lehetőségéről. Jelenleg uniós finanszírozású program keretében csupán mell- és méhnyakrák-szűrésre van lehetőség.

– Jövő januártól kezdődően 2026 végéig minden lakosnak tájékozódnia kell a háziorvosánál az őt illető kockázati tényezőkről. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor 2027-től elvesztheti ingyenes orvosi ellátáshoz való jogát, és az eddig ingyenes szolgáltatásokért jelképes összeget kell majd fizetnie. Az intézkedés célja tudatosítani az emberekben, hogy egészségünk megvédése nem csak pénzkérdés. Az egészségügyi minisztérium és az egészségbiztosító pénztár román és magyar nyelvű szórólapokat készíttet, amit majd a háziorvos átnyújt a betegnek, hogy azt otthon figyelmesen és nyugodt körülmények között áttanulmányozhassa. A szaktárca feladata az is, hogy 2023-ig kidolgozzon egy olyan kézikönyvet, amely tartalmazza, kinek milyen szűrővizsgálatokra kell jelentkeznie életkortól függően. Ezt követően mindenkinek kötelező lesz elvégeztetni az előírt szűrővizsgálatokat kockázati besorolása szerint – magyarázta Vass Levente, aki arra nem kívánt kitérni, hogy ez mennyire jogos vagy jogtalan intézkedés a biztosítást fizető szempontjából.

A kötelező onkológiai szűrésekkel kapcsolatosan megjegyezte: nem kell minden ötvenedik életévét betöltött személynek kolonoszkópiát végeztetnie. – A háziorvos magyarázata után a betegek fel fogják ismerni a tüneteket, így csak indokolt esetben végeznek kolonoszkópiát – hozta fel a konkrét példát az államtitkár.

– Az RMDSZ kezdeményezésére 2019-ben a parlament elfogadta a betegjogokra vonatkozó törvény módosítását, amely bevezette a szűrés fogalmát és az egészségbiztosító pénztár kötelezettségét, hogy a szűrőprogramok költségét biztosítsa. 2016-ban az ország 160 millió eurós uniós forráshoz jutott a különböző szűrési programok elindítására, ám egyelőre csak kísérleti projektként. Ennek tulajdoníthatóan az ország északnyugati régiójában mell- és méhnyakrákszűrést végeztek. De a program keretében végeznek TBC-szűrést és májgyulladásszűrést is. Központot is létrehoztak, ahova a betegeket, illetve a mintákat lehetett küldeni – beszélt az eddigi vonatkozó megvalósításokról. – A gond az, hogy nagyon kevés ember jelentkezik ezekre a szűrésekre. Olyanról is van tudomásom, hogy a méhnyakrákszűrésre jelentkezők alacsony száma miatt nem sikerült kimeríteni a rá fordítható pénzkeretet. Rengeteg pénzbe kerül a szűrőprogramok reklámozása is, és olyanra is volt példa, hogy csak a bejelentkezők fele jelent meg a szűrővizsgálaton. Ez általános probléma, ami azt bizonyítja, milyen jó, hogy törvény szintjén is foglalkoztunk a kérdéssel. A lakosságnak pedig meg kell tanulnia, hogy létezik és nem álom, hanem elérhető a szűrőprogram. Amúgy ezen a téren nincs számottevő különbség Románia és más kelet-európai államok között. Mindenhol ezekkel a nehézségekkel küzdenek – nyilatkozta a Szabadságnak Vass Levente.

Az egészségügyi államtitkártól megtudtuk: a mell- és méhnyakrákszűrés költségeit fedező országos program 2023 végén ér véget, tehát még másfél évünk van arra, hogy a háziorvos ingyenes szűrővizsgálatra küldjön.

– Nagyon fontos lépés, hogy a biztosító pénztár elrendeli, hogy az elkövetkező három évben mindenkinek el kell látogatnia a háziorvosához, akinek tájékoztatnia kell a különböző szenvedélybetegségek – dohányzás, alkohol-, drog- és zsírfogyasztás – onkológiai és szív-érrendszeri kockázatáról. Sajnos, a májgyulladás és a nem megfelelő étkezési szokások miatt 70%-kal növekedett a májdaganatos esetek száma. Az alkoholfogyasztás is megsokszorozza a daganatos megbetegedések megjelenését, a rendszeresen dohányzó személyek esetében pedig 25-szörösére nőtt a tüdőrák megjelenésének kockázata. De a dohányzás a hólyagdaganat kialakulásában is szerepet játszik. Ha nem vigyázunk az egészségünkre, a zsírfogyasztás, a zsírban gazdag étel, a nem kiegyensúlyozott táplálkozás akár 36%-kal növelheti a vastagbél daganatos betegsége kialakulásának kockázatát – mutatott rá az egészségügyi államtitkár. Megjegyezte, bár Japánban a leggyakoribb a gyomorrák, ott a legalacsonyabb az elhalálozás a szűrővizsgálatoknak köszönhetően.

– Az egészségügy alulfinaszírozottsága nem akadályozhat meg abban, hogy ne fordítsunk pénzt olyan szűrőprogramokra, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A szűrés kötelezővé tétele főleg az onkológiai betegségek időbeni diagnosztizálását segíti elő. Az európai uniós és egyben romániai cél az egészségben eltöltött évek számát közelíteni az uniós átlaghoz minden országban – összegzett Vass Levente RMDSZ-es egészségügyi államtitkár.

– Nagyon merész, és jó kezdeményezésnek tartom a lakosok tájékoztatását és szűrőprogramban való részvételre kötelezését. Főleg vidéken lehet erre nagy szükség, mert a nagyvárosokban az emberek könnyebben tájékozódnak, és a szűrővizsgálat elvégzésére is fogékonyabbak – nyilatkozta lapunknak egy kolozsvári háziorvos, aki úgy vélte, nagyon nehéz lesz meggyőzni az embereket a szűrővizsgálat szükségességéről.

A jövő évtől esedékes prevenciós előírások megszabják: 0–3 év közötti gyermeket 1, 2, 4, 6, 9, 12, 15, 18, 24, 36 hónaposan kell orvoshoz vinni. A 4–18 év közötti gyerekeknek évente egyszer, a 18–39 év közötti fiataloknak pedig háromévente egyszer kell háziorvoshoz menniük prevenció céljából. A negyvenedik életévet betöltött személyek éves prevenciós csomagban részesülnek a háziorvostól. A prevenciós csomag legtöbb három konzultációt tartalmazhat az első konzultációt követő hat hónap alatt. A konzultációk során először felmérik a kockázati tényezőket, majd a rossz szokások és kockázati tényezők kiiktatását tűzik ki célul, illetve figyelemmel követik a páciens helyzetét. Mivel a krónikus betegségek általában az ötvenedik életév után jelennek meg, az időben elkezdett prevenció és vizsgálat hozzájárulhat az élet meghosszabbításához, az egészség megőrzéséhez.

A romániai lakosság több mint 52 százaléka válaszolta azt az INSCOP közvélemény-kutatás keretében, hogy tudomása szerint nincsenek egészségügyi problémái, 20,6 százalékuk bevallása szerint szív- és érrendszeri, 17,9 százalék reumatológiai problémákkal, 10,7 százalék valamilyen anyagcsere-betegséggel, 6,5 százalék légúti, 2,8 százalék onkológiai, 9,5 százalék egyéb problémákkal küzd. A 60 éven felüliek az átlagosnál jóval nagyobb arányban számoltak be szív- és érrendszeri problémákról, valamint reumatológiai panaszokról. A legnagyobb arányban a 30 éven aluliak korosztályát képviselők válaszolták azt, hogy nincsenek egészségügyi problémáik. Az átlagosnál jóval nagyobb arányban vallották ezt a 44 év alattiak, a fehérgallérosok, valamint a magas és nagyon magas jövedelemmel rendelkezők is. A megkérdezettek 76,1 százalékát kellőképpen vagy nagyon foglalkoztatja az egészségi állapota, 23,8 százalékuk pedig alig vagy egyáltalán nem figyel oda erre. A romániaiak 85,8 százaléka azt állítja, hogy kellőképpen vagy nagyon foglalkoztatja a betegségek vagy bizonyos szövődmények megelőzése, míg 14,1 százalékuk azt mondja, hogy alig vagy egyáltalán nem érdekli ez. Azokat, akiknek a havi jövedelme elegendő a tisztességes megélhetéshez, az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatja a prevenció. A megkérdezettek 28,5 százaléka mondta azt, hogy évente egyszer fordul egészségügyi szakemberhez megelőzéssel kapcsolatos vagy egyéb egészségügyi kérdésben, 16,7 százalék évente kétszer, 8,3 százalék évente háromszor, 9,3 százalék évente négyszer, 33,7 százalék pedig évente négynél többször teszi ezt meg.

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kígyóminta, szárnyas angyal: 150 éves ...
László Gyula, a 20. századi polihisztor ...
Mely európai országokban volt a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ