Kollektív bűnösség két keréken

Kollektív bűnösség két keréken
A közutakra szánt elektromos rollerek maximális elérhető sebességének a 15 km/órára való gyári korlátozását javasolja egy nemzeti-liberális képviselő, megelégelve a járdákon, járókelők között összevissza, nagy sebességgel száguldozó e-rollerezőket.

Első látásra talán ez rendben is lenne, hiszen nincs olyan kolozsvári (és nemcsak), aki ne bosszankodott volna már amiatt, ahogyan egy-egy fiatal elhúz mellette rolleren, miközben gyanútlanul sétál: sokszor milliméterre bemérik a helyet, így ha ha netán éppen jobbra vagy balra lépnél, nagy eséllyel már nincs idő az ütközés elkerülésére.

De vajon miért ne közlekedhetnének továbbra is rolleren 25 km/órával azok, akik amúgy ezt teljesen szabályosan teszik? Akik elektromos rollerrel járnak munkába, a város másik végébe, akik biciklisávok hiányában kimerészkednek az úttestre, akik tisztában vannak a közlekedési szabályokkal és talán még hajtási jogosítványuk is van? Miért nekik kell meginniuk a levét annak, hogy más a járdán cikázik ezen az – egyre divatosabb – járművel?

Úgy tűnik, egyesek megint fordítva akarnak felülni a lóra: ahelyett, hogy azokat büntetnék, akik megszegik – például rolleren – a közlekedési szabályokat, azokat is büntetik, akik betartják a szabályokat. Nem az első eset… Releváns példa erre, egészen más területről: néhány hónapja (ismét) bevezették, hogy a részmunkaidős alkalmazottak után a teljes munkaidőre számolt hozzájárulásokat kell fizetni. Ezzel gyakorlatilag hallgatólagosan kimondták, hogy mindenki, aki Romániában részmunkaidővel dolgozik – illetve aki így alkalmaz –, az adócsaló, s a nyolc óráig fennmaradó időt feketén dolgozza le.

Most ugyanígy azt feltételezik, hogy aki rollerrel közlekedik, az csakis járdán és szabálytalanul teszi ezt. Hadd kényszerítsük hát a gyártókat – gondolták –, hogy limitálják a rollerek sebességét szinte a felére, hogy aztán a szabályosan közlekedők dupla annyi idő alatt érjenek munkába (ha már rontják a gazdaságot azzal – ezt már én teszem hozzá némi iróniával –, hogy nem vesznek fel kölcsönt autóra, nem fizetnek adót, biztosítást utána, s nem vesznek üzemanyagot sem, amely árának a fele márpedig járulékok formájában az államkasszába menne stb.).

De kérdem én, ki akadályozza meg az államot és annak szerveit abban, hogy megtalálja a feketén dolgozókat/alkalmazókat és megbüntesse őket, közben pedig azoknak a cégeknek a működését, amelyek tényleg részmunkaidőben alkalmaznak és dolgoztatnak, ne lehetetlenítsék el? (Minket is fájón érintő példa a részmunkaidőben dolgozó lapkihordók esete…) Ugyanígy: ki gátolja meg a rendőrséget abban, hogy megállítsa a rollerrel cikázó (vagy éppen a járdán keresztbe parkoló) személyt, és megbüntesse egyszer, kétszer, háromszor, amíg az nem tanul belőle? Hiszen - jobb később, mint soha alapon - végre megszületett Romániában is a rollerek közlekedését szabályozó törvény… Hja, hogy ezt nehezebb megvalósítani, s könnyebb „huszárvágással” limitálni a sebességet 15 km/órára? 

Itt jegyezném meg halkan, hogy Románia évtizedek óta élen jár az Európai Unióban a halálos balesetekben elhunytak számát tekintve. Tudjuk: minél nagyobb egy autó sebessége, annál nagyobb valószínűsége van annak, hogy ha balesetbe keveredik/elüt valakit, akkor az halálos kimenetelű baleset lesz. Ha tehát a jelenség visszaszorítása ennyi idő alatt sikertelen volt, s a fix radarok kihelyezésébe amúgy is mindig beletörik a bicska, a fentebbi logikátlan intézkedések mintájára javasolnék én is egyet a kedves képviselő és szenátor uraknak: nem ártana megfontolni és előírni a Romániában forgalomba íratott autók maximális sebességének gyári korlátozását, különösen egy bizonyos német, három betűs márka modelljei esetében. Úgy harminc 30 km/órára…