Három grácia és a barokk zene

Három grácia és a barokk zene
Hogy ezek a lányok milyen fiatalok! Ez volt az első gondolatom, amikor a Farkas utcai református templomban megtartott augusztus 7-i koncerten a budapesti Recurring Company együttes tagjai, azaz három, húszas éveinek közepén járó hölgy elkezdett játszani.

A Farkas utcai nyári hangversenysorozatok egyik előnye az, hogy gyakran hallhatunk fiatal, pályakezdő tehetségeket. Számukra még fontosabb a fellépési lehetőség, mint a már hírnevet szerzett előadóknak, mivel egyegy jól sikerült koncert további lehetőségeket nyit meg, ismeretséget és ismertséget szerez a fiataloknak. Ezt alátámasztja az a műsorfüzetből származó információ is, miszerint 2017-ben a budapesti lányok második díjat nyertek a kolozsvári La Stravaganza barokk zenei fesztiválon, amelynek ötletgazdája és főszervezője Erich Türk, a Gh. Dima Zeneakadémia oktatója, aktív orgona- és csembalóművész.

Ahogy a koncert műsorfüzetéből megtudhattuk, Haraszti Dóra (furulya), Regős Júlia (viola da gamba) és Edőcs Fanni (csembaló) négy évvel ezelőtt hozta létre a Recurring Company együttest. Mindhárman elkötelezték magukat a régizene mellett: Haraszti és Edőcs a lipcsei régizene tanszéken (is) képezte magát. Úgy tűnik, lelkesedésük mostanra már kiállta az idő szakítópróbáját, hiszen aktívan kamarazenélnek, koncerteznek.

Kolozsvári koncertjükön olasz és angol barokk zeneszerzők (idős és ifjabb Alfonso Ferrabosco, Thomas Morley, Mattew Locke, William Lawes, James Harding, John Jenkins) alkotásai szerepeltek. A többéves együttmuzsikálás, az alapos felkészülés, illetve nem utolsósorban az előadók tehetsége és rátermettsége egységes hangzást eredményezett. Elsősorban Haraszti Dóra (furulya) virtuozitásáról győződhettünk meg, hiszen ezekre a barokk alkotásokra az (is) jellemző, hogy a viola da gamba és a csembaló a kíséret hálátlan és különösebb technikai buktatók nélküli szerepét látja el. Az előadott művekben ugyanis nagyon fontos szerepet kapott a szólóhangszer (furulya) által előadott szép és egyszerű dallam. Az előadók több olyan művet szólaltattak meg, amely a „Fantasia”, azaz fantázia nevet viselte. Ebből arra következtethetünk, hogy a barokk zenéből sarjadt, az improvizáción alapuló, szabad formájú zenemű közel áll az előadók művészi attitűdjéhez.

A műsorfüzetből az is kiderült, hogy a budapesti együttes tagjai az autentikus barokk előadásmód mellett elfogadják a hagyományos koncertszituáció megkérdőjelezését, felbontását, ugyanis a hallgatók szabadon mozoghatnak, akár táncolhatnak. A kolozsvári közönség azonban – minden bizonnyal a koncert helyszíne miatt – nyugodtan és áhítatosan hallgatta végig a barokk gráciák műsorát.

(Borítókép: Recurring Company – Regős Júlia, Haraszti Dóra és Edőcs Fanni. Fotó forrása: Facebook)