Fájdalmas Szűzanya búcsú Kolozsmonostoron

Fájdalmas Szűzanya búcsú Kolozsmonostoron
A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére, 120 esztendővel ezelőtt, felszentelt templom búcsúi ünnepét tartották szeptember 15-én, csütörtökön délután a Monostori út 12. szám alatt.

Amint az előbbi templombúcsúk alkalmával is, Székely Dénes plébános-kanonok gondoskodásának köszönhetően, a szentmise főcelebránsa és szónoka az újmisés, Kerekes Péter Miklós volt, akit idén június 29-én szentelt pappá Gyulafehérváron Kovács Gergely érsek. Csíktapolcán született 1995. november 18-án, jelenleg Ditróban segédlelkész. Személye nem ismeretlen a kolozsváriak körében, hiszen gyakorlati éves kispapként 2018-ban a Szent Mihály-egyházközségben is szolgált. Papi jelmondatát a Zsoltárok könyvéből választotta: „Az Úr kegyelmét örökké éneklem, hűségedet nemzedékről nemzedékre hirdeti szám”.

A főcelebráns 15 helybéli és máshonnan érkezett paptestvérével együtt mutatta be a legszentebb áldozatot, köztük László Attila Kolozs-dobokai főesperes, plébános; Portik–Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperes-plébános; Orbán Szabolcs és Nagy Károly ferencesek; Molnár Lehel és Sárközi Sándor piaristák; Nóda Mózes egyetemi tanár, valamint Balla Árpád szászrégeni; Fábián László györgyfalvi, Ferencz Antal, Kolozsvár-Szent Péteri, György Ferenc-Elemér tordai, Jakab Gábor Kolozsvár-kerekdombi, Kádár István jegenyei, Kovács Árpád kisbácsi, Szőcs Csaba szászfenesi és Vízi Zakariás Kolozsvár-györgyfalvi negyedi plébános, asszisztált Tuzson Balázs gyakorlati éves kispap.

Prédikációjában Kerekes Péter Miklós többek között hangsúlyozta: a Fájdalmas Szűzanya cím arra hív, hogy elmélkedjük át a Boldogasszony életének hét fájdalmas pillanatát. „Az első, alig negyven nappal Jézus születése után, Simeon próféciája, amely a Szűzanya szívét átszúró kardról beszél. A második az Egyiptomba való menekülés, hogy ezáltal megmentse fia életét. A harmadik fájdalom az a három nap gyötrelem, amikor Jézus a templomban maradt és szülei keresték. A negyedik, amikor a Szűzanya találkozik a keresztjét hordozó Jézussal a Golgotára vezető úton. Ötödik fájdalma Jézus halála, amikor ott látja fiát keresztre feszítve, haldokolva. A hatodik Jézus levétele a keresztről, amikor a karjaiba veszi, ahogyan több mint harminc évvel korábban újszülöttként karjában tartotta Betlehemben. A hetedik fájdalom pedig Jézus temetése” – sorolta Kerekes Péter Miklós. „A ma embere mindent elkövet, hogy megszüntesse a fájdalmat úgy a maga, mint mások életében és sokszor nem gondol arra, hogy szenvedéseit egyesítse Krisztus szenvedésével. A szenvedés és a nehézségek pillanatai azonban, ha mély hittel és bizalommal nézünk szembe velük, alkalmak lesznek arra, hogy Isten túláradó kegyelme betöltse életünket és erősebbé tegyen bennünket, hogy mélyebben függjünk Teremtőnktől és erősebben érezzük az ő erejét és alkalom arra is, hogy felismerjük az élet értékét és együttérzőbbé váljunk mások szenvedései iránt” – mutatott rá. „A szenvedő ember mellett ott lenni, nem okosakat mondani, nem tanácsokat adni, hanem egyszerűen jelen lenni, az imáinkkal támogatni, szeretettel körülvenni és biztosítani, hogy nincs egyedül. Ez önmagában érték lehet” – fogalmazott az újmisés pap.

A szentmise végén Kerekes Péter Miklós különleges primíciás áldásában részesítette Székely Dénest, aki tanára volt a gyulafehérvári hittudományi főiskolán, erősítette hivatástudatát és jelentősen elősegítette felkészülését a papi szolgálatra. Majd primíciás áldását adta valamennyi jelenlevőre és otthoni szeretteikre.

A színvonalas zenei szolgálatot Palocsay György kántor, karnagy végezte, akinek vezényletével énekelt az egyházközség gyerek- és felnőtt kórusa.

Az emléknap gyökerei a Mater Dolorosa, a Fájdalmas Anya – a szó szoros értelmében, a kereszt alatt álló anya, aki szeretetből osztozott fia szenvedéseiben, részt vállalt áldozatában – különleges középkori tiszteletére nyúlnak vissza. Kezdetben helyileg ünnepelték, majd XIII. Benedek pápa 1721-ben kiterjesztette az egész egyházra. Eredeti elnevezése a Boldogságos Szűz Mária hét fájdalmának ünnepe. A szerviták rendjében hasonló tartalommal ünnepelték szeptember harmadik vasárnapját, amelyet VII. Piusz pápa 1814-ben előírt az Anyaszentegyház számára. Ezt Szent X. Piusz pápa (1903 és 1914 között) szeptember 15-re, a Szentkereszt felmagasztalása ünnepének másnapjára helyezte át.

(Borítókép: A búcsúi ünnepi szentmisén balról jobbra: László Attila, a főcelebráns Kerekes Péter Miklós újmisés és Portik-Hegyi Kelemen / A szerző felvétele)