Európai kisebbségvédelem: több ok borúlátásra, mint optimizmusra
Vincze Loránt régi/új FUEN-elnök: le kell bontani a közöny falát
Vincze Loránt régi/új FUEN-elnök: le kell bontani a közöny falát
Vissza

Európai kisebbségvédelem: több ok borúlátásra, mint optimizmusra

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) a minap véget ért berlini tisztújító kongresszusán a politikusokból és kisebbségi szervezetek képviselőiből álló küldöttek újabb hároméves mandátummal bízták meg Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselőt. A küldöttek többek között megvitatták a kisebbségeket érintő legégetőbb kérdéseket, díjat adtak át, tematikus csoportbeszélgetésen vettek részt, eszmecserét folyattak a német szövetségi parlament egy-egy képviselőjével, meglátogatták a nemzetiszocializmus idején meggyilkolt európai szintik és romák berlini emlékművét, valamint részt vettek a hagyományos kisebbségek vásárán. A huszonöt országból érkezett, ötven európai kisebbség képviseletében jelen lévő mintegy kétszáz küldött ugyanakkor rendkívül parázs vitát folytatott a magyarországi politikai helyzetről, határozatot azonban nem fogadott el. Az RMDSZ küldöttségét Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette.

Két évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt elmaradt ugyan, de 2021-ben hibrid formában megtartották az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (Federal Union of European Nationalities – FUEN) éves kongresszusát. Idén a kisebbségvédelemmel, az őshonos európai kisebbségek és nyelvcsoportok jogérvényesítésével foglalkozó, kiemelkedő fontosságú nemzetközi ernyőszervezet a németországi négy őshonos kisebbség (a szintik és romák, a szorbok, a frízek, a dánok) segítségével és szervezésében ismét a hagyományos módon, személyes jelenléttel tarthatta meg a megbeszélésekre, tanácskozásokra, eszme- és tapasztalatcserékre összpontosító rendezvényt. A tisztújítás fokozott fontosságot biztosított a kongresszusnak: a küldöttek túlnyomó többsége újraválasztotta Vincze Lorántot, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét a nemzetközi szervezet élére.

A FUEN berlini kongresszusának megnyitójára Brandenburg Tartomány Szövetségi Képviseletének épületében került sor.

Vincze Loránt FUEN-elnök kiemelte: bár Berlinben kiváló hangulat uralkodik, így a háromnapos kongresszus és a találkozás öröme derűre és lelkesedésre, ám több tényező inkább borúlátásra, mint optimizmusra ad okot. Elsősorban ez az európai kontinensen, a szomszédunkban zajló értelmetlen háború miatt van, amelyet Oroszország indított a független Ukrajna ellen. Elmondta: ezrek vesztették életüket, tízezrek sebesültek meg és millióknak kellett elhagyniuk otthonukat, elmenekültek Ukrajna más területeire vagy külföldre. Ezek között sok ukrajnai kisebbségi személy van, többen a FUEN tagszervezeteinek tagjai.

– A Mariupol városában élő görögök élete romokban hever. A német és azeri kisebbség intézményeit tönkretették. A háború a frontvonaltól távol, a rutén és a magyar kisebbség soraiból is szedi áldozatait. Ugyanakkor a krími tatárok képviselőit hét éve nem engedik visszatérni szülőföldjükre. Ezenkívül az ukrajnai romák a diszkrimináció és a megaláztatás áldozatai voltak. Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy a háborúnak egyhamar nem lesz vége. Jelenleg a szolidaritás és a támogatás gesztusán kívül nem sokat tehetünk. Ki kell mondanunk: mihelyt a háborúnak vége, a kisebbségi csoportok közötti kapcsolat rendezésének elsődleges feladatnak kell lennie Ukrajnában. Bármely nemzetközi megállapodásnak a kisebbségi jogok biztosítására kell alapoznia, beleértve természetesen az anyanyelvi oktatást és az anyanyelv szabad használatát – fogalmazott Vincze Loránt.

Hozzátette: az európai kisebbségi csoportok felmérhetetlen értékű kulturális javakat hoznak létre, amelyeket védelmezni és őrizni kell. Ezeknek a közösségeknek egységes európai védelmi hálóra van szükségük – utalt Vincze a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezésre, amely arra irányul, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére.

António Guterres ENSZ-főtitkárt idézve Vincze azt mondta: békésebbek azok az államok, amelyek jogokat biztosítanak a területükön élő kisebbségeknek, virágzóbbak azok a gazdaságok, amelyek teljes részvételt biztosítanak a kisebbségek számára. Kiemelte: jelentős lépésnek számít, hogy az új német kormány programjában tételesen szerepel a Minority SafePack életbe léptetésének proaktív támogatása. Külön kiemelte, hogy az Európai Bizottság intézményi támogatást fog biztosítani a FUEN számára, amely a többi finanszírozás mellett biztos alapokra helyezi a nemzetközi kisebbségvédelmi szervezet anyagi helyzetét.

A kongresszust videó­üzenetben Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is üdvözölte.

Korlátozzák a lengyelországi németek anyanyelvhasználatát

A megnyitót követő panelbeszélgetésen Rafał Bartek, a Lengyelországi Német Szociokulturális Egyesületek képviselője kijelentette: a nemzeti-konzervatív lengyel kormány csak a német kisebbséget diszkriminálja.

Szavaznak a küldöttek (Fotó: Mihály László)

– Az utóbbi években minden választási kampány során szóba kerültek a lengyelországi németek. A cél világos: szavazatgyűjtés. A párbeszédet hangoztatva megkerestük őket, ám a lengyel kormány képviselői nem akartak találkozni velünk. Szeptembertől az eddigi heti háromról egyre csökkentették a német anyanyelvi órák számát. Érdekes, más kisebbségek esetében nem alkalmaztak ilyen rendelkezést. Panaszt emeltünk, nem vették figyelembe. Ez egyértelmű diszkrimináció! Azt mondták, hogy külföldről nem szólhatnak bele a szuverén és független lengyel állam belügyeibe. Mégis, milyen retorika ez! Az Európai Unióhoz történt csatlakozáskor a lengyel állam egyértelmű vállalásokat tett a kisebbségek nyelvének, kultúrájának és hagyományainak megőrzésére. Ezekre feltétlenül emlékeztetnünk kell a lengyel kormány központi, regionális és helyi képviselőit – mondta Rafał Bartek.

A megnyitót követően Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Túlélés és remény – kisebbségi közösségek a nemzetközi, regionális és országos konfliktusokban című panelban vett részt.

– A többség mindig felelős azért a kisebbségért, amelyik vele együtt a területén él. Egy kisebbségnek sohasem érdeke a konfliktus, mert vesztesen kerül ki belőle. Vonatkozásunkban az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatták, hogy politikai, parlamenti eszközökkel, párbeszéddel kell a kisebbségi jogokért harcolni. Az erőszak soha nem megoldás, 1990 márciusában sem volt az, amikor román–magyar etnikai konfliktust provokáltak ki. Tudjuk, hogy minden ilyesmi csak pusztítással, a félelem és a bizalmatlanság növekedésével jár. Ezért mi magunk is azt az utat választottuk, hogy a politikai eszközök használatával kívánjuk elérni a kisebbségi és nyelvi jogoknak, az identitásmegőrzés intézményes garanciáinak a biztosítását. Harminckét év után is azt mondjuk, hogy ezeket az eszközöket használva lehet eredményeket elérni. Messze vagyunk attól, hogy ki tudjuk jelenteni: a kisebbségi jogok minden tekintetben biztosítva vannak az erdélyi magyarok számára. Természetesen azt a mintát, azokat a megoldásokat kell követni, amelyek Nyugat-Európában, például Dél-Tirolban beváltak. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy egy-egy jogszabály alkalmazása sokszor olyan gyakorlati akadályokba ütközik, amelyekre a jogszabály elfogadásakor nem gondoltunk. Munka van, feladat van. Biztos vagyok abban, hogy egymást meghallgatva, egymás tapasztalatából tanulva a következő időszakban sikerül minden európai nemzeti közösségnek előrelépnie. Ugyanakkor reménykedem abban, hogy előbb-utóbb sikerül európai uniós szintű megoldást találni a kisebbségek jogainak védelmére – jelentette ki Kelemen Hunor.

A panel témájáról szólva az RMDSZ szövetségi elnöke részletesen beszámolt az 1990 úgynevezett fekete márciusa során Marosvásárhelyen a magyarságot ért atrocitásokról.

– A tragikus események tovább növelték a két közösség közötti bizalmatlanságot. A környékünkön történő hasonló történések erősítik a félelmet. A kisebbségi közösségek elleni támadások kifinomultabb eszközökkel, megoldásokkal történnek: sokszor az igazságszolgáltatást használva fordulnak ellenünk, ekképp a kisebbségi jogok megvonásáról, a nyelvhasználat és az önálló oktatási intézmények ellehetetlenítéséről beszélhetünk. Bárki, a számára az anyanyelvhasználat vonatkozásában nem tetsző rendelkezés ellen óvást emelhet a bíróságon. A törvényszék határozata alapján közösségi szimbólumokat, kétnyelvű feliratokat távolítanak el. Én miniszterelnök-helyettesként, esetleg másvalaki, mondjuk parlamenti képviselőként vagy polgárként nem tud beleszólni a bíróság döntéseibe. Ráadásul nincs egységes gyakorlat, az egyik bíró így, a másik pedig úgy dönt. Ezek frusztrációt eredményeznek a kisebbségek tagjaiban, ugyanis úgy érzik, hogy a már megszerzett jogot nem politikai eszközökkel, hanem egy másik hatalmi ágat használva vonják vissza. Ezen helyzetek orvoslására nem találjuk a megoldást. Jelenleg számunkra ez a legnagyobb kihívás. Senkinek sem tilthatjuk meg, hogy ostoba, buta legyen, s azt sem, hogy éljen alkotmányos jogával, és az igazságszolgáltatáshoz forduljon – fogalmazott Kelemen Hunor.

Vészjósló kilátások Ukrajnában is

Ukrajna – a háború visszatér Európába címmel a kongresszus külön eszmecserét szentelt az Oroszország által indított katonai konfliktusnak az ott élő kisebbségekre gyakorolt következményeiről.

Vladimir Leysle, az Ukrajnai Németek Tanácsának képviselője elmondta: a Krím félsziget Oroszország által történt annektálása, azaz 2014 óta menekültként él Európában.

– Február 24-én éppen szülőhazámban tartózkodtam, a háború kirobbanása miatt egy hónapot a pincében töltöttem. Az orosz megszállók ugyanúgy kezelik a kisebbségek tagjait, mint a többségi ukránokat. Hogy hogyan élünk? Bizonyos régiókban tűrhetően, máshol viszont katasztrofális a helyzet. Nagyon fontos számunkra a szolidaritás. Egyébként az ukrajnai kisebbségek összetartanak az oroszok ellen – mondta a férfi.

Még tragikusabb helyzetről számolt be Alexandra Protsenko-Pichagi, az Ukrajnai Görög Egyesületek Szövetségének a képviselője, aki az orosz hadsereg által szinte teljesen lebombázott Mariupol városából származik.

– Mihelyt kezdetét vette a katonai konfliktus, húsz napig mi is a padláson húzódtunk meg. Tudomásom szerint sajnos a görög kisebbség összes épületét lerombolták, az otthon maradt honfitársaim sorsa kilátástalan – mondta sírva fakadva a képviselőnő.

Érdekes megjegyezni, hogy a Népszava által idézett, március első felében készített felmérés szerint a görögök 20 százaléka érezte közelebbinek magához Oroszországot, Ukrajnával kapcsolatban viszont 45 százalék nyilatkozott így. Ugyanakkor mindössze nyolc százalék nyilatkozta azt, hogy szükség van az orosz termékek bojkottjára, és két százalék mondta, hogy nem kíván többé kapcsolatba lépni orosz nemzetiségűekkel. A Kappa Research felmérése másik érdekességre is rámutatott: a megkérdezettek 75 százaléka ugyan elítélte Vlagyimir Putyint, de 60 százalékuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről sem alakított ki kedvező véleményt.

A lap idézte a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás adatait, amelyek szerint húsz évvel ezelőtt mintegy 91 ezer görög élt Ukrajnában (az összlakosság 0,2 százaléka), ám a nemzeti közösség vezetői szerint az ukrajnai görög diaszpóra több mint 100 ezer tagot számlál. Tudatták: a legtöbb ukrajnai görög már nem beszéli a görög nyelvet, főleg oroszul, ritkábban ukránul kommunikál, így többnyire csak a családnevek jelzik a görög gyökereket. Görögország egyébként a háború kitöréséig fenntartotta Mariupolban és Odesszában diplomáciai képviseleteit, a mariupoli görög konzul is sokáig a harcok sújtotta városban maradt.

A Népszava szerint Kiriakosz Mitsotakisz görög kormányfő ígéretet tett arra, hogy hazája segít a lerombolt szülészeti kórház újjáépítésében. Mariupolt egyúttal „az ukrajnai görög kisebbség központjának, a szívünkhöz közel álló városnak és a háború barbársága szimbólumának” nevezte.

Krími tatárok: arány­talanság a katonai mozgósításnál

Ugyanakkor Elvin Kadyrov, a Krím félszigeten élő tatárok képviselője elmondta: 18 órát töltött személygépkocsija kormánykerekénél, hogy eljuthasson a FUEN-kongresszusra.

– 2014 után valóságos vadászatba kezdtek ellenünk, életünk pokollá vált. A valójában teljes körű, de hivatalosan részleges katonai mozgósítás során az orosz hatóságok külön figyeltek arra, hogy arányaiban több tatár nemzetiségű fiatalembert hívjanak be, mint orosz ajkú férfit. Ez tulajdonképpen a krími tatárok új módszerekkel végzett deportálását jelenti – fakadt ki a fiatal férfi.


Szinti–roma holokauszt-emlékmű (Fotó: Mihály László)

A panelbeszélgetés végén Stefan Müller, a Németországi Roma és Szinti Központi Tanács munkatársa arról számolt be, hogy a közösség minden tőle telhetőt megtesz az ukrajnai háború elől elmenekülő testvérek befogadására.

– Nemrég egy németországi városban azt mondták nekünk, megtelt az ukrajnai háborús menekültek számára elkülönített szálloda, többet nem áll módjukban befogadni. Amint az utólag egyértelműen és világosan kiderült, csak azért tették, mert romákról volt szó, még voltak üres szobák – fogalmazott Stefan Müller.

Gianclaudio Bressa a FUEN 2022-es díjazottja

A kisebbségvédelem terén végzett kiemelkedő munkájáért idén a dél-tiroli Gianclaudio Bressa kapta a FUEN-díjat. Laudációjában Daniel Alfreider FUEN-alelnök elmondta: az olasz politikus fáradhatatlanul kiáll az európai őshonos kisebbségek és nyelvcsoportok jogainak érvényesítéséért.

– Gianclaudio Bressa tudja, mi fontos: az emberek békés együttélése, függetlenül attól, milyen nyelvet beszélnek vagy milyen nemzetiséghez tartoznak. Politikai karrierje során ő mindig ezt vallotta, és ilyen irányban cselekedett. Gianclaudio Bressa példakép, hiszen többségiként évtizedeken keresztül meghallgatta és támogatta a kisebbségeket – mondta Daniel Alfreider, aki egyébként Dél-Tirol Autonóm Tartomány kormányzó­helyettese is.

Hozzátette: a díjazott rengeteget tett a többi olaszországi autonóm tartomány fellendítéséért.

– Számára az autonómia erőforrás, együttélési modell, de ugyanakkor kiindulópont is a feszültségek békés megoldására – jelentette ki Daniel Alfreider.

A kongresszus első napjának a munkálatait a Sinti Swing Berlin együttes zenéje zárta.

A második napon a szervezők a németországi kisebbségeket, nevezetesen a szintiket és a romákat, a szorbokat, a frízeket és a dánokat, illetve az őket szövetségi szinten képviselő Kisebbségi Tanácsot és az együttműködés rendszereit mutatták be a részt vevő küldötteknek és a sajtó képviselőinek. Ezt követően a különböző munkacsopor­tok értekezletére került sor, majd az érdekeltek a Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóháza egy-egy tagjával folytattak eszmecserét, illetve meglátogatták a Bundestag kupoláját, vagy megtekintették a nemzetiszocializmus idején meggyilkolt európai szintik és romák berlini emlékművét.

Az esti órákban sor került a kisebbségi vásárra, amelyen a jelenlévő kisebbségek hagyományos étellel és itallal kínálták meg a jelenlévőket.

Vincze Loránt: lebontani a közöny falát

A kongresszus harmadik napján a küldöttek újraválasztották Vincze Lorántot, és megszavazták az elnökség tagjait.

A Szabadságnak nyilatkozó régi-új elnök elmondta: most stabilizálni és megerősíteni kell a FUEN-t.

– Az első mandátumom során a FUEN átszervezésével foglalkoztam, a második alatt pedig az intézményi konszolidációval, most eljött az ideje a jövőre való felkészítésnek. A FUEN feladatainak ellátására, az európai őshonos kisebbségek védelmére szükséges a hosszú távú működési feltételek biztosítása. Nagyon sok rendezvényen, találkozón, megbeszélésen, eszmecserén veszünk részt, rendezvényeket szervezünk. Az elkövetkező három évben jó kollégák segítik a munkámat, így minden bizonnyal előre tudunk lépni az európai őshonos kisebbségek jogérvényesítésével kapcsolatos munkánkban. Ehhez a közöny falának lebontása is szükséges, például az Európai Unióban. Sok esetben a nemzeti kormányok nem figyelnek oda az őshonos kisebbségekre. Ezt Romániában is tapasztaljuk, a kontinensen élő sorstársaink is ugyanerről számolnak be nekünk. A kisebbségekkel kapcsolatos törvényes keret kialakítása sok helyen várat magára. Azt mondjuk: ehhez európai standardokat kellene kidolgozni, amihez majd az államok viszonyulnak. A Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel felhívtuk a figyelmet ennek a fontosságára és sürgősségére, s erre az Európai Bizottság is felfigyelt. November 9-én az Európai Unió Bírósága dönt annak kapcsán, hogy megfellebbezték az EB elutasító határozatát – mondta Vincze Loránt.

Kollégája újraválasztásával kapcsolatban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette: a szövetség képviselőjének megválasztása nemcsak azért fontos, mert a nagy többségű támogatásnak a szavazatokban kifejezett módja az elmúlt két mandátum során végzett jó munka eredménye, hanem egyben elismerése a Minority SafePack kapcsán és a FUEN tagszervezetei érdekében végzett tevékenységnek is.

– Az újabb három év lehetővé teszi, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban európai szinten megjelenítsük. Nekünk és európai sorstársainknak európai szintű elismerésre és védelemre van szükségünk – fogalmazott az RMDSZ szövetségi elnöke.

Vincze Loránt 2013–2016 között a FUEN alelnöke volt, 2016 óta a szervezet elnöke. 2019-ben az RMDSZ színeiben európai parlamenti képviselői mandátumot szerzett.

A küldöttek határozatot fogadtak el, amelyben a lehető leghatározottabban elítélik az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, állást foglalnak az európai őshonos kisebbségek jogainak biztosítása mellett. Egyes küldöttek a magyarországi politikai folyamatokat elítélő határozat elfogadásával is próbálkoztak, sikertelenül. Vincze Loránt FUEN-elnök többek között azzal érvelt: ilyen jellegű aggályok más országokkal kapcsolatban is felmerülhetnek, ráadásul a FUEN kisebbségvédelmi, nem pedig politikai szervezet.

Többségi szavazással ugyanakkor a küldöttek úgy döntöttek: jövőre Pécsen tartják a soron következő FUEN-kongresszust, 2024-ben pedig a dániai Schleswig-Holstein tartományban szervezik az Europeadát, az őshonos európai kisebbségek labdarúgó-bajnokságát.

A Szabadság tudósítója a HUNinEU Alapítvány anyagi támogatásával vett részt a FUEN-kongresszuson.

Csoportkép a brandenburgi kapu előtt (Fotó: Mihály László)

(Borítókép: Mihály László felvétele)


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Csütörtöktől Janovics Napok az Erdély ...
Először helyeztek ki köztéri adventi ...
Csaknem 7 százalékkal nőtt a forgalomba ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ