Közösen tartott sajtótájékoztatójukon Joe Biden közölte, az Egyesült Államok arra fog törekedni, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve idén további, legalább 15 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz leszállítását (LNG) biztosítsa az európai piac számára.
Az energiaellátás biztonsága és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére a felek közös energiabiztonsági munkacsoportot hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés kereteit és felügyeli annak végrehajtását - tette hozzá.
Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság erőfeszítéseket fog tenni az új LNG-infrastruktúra és a kapcsolódó csővezetékek kiépítésére, hogy lehetővé tegye 2027-ig az EU függőségének megszüntetését az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól - tette hozzá az amerikai elnök.
Ursula von der Leyen azt közölte, hogy az Európai Bizottság és az Egyesült Államok új megállapodást kötött a személyes adatok megosztásáról, amely, mint fogalmazott "megerősíti a magánélet védelme, az adatvédelem és a jogállamiság iránti közös elkötelezettséget". Aláhúzta: a megállapodás serkenteni fogja a kereskedelmet, ezzel hozzájárul Európa energiabiztonságához, valamint a tiszta energiára való globális átállás felgyorsításához.
Az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték: mind az EU, mind Ukrajna energiabiztonsága és fenntarthatósága alapvető fontosságú az európai béke, szabadság és demokrácia szempontjából.
Megerősítették együttműködésüket a zöld energiára való átállás felgyorsítása terén és abban, hogy stabil, megfizethető, megbízható és tiszta energiaellátást biztosítanak az EU és a szomszédos partnerországok lakosai és vállalkozásai számára.
Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy együtt fog működni az uniós tagállamokkal, hogy legalább 2030-ig stabil, évente mintegy 50 milliárd köbméter keresletet biztosítson az amerikai LNG-termékek iránt. Emellett korszerűsített szabályozási keretet készít elő az ellátásbiztonság és a tárolási igényekkel kapcsolatos kiszámíthatóság növelésére. Kötelezettséget vállalt arra is, hogy előmozdítja azokat az intézkedéseket, melyek a megújuló forrásból származó energiatermelés és -felhasználás maximalizálása révén csökkentik a gázfogyasztást.
A vezetők közölték, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság eltökélt szándéka, hogy az acél- és alumíniumkereskedelmet érintő globális megállapodást hozzanak létre, amely ösztönzi az ipar dekarbonizációját és csökkenti az energiaigényt.
Zelenszkij kifakadt Magyarország ellen
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ezért ezután sem engedjük át a fegyverszállítmányokat az ország területén és azt is meg fogjuk akadályozni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát”, kommentálta pénteki Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek csütörtökön kezdődött EU-csúcson Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit.
Balról Emmanuel Macron francia elnök (b), Petr Fiala cseh miniszterelnök (b2), középen Orbán Viktor magyar miniszterelnök (k), jobbról pedig Klaus Iohannis román államfő az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben
"Megértjük, hogy Ukrajna elnökének Ukrajna és az ukrán emberek a legfontosabbak. Nekünk viszont Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb” - hangsúlyozta a tárcavezető, rámutatva: ezek a szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontot jelentenének, Magyarország pedig nem hajlandó kockára tenni a magyar emberek biztonságát.
Szijjártó azt írta: a csúcstalálkozón az ukrán elnök megismételte Kijev két, már jól ismert követelését: Magyarország engedje át területén a fegyverszállítmányokat, egyúttal szüntesse meg a földgáz és kőolaj vásárlását Oroszországból. A külügyminiszter szerint az Oroszországból származó földgáz- és kőolajszállítás leállítása Magyarország energiaellátását lehetetlenítené el, egyúttal a rezsiköltségek drasztikus emelkedésével járna, ezért a magyar kormány továbbra sem támogatja a szankciók kiterjesztését az energiaszállításokra. "Nekünk ebből a háborúból ki kell maradnunk!" - szögezte le a miniszter az MTI által idézett bejegyzésében.
Hasonlóan reagált Orbán Viktor is, a magyar miniszterelnök elutasítja Volodimir Zelenszkijnek a Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit, mert azok ellentétesek az ország érdekeivel - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a magyar miniszterelnöki sajtóiroda vezetője pénteken.
Az Európai Tanácshoz intézett beszédében Zelenszkij hevesen bírálta Magyarországot külön beszédet intézve Orbán Viktor miniszterelnökhöz.
„Magyarország… itt meg kell állnom és őszintének kell lennem. Egyszer és mindenkorra döntést kell hoznotok arról, hogy kivel vagytok” – mondta. Hozzátette: járt már Budapesten és szereti a várost, de lenn volt a rakparton is, ahol tragikus élmény volt számára, hogy megtekintette a holokauszt áldozataira megemlékező cipőket. Párhuzamot vont az akkori népirtás és Mariupol ostroma között: „Figyelj, Viktor, tudod, mi történik most Mariupolban? Ha tudsz, menj le a [Duna] partra, nézd meg a cipőket és meg fogod látni, hogy ilyen tömeggyilkosságok most is folynak a világban. Oroszország ma is ezt hajtja végre” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök ezután kérdőre vonta a magyar miniszterelnököt, hogy miért habozik szankciókat bevezetni, fegyvereket átengedni Magyarországon, illetve miért dilemmázik azon, hogy kereskedjen-e Oroszországgal. „Nincs ideje dilemmázni. Itt az idő döntést hozni. Hiszünk bennetek, szükségünk van a segítségetekre, hiszünk a népetekben” – mondta Zelenszkij elnök, akit a telex.hu idéz.
Zelenszkij videón keresztül közvetített felszólalásában megköszönte az Európa Tanácsnak az Oroszország ellen foganatosított szankciókat, megjegyezte ugyanakkor: egy kicsit késve születtek. Ezt követően megnevezte azokat az országokat, amelyek támogatják, illetve amelyek szkeptikusok Ukrajna EU-tagságát illetően. Tíz egyértelműen ukrán-párti európai államot sorolt fel: Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Bulgária és Horvátország. Olaszország az elején bizonytalan volt, de pozitív fordulat állt be, mondta. Kilenc országról – Franciaország, Görögország, Finnország, Málta, Dánia, Ciprus, Luxemburg, Svédország és Románia – azt állította: ezek nem támogatják az ukrán EU-csatlakozás gyorsított eljárását, a tagfelvételt viszont igen. Romániának az álláspontja „különleges”, mondta Zelenszkij, de nem fejtette ki, mit ért ezen. „Románia tudja, mit jelent a büszkeség, biztosan velünk lesz ebben a sorsdöntő pillanatban”, fogalmazott.
A „problematikus” országok között említette Portugáliát, Hollandiát, Spanyolországot, Belgiumot, Ausztriát, Írországot reményét fejezve ki, hogy sikerül közös nevezőre jutni velük is.
Ezt követte a Magyarországgal kapcsolatos álláspont kifejtése, ami ebben az összefüggésben azért is meglepő, hiszen Budapest több alkalommal is kifejtette: támogatja Ukrajna EU-csatlakozását.
Végezetül az ukrán elnök Németországot említette, Berlin ugyanis nem támogatja az ukránok uniós tagfelvételét. Zelenszkij azzal zárta mondandóját: bíznak az Európai Unióban, és abban, hogy a döntő pillanatban Németország is velük lesz.
Verescsuk: Oroszország Magyarországnak ígérhette Kárpátalját
Kedden Irina Verescsuk Ukrajna kormányfő-helyettese sérelmezte Facebook-bejegyzésében, hogy a magyar kormány nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Verescsuk arról is írt, hogy szerinte a magyar kormány retorikája alig különbözik a nyíltan oroszbarát állásponttól, és arra utal, hogy ez azért lehet így, mert Oroszország Magyarországnak ígérhette Kárpátalját.
Az ukrajnai magyar nagykövetség reagálásként azt írta: meglepődve és megdöbbenve olvasták a sorokat. „A miniszterelnök-helyettes, az ukrán vezetés többi tagjához hasonlóan, kiváló munkát végez egy olyan tragikus helyzetben, amelyben Ukrajna hősies harcot folytat az agresszió ellen. Ilyen körülmények között érthető a felfokozott érzelmi hangulat. Ugyanakkor ez nem lehet alapja az értelmetlen vádaskodásnak és az alaptalan rágalmazásoknak” – áll a nagykövetség közleményében.
„Miniszterelnök-helyettes asszony összefoglalja, mit nem tesz Magyarország és kormánya Ukrajnáért a jelenlegi helyzetben, és keresi az okokat. Következtetései nemcsak teljesen hamisak és alaptalanok, hanem egyenesen sértőek is, de sajnos ezeket a közhelyeket már régóta sikeresen elültették az ukrán közvéleményben. Különösen szomorú, hogy ezek között a találgatások között – nem először – Kárpátalja és az ott élő magyarok is szerepelnek” – írják.
A nagykövetség ezután rátér arra, hogy Magyarország és a magyar kormány a háború kitörése óta mit tett Ukrajnáért és az onnan elmenekült emberekért: Magyarország a háború kezdete óta 641 775 ukrajnai menekültet fogadott be, gondozott és nyújtott nekik segítséget, és ez a szám naponta növekszik; a magyar állampolgárok önkéntes adományainak és a magyar kormány által biztosított forrásoknak köszönhetően állami szervek és humanitárius szervezetek több tízmillió euró értékű, ötezer tonna segélyt és adományt biztosítottak Ukrajnának; Magyarország továbbra is támogat minden szankciót, amelyet a nemzetközi közösség az agresszor állammal szemben bevezet; Magyarország támogatja Ukrajna uniós jelölti státuszának megadását; Magyarország energiaellátással is támogatja Ukrajnát.
„A jelenlegi tragikus helyzet összefogást és egymás töretlen támogatását igényli. Ne keressünk ellenségeket ott, ahol nincsenek” – zárja bejegyzését a kijevi magyar nagykövetség.
