EU-csúcs: középpontban az energia és az ukrajnai háború

Iohannis: újra kell kezdenünk a tárgyalásokat sokkal meggyőzőbben

EU-csúcs: középpontban az energia és az ukrajnai háború
Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint az energiaügyek, gazdasági kérdések és az Európai Unió (EU) külkapcsolatainak áttekintése álltak az uniós tagországok vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozójának középpontjában. Felmerült a schengeni kérdés is.

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli találkozóján az uniós tagállamok vezetői áttekintették az Ukrajnának eddig nyújtott és a jövőben nyújtható további uniós támogatás lehetőségeit is.
Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői értékelték az energiaárakkal és az ellátás biztonságával kapcsolatos helyzetet, beleértve az eddig hozott és a lehetséges piacoptimalizálási intézkedéseket, valamint az energiakereslet csökkentése terén elért eredményeket.
Megvitatták az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a célok megvalósításának eszközei között a közös gázbeszerzés, árkorlátozási mechanizmusok bevezetése a TTF gáztőzsdén, a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozó új intézkedések elfogadása, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló erőfeszítések folytatása szerepelt. A vezetők vitát folytattak a multinacionális vállaltokra vonatkozó minimumadóról szóló irányelvről is.

Mire összpontosít az EU?Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében, hangsúlyozta, az EU-nak most az energiaellátás biztonságának szavatolására, az árak csökkentésére, valamint Ukrajna önvédelmének, működésének és lakosságának támogatására kell összpontosítania.

A tagállami vezetők megbeszélést folytattak a transzatlanti kapcsolatokról is. A vita a kérdések széles körére terjedt ki, egyebek mellett a biztonsági és gazdasági együttműködésekre.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői továbbá megbeszélést folytattak a déli szomszédságról, amelynek keretében értékelték a múlt héten Tiranában tartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó eredményeit.Terítéken a schengeni-övezetAz ülés előtt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, az ülésén valószínűleg „véleményt cserélnek” Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának helyzetéről is.

„Véleményem szerint pozitívum, hogy Horvátország esetében meg tudtuk hozni a döntést, és teljes mértékben megértem Románia és Bulgária álláspontját. Remélem, sikerül jelezni, hogy az elkövetkező hónapokban pozitív szellemben fogunk dolgozni az előrelépés érdekében – mondta Charles Michel az ülés előtt.

Karl Nehammer osztrák kancellár ismét említést tett a migrációs problémáról, és hangsúlyozta: Ausztria álláspontja az, hogy támogatni kell Bulgáriát és Romániát. Elmondása szerint nem arról van szó, hogy egyes országok más országok ellen vannak, itt a biztonság kérdése a meghatározó.

„Ausztriában több mint 75 000 be nem jegyzett személy tartózkodik, és tudjuk, hogy 20 000 törvénytelen bevándorló jut tovább Románián keresztül. Az osztrák rendőrségtől származnak ezek az adatok. (...) Ez a helyzet az egész Európai Unió számára biztonsági problémát jelent. Nem arról van szó, hogy Ausztria, Bulgária vagy Románia ellen vagyunk. Együtt kell megoldanunk ezt a biztonsági problémát, és úgy gondolom, hogy meg is fogjuk oldani” – jelentette ki Nehammer.

Klaus Iohannis államfő szerdán kijelentette, hogy az ülésen fel fogja vetni Románia schengeni térségbe való felvételének kérdését, és véleménye szerint jövőre, 2023-ban lehetséges lesz a csatlakozás.

„Újra kell kezdenünk a tárgyalásokat, ha nem is nulláról, de nagyon lentről, és sokkal nagyobb nyomatékossággal, sokkal több meggyőző erővel kell felépítenünk érvelésünket. Ez azonban időbe kerül. Kérem, ne várják el, hogy a Tanácsban most eldől valami a csatlakozással kapcsolatban. Ugyanakkor én úgy látom, hogy jövőre, 2023-ban lehetséges a csatlakozás” – mondta Iohannis.

(Fotó: presidency.ro)