Egy hónap múlva kerül a bukaresti törvényszék elé augusztus 10-i iratcsomó

Egy hónap múlva kerül a bukaresti törvényszék elé augusztus 10-i iratcsomó
Egyelőre nem kerül a bukaresti törvényszékre a DIICOT főügyészének igénylése az augusztus 10-i tüntetés ügyében folytatott nyomozás részleges újraindítására vonatkozóan. Ezt megelőzően ugyanis a legfelsőbb bíróságnak el kell bírálnia egy fellebbezést, és erre csak több mint egy hónap múlva kerül sor.

Elemzők megállapították: két évvel a román diaszpóra tömegoszlatással végződött kormányellenes tüntetése után is még illetékességi vita hátráltatja a felelősök elszámoltatását: hétfőn a bukaresti táblabíróság elhárította illetékességét a vádemelés nélkül lezárt bűnvádi eljárás részleges újraindításáról szóló főügyészi döntés megerősítését illetően.

Mint ismeretes, Giorgiana Hosu, a DIICOT-főügyésze múlt héten jelentette be, hogy részlegesen újraindítják a nyomozást a 2018. augusztus 10-i bukaresti tüntetés ügyében. A bejelentés szerint a Román Csendőrség volt parancsnok-helyettese, Gheorghe Sebastian Cucoş, Laurenţiu Cazan őrnagy, a bukaresti csendőrség vezérigazgatója, továbbá a csendőrség volt vezetője, Cătălin Sindile, valamint Mihai Dan Chirică volt belügyi államtitkár döntéseit vizsgálnák ki.

A csendőrök erővel szorították ki a tüntetőket a térrőlA külföldön élő román vendégmunkások 2018. augusztus 10-én az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői ellen szerveztek nagyszabású megmozdulást a kormány épülete előtt. A tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva a csendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a sok tízezres tömeg „lecsillapítására”, majd erővel kiszorította a tüntetőket a térről. A demonstráción 450 ember, köztük 35 csendőr szorult helyszíni orvosi ellátásra, 70 embert kellett kórházba szállítani.

Az ügyet eredetileg a katonai ügyészség kezdte vizsgálni, miután 700 tüntető az elszenvedett sérülések miatt feljelentést tett a csendőrök ellen. A katonai ügyészség tavaly májusban még a nyomozás kiterjesztéséről számolt be, mivel úgy értékelte: a csendőrség indokolatlanul folyamodott tömegoszlatáshoz a tüntetésén, és az aránytalan beavatkozáshoz szándékosan kreált ürügyet.

A katonai ügyészség tavaly júniusban átadta az általa összegyűjtött nyomozati anyagot a DIICOT-nak arra hivatkozva, hogy az állambiztonságot érintő bűncselekmények és a szervezett bűnözés ügyében nincs illetékessége. A dosszié itt megpihent, majd az eljáró ügyész idén július 15-én vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot mind az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet, mind pedig a csendőrségi vezetők által bűnszövetkezetben elkövetett hatalmi visszaélés gyanújának tekintetében, a tömegoszlatásban részt vevő csendőrök esetleges túlkapásainak ügyét pedig visszaküldte a katonai ügyészségnek.

A DIICOT eljáró ügyésze egyszer sem idézte be a csendőrségi vezetőket, hanem az iratcsomó áttanulmányozása után jutott arra a következtetésre, hogy a sötétség beálltával a tömegoszlatás indokolttá vált, mert a békés tüntetők nem határolódtak el a - rendfenntartók testi épségét veszélyeztető - provokátoroktól, és nem tették már lehetővé kiemelésüket a tömegből.

Az eljáró ügyész döntését, miszerint a csendőrségi vezetők ellen beszüntetik az eljárást, a közfelháborodás nyomására múlt héten Giorgiana Hosu, a DIICOT főügyésze felülbírálta, és úgy döntött, hogy a dossziénak ezt a részét is (nemcsak az alacsonyabb rangú beosztottak túlkapásait) visszaküldik a katonai ügyészséghez. A főügyész határozatát azonban a bíróságnak is meg kell még erősítenie: ebben az ügyben alakult ki újabb illetékességi vita, miután a gyanúsítottak egyike kifogást emelt a bukaresti táblabíróság kompetenciája ellen.

A táblabíróság úgy döntött: a fővárosi törvényszékre tartozik, hogy jóváhagyja a bűnvádi eljárás újraindítását a katonai ügyészségen a csendőrségi vezetők ellen.

(Borítókép: Facebook)