Drónincidensektől tart a kolozsvári repülőtér

A legutóbbi ütközésközeli helyzetre tavaly került sor Kolozsváron

Drónincidensektől tart a kolozsvári repülőtér
A következő években Romániában a jelenlegi 15 ezerről várhatóan 200 ezerre növekszik a drónok száma, ezért az országban működő légikikötők képviselői aggódnak a pilóta nélküli repülőgépek felelőtlen vagy rosszindulatú használata miatti incidensektől – jelentették ki szerdán az illetékesek. A kolozsvári repülőtéren tartott tegnapi sajtóértekezleten a román polgári légi közlekedés képviselői részletesen ismertették a drónokkal kapcsolatos európai és hazai szabályozásokat, majd hangsúlyozták: az elmúlt négy évben 30 kisebb incidensre került sor, amelyek negatívan befolyásolták a légikikötők és a rohammentő helikopterek tevékenységét. A legutóbbi incidens éppen Kolozsváron történt: egy SMURD-helikopter pilótája 900 méter magasan drónt észlelt. Megkérdeztük egy kereskedelmi légitársaság pilótáját, aki a Szabadságnak azt nyilatkozta: nem hallott drónok és repülőgépek közötti incidensről Kolozsváron.

Szerda reggel operatív gyűlést tartottak a kolozsvári repülőtér és a román polgári légi közlekedés (AAR) képviselői, majd sajtótájékoztatóra invitálták a média képviselőit: észlelésük szerint a következő időszakban egyre gyakrabban lehet számítani a megyeszékhelyen működő légikikötőt használó repülőgépek és a drónok közötti incidensekre, netán balesetekre.

Remus Dogaru, az AAR képviselője tudatta: 2021 második felében a Kolozsvár Aréna fölött elrepülő SMURD-helikopter pilótája 900 méter magasan drónt észlelt, és jelentette.

– Normális körülmények között ilyen pilóta nélküli repülőgép maximum 120 méter magasan szállhat – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a tett súlyosságának függvényében ilyen esetekben kihágásról vagy akár bűncselekményről lehet szó. – Gondoljanak a leszállási manővereket végző, kétszáz személyt szállító pilótára: mire összpontosítson, az eljárásra vagy arra, amit kint lát? – tette fel a költői kérdést Remus Dogaru. Szerinte egy közepes méretű drón már képes tönkretenni a repülőgép hajtóművét, előidézve a légi jármű zuhanását.

A kolozsvári repülőtér vezérigazgatója ugyanakkor arról számolt be, hogy az elkövetkező időszakban találkozót kezdeményeznek kolozsvári dróntulajdonosokkal.

– Sajnos, nincs bejegyezve őket képviselő civil szervezet, de nyilvános felhívást intézünk hozzájuk. Szerencsére kevés a rosszindulatú dróntulajdonos, de a pilóta nélküli járművek számának jelentős növekedésével sok mindenre fel kell készülnünk – mondta David Ciceo.

Tudatta azt is, hogy a tavalyi Untold idején az illetékesek négy drónt észleltek a Kolozsvár Aréna fölött.

Egy kereskedelmi légitársaság lapunk által megkérdezett pilótája közölte: Kolozsváron és környékén nem tapasztalt repülőgép és drón közötti incidenst.

– Más pilótáktól sem hallottam ilyesmiről. Amennyiben a drón a repülőgép közelében van, csak incidensnek számít, ha ütközés következik be, akkor már baleset. Legtöbb esetben látszanak a drónok, a távolság megítélése bizonytalan. A hajtómű ugyan nem áll le, de a nagyobb drónok tönkretehetik a kompresszorlapátokat. Előfordulhat, hogy sérül a hidraulikus cső vagy betörik a pilótafülke ablaka – nyilatkozta a Szabadságnak a pilóta.

Szakemberek szerint a pilóta nélküli légi járművek az Európai Unió (EU) légiközlekedési iparának gyorsan fejlődő ágazatát képezik, amely komoly potenciállal bír a munkahelyteremtés és gazdasági növekedés szempontjából. Ezért az EU már 2018-ban olyan rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a távirányítású drónok biztonságos módon váljanak az európai légtér részévé.

Hivatalos statisztikák szerint 2035-re a drónokkal kapcsolatos tevékenységek mintegy 100 ezer új állást hoznak létre az unióban, a tervezett jövedelmek pedig 10 milliárd euróra rúgnak.


Találkozóra hívja a reptér a dróntulajdonosokat (Fotó: Pixabay)

Külföldön több drónincidens és -baleset történt: 2019-ben például a LOT lengyel légitársaság repülőgépének budapesti leszállását zavarta meg egy drónreptetés. A légikikötő illetékesei szerint teljes repülőtérzárat kellett elrendelni, miután távolról irányított repülő eszközök hatoltak be a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területére. Összesen huszonegy járatot érintettek az incidensek.

A szaklapok szerint a londoni Gatwick volt az első nagy európai repülőtér, amelynek működését 2018 decemberében, a karácsony előtti csúcsforgalom idején alaposan megzavarták távirányítású repülő szerkezetekkel, a reptérzár több mint egy napon át tartott, és a rendőrség, sőt a hadsereg bizonyos egységeit vezényelték ki a drónveszély elhárítására.

Ugyanabban az évben – írja az iho.hu – az Egyesült Államokban történt meg az első olyan súlyos baleset, amit drón okozott: megtörtént az első olyan repülőesemény, amely a nagyobbik gép lezuhanásához vezetett, és amelyet a jelek szerint bizonyíthatóan drón okozott. Szerencsére nem egy nagy utasszállító esett áldozatául a találkozásnak, hanem egy Robinson R22-es kétszemélyes könnyű helikopter. De az incidens arra is rávilágít, amit az aviatika sok képviselője állított korábban: nemcsak a repülőtereket megközelítő utas- és teherszállítók kerülhetnek veszélybe drónok miatt, hanem a kisebb magasságban repülő bármiféle, ember vezette eszközök, bárhol.

(Borítókép: Hungarocontrol)