Büntetésre várva

Büntetésre várva
Vérszegény visszhangja volt a hétvégi futballmérkőzésen történteknek, ahol a sajnos már megszokott és túlságosan is elfogadott magyarellenes jelszavakat skandálták a craiovai szurkolók. Ha a magyarok kiabáltak volna ilyet, akkor biztosan a miniszterelnök, a külügyminiszter, a pártelnökök és az álszent államelnök is azonnal elpuffogtatta volna a román „modellértékű” kisebbségpolitika összes közhelyét.

Elharsogták volna, hogy az idegengyűlöletnek nincs helye a 21. században, hiszen kisebbség és többség harmonikusan él egymás mellett hazánkban. Sajnos azonban amint láttuk, amikor a többségiek követnek el kihágást, vagyis kisebbségeket érintő többségi inzultus esete áll fenn, néma csend telepszik a közéletre. Ilyenkor csűrik-csavarják, magyarázzák a bizonyítványt, relativizálják a történtek súlyosságát. Kiderül, hogy a Sepsinek igazából nem is lenne keresnivalója a román bajnokságban, hiszen a hangosbemondón magyarul is megszólítják a közönséget, ami sajnos a többségi közember igen jelentős része számára megbocsáthatatlan bűn. Ezt ugyan a szurkolók mondják, de a nagy csend azt erősíti meg, hogy igen sokan ezzel a véleménnyel azonosulni tudnak. Így már teljesen logikus és megmagyarázható a csend.

Ezerrel folyik a mellébeszélés, hogy állítólag a szentgyörgyi szurkolók is provokáltak, de igazából bizonyítékot erre nem tudnak felmutatni. Talán most próbálják előállítani vagy legyártani. A Sepsi felelősségét is firtatják, hogy ki kellett volna tessékelni a lelátókról a krajovaiakat, vagy be se kellett volna engedni őket. A kitessékelésre világos szabályok vannak, csak agresszív cselekedetek esetén lehet ezt alkalmazni. Tény, hogy Andrei Chivulete játékvezető a lehető legszabályosabban járt el, amikor felfüggesztette a mérkőzést. Nálunk persze azért lehet erre rácsodálkozni, mert Romániában a törvények és a szabályok betartása szenzációnak, kivételnek számít. Itt mindenki hüledezik, amikor valakinek eszébe jut betartani a szabályokat. El tudom képzelni, hogy ha még a botrány előtt megelégelték volna a sok szidalmazást a háromszékiek, és nem engedték volna be vendégszurkolókat a hazai meccseikre, milyen felháborodást váltott volna ki a román közvéleményből. Szóval sehogy sem lett volna jó. És nem is lesz jó mindaddig, amíg bűnnek számít, ha valaki magyarul szólal meg.

Nem akarom megelőlegezni a labdarúgó szövetség fegyelmi bizottságának döntését, de várhatóan el fogják kenni a történteket, és enyhe büntetést, amolyan salamoni döntést fognak hozni. Nem kizárt, hogy a Sepsit is hibásnak fogják kihozni ebből a történetből, de azért a nemzetközi közvélemény számára, amolyan kirakatként valószínűleg a vendégeket is el fogják marasztalni. Kicsi az esélye annak, hogy olyan példát statuáló döntés szülessen, aminek célja a szurkolók elrettentése attól, hogy magyarellenes rigmusokat skandáljanak. Négyszemközt valószínű a futball vezetői is elismerik, hogy a szentgyörgyieknek van igazuk, de a közhangulattal aligha mernek majd szembemenni. Az sem kizárt, hogy a mérkőzést folytatni fogják a 26. perctől. Mindaddig amíg az UEFA nem fogja határozottabban számon kérni a hazai szövetségtől a drasztikusabb fellépést, aligha lesz változás. A lelátókon ugyanúgy folytatódni fognak a skandálások, a történtek után talán még nagyobb intenzitással. Bárcsak ne lenne igazam....