Terepszemlére hívta Hantz Péter biofizikus a grénium tagjait
Előbb a magyarországi Ökológiai Kutatóközpont megbízásából, majd a Magyar Tudományos Akadémia segítségével dr. Hantz Péter kolozsvári biofizikus a Tisza mellékfolyóinak szennyezettségét vizsgálta. A tudományos kutató mérései szerint a Máramarosban, illetve az Erdélyi-szigethegységben levő bezárt és működő bányákból kifolyó szennyezett vizek óriási károkat okoznak, amelyet még a súlyos műanyagszennyezés is tetéz.
Hantz megkeresésére a román kormány pénzhiányra hivatkozott, a magyar kormány – annak ellenére, hogy a szennyezés Magyarországot érinti a legjobban – nem reagált, az Európai Uniós szervek pedig azzal hárítottak, hogy az ilyen ügyekben a nemzeti hatóságok feladata lenne a cselekvés. A kolozsvári tudós szerint előrehaladást nemzetközi összefogással, részben EU-s finanszírozással lehetne elérni: a szegény hegyvidéki régiókban szinte ingyen kellene biztosítani a szemétszállítást, bányavíz-tisztító-állomásokat kellene működtetni, illetve saját szennyvizének kezelésére kellene kényszeríteni a hírhedt, működő és óriási profitot termelő szászvinci rézbányát, ahol egy egész falut temettek be flotációs iszappal.
A napokban az Európai Parlament petíciós bizottság tagjai előtt videókapcsolat segítségével mutatta be a 2020-ban kezdett környezeti kutatásainak eredményét Hantz Péter. A biofizikus az Erdélyben működő és már bezárt bányák által, valamint a műanyaghulladék által okozott „mérhetetlen szennyezés” kapcsán fordult a petíciós bizottsághoz. Ennek kapcsán a Szabadságnak elmondta: a petíciós bizottság előtt a hosszú kutatómunka eredményét mutatta be, amely szerint a bányavidékek vizei tisztításának teljes elhanyagolása miatt egyes patakokban és folyókban a cink, az uránium, az alumínium, a réz, a kobalt, az ólom, a higany, a nikkel és más anyagok, illetve a nehézfémek koncentrációja a megengedett és az EU-által jóváhagyott értékek sokszorosa.
Hantz hangsúlyozta: a többéves kutatómunka következményeinek bemutatását követően a petíciós bizottság tagjai regisztrálták a bemutatott adatokat.
A kutató a Szabadságnak kifejtette, hogy akut és krónikus szennyezések teszik tönkre a vizeinket. A zagytározók gátszakadásai, a bányaáradások és az inverz aknák (a bányatavak „lefolyói”) meghibásodásai okozta nagyméretű katasztrófák mellett a bányapatakok folyamatosan szennyezik a folyókat és azok hordalékát. Szatmár felett például a megengedett maximális kadmiumkoncentráció hétszeresét mérte a Szamos iszapjában. Az Abrud, az Aranyos és a Lápos folyó partján a fák, bokrok úgy néznek ki, mintha szeméttel díszítették volna fel őket.
„Remélem, eljönnek Erdélybe”
A tudós egyben meghívta a petíciós bizottságot helyszíni terepszemlére. „Remélem, hogy eljönnek Erdélybe, és személyesen meggyőződnek a tarthatatlan állapotokról. Célom, hogy az európai tisztségviselők rávegyék a romániai döntéshozókat a cselekvésre, és ehhez hathatós segítséget is nyújtsanak” – nyilatkozta lapunknak a biofizikus.
Hantz megjegyezte, hogy egyes bányavizekben érdekes extremofil mikroorganizmusokat talált, amelyek kutatása nemzetközi együttműködésben folytatódik.
Felvettük a kapcsolatot az Európai Parlament petíciós bizottságának tagjával, Vincze Loránttal. A politikus közölte: a grémium ülésén az Európai Néppárt (amelynek az RMDSZ-es Vincze is tagja – megj.) álláspontját kollégája, Gheorghe Falcă közvetítette. A petíciós bizottság ülésén a PNL-s EP-képviselő azt mondta: a petíciót benyújtó személy több vádat fogalmaz meg, ami a Tisza, a Maros és a Szamos folyók szennyezésével kapcsolatos. Falcă hozzátette: 15 évig Arad polgármestere volt, és a Maros átszeli a várost. Megjegyezte: személyesen csupán alkalmi, pillepalackok okozta szennyezésről tud beszámolni a bizottság tagjainak és a közvéleménynek. Lévén viszont, hogy 2016 óta Románia nem nyújtotta be az Európai Bizottságnak a szennyezésekre vonatkozó megfelelési dokumentumokat, azt javasolta, a petíció képezze további vita tárgyát, miután a petíciót a román kormány is megkapja.
(Borítókép: Láposbánya/Băiţa, 2021: jól látszik a határvonal a bánya és a patak egybeömlő vize között Fotó: fibervar.com/contaminated)
