Alternatívák

Alternatívák
Vezetheti Ursula von der Leyen Az Európai Bizottságot 2024 után is? A kérdésre adható válasz csakis egy másik németen múlhat. Ez Manfred Weber, az ún. Európai Konzervatívok csoportjának pártfőnöke, aki a baloldalba való áttántorodást követően – úgy tűnik – némileg észhez tért, és egyfajta jobboldali nyitással szeretne az Európai Parlament legerősebb pártjának vezére maradni. (A jobboldal mindeddig egyfajta szitokszó volt a német és az európai politikában.) Weber Roberta Metsolát, a Néppárt egyik ismert személyiségét javasolja a posztra. Ő is többgyerekes családanya, 44 éves, és kitűnően alkalmasnak látszik arra, hogy – Weber szavaival – megteremtse „a holnap polgári világát”, azaz „az európai konzervativizmus egy új korszakába vezesse Európát …”

Ennek a stratégiának a sikere jelentheti az egyetlen akadályt von der Leyen újraválasztásának útjában. Az ő támogatói ugyanis ma már a baloldaliak és a zöldek. (Bár ő maga is konzervatív néppártiként – nagyrészt Orbán Viktor támogatásának is köszönhetően – került az elnöki székbe. Akkor még a már szintén vörösödő Weber ellenében.)

Az már bizonyos, hogy Orbán Viktor aligha fogja még egyszer von der Leyent támogatni, Weber Metsoláját is legfeljebb csak jobb híján. Igaz, a választásokig még több mint egy év van hátra, addig pedig sok minden változhat. Nem csak a Parlament összetétele, hanem a Tanácsé is. Megjósolhatatlan, hogy az előttünk álló év milyen mutációkat idézhet elő az európai polgárok józanodni látszó tömegeiben…

Weber sokat tapasztalt, dörzsölt politikus, aki a legutóbbi választáson mégis elszámolta magát. Most nem akar tévedni. Metsola elnökké emelésével saját pártelnöki pozícióját is bebiztosíthatja, hiszen azt éppen Metsola veszélyeztetheti. Webernek az olasz miniszterelnöknőt, Giorgia Melonit is sikerült saját hívévé tennie, ami növeli stratégiájának esélyeit. Amire annál is inkább szüksége van, mert már az (egyébként Orbán-mentes) jobbratolódás stratégiájának meghirdetésével is baloldali sajtótámadások kereszttüzébe került…

Von der Leyennak azonban még Metsola sikere esetén is van komolynak tekinthető választási lehetősége. A NATO-főtitkári poszt várományosai közt is számon tartják. Javára szól, hogy volt már Németország hadügyminisztere is. Igaz, hadügyminisztersége sem volt teljesen makulátlan, de tévedései a jelek szerint már feledésbe merültek.

Az Európai Bizottság – hét végén lezajlott – ukrajnai látogatása, melyet természetszerűen von der Leyen vezetett, sikeressége esetén nem csak jelenlegi pozícióját erősítheti, de NATO-főtitkári esélyeit is. Az utóbbi vonatkozásban az is javára szól, hogy a katonai szövetség élén még nem volt női főtitkár, ezért a női egyenjogúság elve megkívánja, hogy legyen. Igaz, két másik NATO-államnak is van női jelöltje, Ingride Šimonite litván miniszterelnöknő és Zuzana Čaputova szlovák államelnöknő.

Az elvárás, bárki legyen is a választott, az, hogy a NATO főtitkár-jelöltnek „tiszta fejűnek”, azaz „józannak” kell lennie, továbbra is ösztönöznie kell az Ukrajnába irányuló fegyverellátást, és erősítenie kell a szövetség védelmi képességeit.

Von der Leyen mindkét szempontnak mintaszerűen megfelel. S ezt az ukrajnai látogatás is látványosan alátámaszthatja. Ott is fogadalmat tett, hogy addig támogatja Ukrajnát, amíg az ukránoknak szükségük van rá. Következésként az ukrán győzelemig (vagy ahogyan az amerikaiak rosszmájú kritikusai emlegetik: „az utolsó ukránig”). A határozottságra szükség is lehet, mert Stoltenberg bejelentette, hogy ő „még maradna”. S neki sem lennének rosszak az esélyei, hiszen ő már bizonyított.

Persze van egy harmadik „lehetőség” is. Az, hogy a Pfizer-céggel folytatott korrupciógyanús üzleti ügyek tárgyában a von der Leyen ellen megindított vizsgálatok is balul ütnek ki. Köztudott, hogy a cég vezérigazgatójával az oltóanyag árában és mennyiségében interneten egyeztek meg. Az e-maileknek azonban nyoma veszett. Tehát von der Leyenre is súlyos gyanú árnyéka vetül. Kérdés azonban, hogy az esetleges vádak a bíróságon megállhatnak-e? Az e-mailek sorsa tisztázható lesz-e? (Vannak szakemberek, akik szerint igen, csak akarni kell.) Bár puszta eltűnésük is büntetőjogi felelősséggel járhat…

Mindez azonban már bonyolultabb kérdés. Az is lehet, hogy az elnökként tető alá hozott felejthetetlen szolgálatok („demokrácia, jogállam, antikorrupció”), többet nyomhatnak a latban, mint a „puszta gyanú”…

Az az esély azonban, hogy karrierje kerékbe törjön, aligha állhat fenn. Valahol csak akad számára illő pozíció. Már csak presztízs-okokból is. Az Európai Bizottság nem kompromittálódhat…