A háború ellen tüntettek a Kolozsváron élő ukrán menekültek

Körülbelül ötezren élnek Erdély fővárosában

A háború ellen tüntettek a Kolozsváron élő ukrán menekültek
Az Oroszország által az Ukrajna ellen 2022. február 24-én hajnalban indított katonai agresszió ellen tüntettek pénteken délután Kolozsvár főtérén. A jelenlévők felháborodásukat fejezték ki a Vlagyimir Putyin orosz elnök és a katonai vezetés által indított háború ellen, az orosz csapatoknak az Ukrajna területéről történő azonnali kivonulását kérve. Hivatalos adatok szerint a háború kezdete óta 3,6 millió ukrán állampolgár érkezett Romániába, túlnyomó többségük viszont továbbutazott. A különböző intézmények adatai szerint Romániában jelenleg körülbelül 125 ezer, míg Kolozsváron – az ukrán közösség, az önkéntesek, a humanitárius szervezetek és a megfigyelők, valamint hivatalos források alapján – mintegy 5 ezer ukrajnai háborús menekült él. Az évforduló alkalmával Klaus Johannis államfő is üzenetet tett közzé, az ENSZ közgyűlése pedig határozatban sürgette a harcok lezárását, és az orosz csapatok kivonását Ukrajnából.

*** Rohonyi D. Iván fotóriportja ide kattintva tekinthető meg. ***

Többségében túlnyomóan fiatal ukrán nők és kiskorú gyermekek tüntetettek pénteken délután Kolozsvár főtérén a tavaly február 24-én bekövetkezett ukrajnai katonai invázió ellen. A jelenlevők elítélték a Vlagyimir Putyin orosz elnök által indított „különleges katonai hadműveletet”, amely – állították – tulajdonképpen a kijevi nyugatbarát vezetés ellen irányult, s annak megdöntését célozta.A tiltakozók ugyanakkor elítélték a katonai agresszió során a civil lakosság ellen elkövetett atrocitásokat, az „orosz terrorista állam” által végrehajtott bombázásokat, rakétás támadásokat, a polgári létesítmények tönkretételét, Ukrajna területi integritásának megcsonkítását.A Főtéren tartott tüntetésen gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére (A szerző felvétele)

Valamennyien reményüket fejezték ki annak kapcsán, hogy az orosz katonaság és a Jevgenyij Prigozsin vezette orosz katonai magánvállalat, a Wagner-csoport „börtöntöltelékei” vereséget szenvednek, a világ katonai, humanitárius és polgári vonalon megnyilvánuló segítségével visszaállítják Ukrajna területi egységét, és a háború mihamarabb véget ér. Ugyanakkor megköszönték a romániai polgárok hathatós segítségét és a hatóságok támogatását.

Összefogás, segítségnyújtás

Tavaly február 25-én a Szabadság szerkesztősége és a Magyar Unitárius Egyház égisze alatt működő Gondviselés Segélyszervezet megbízásából a határövezetben jártam, március-május időszakban a kolozsvári vasútállomáson a civil szervezetek és a hatóságok által kialakított, illetve működtetett tranzitövezetben voltam önkéntes, ennek megszűnése után pedig a lehetőségekhez mérten próbálok segíteni a Kolozsváron letelepedett ukrajnai (akár oroszajkú) háborús menekülteken. Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a többségében fiatal nőkből és gyermekekből álló valamennyi személy felmérhetetlen, súlyos és nehezen kezelhető traumát szenvedett. Otthonuk elhagyása, a családi kötelékek megszakadása, a munkahelyeik feladása, az idegen országban történő boldogulás mind-mind mély sebeket ejtett az emberek lelkében.

Pénteken délután Royal School in Transylvania épületében működő ukrán nyelvű oktatási csoportok egyik terében az iskolások zenés-táncos kulturális programot mutattak be, amelynek keretében elénekelték az ukrán himnusztA civil szervezetek, a magánszemélyek és a hatóságok az első pillanattól az ukrajnai háborús menekültek segítségére siettek. Előbb a határövezetben, majd a különböző településeken menekültközpontokat hoztak létre, ahol ellátták és elszállásolták a borzalmak elől menekülőket. A kormány által meghirdetett támogatásokat (napi 50 lej, illetve 20 lej szállásra és étkezésre) kihasználva többen ideiglenes vagy állandó lakhelyet találtak a megyeközpontokban vagy ezek vonzáskörzetében.A legnagyobb kihívást a munkahely jelentette: megfelelő nyelvi ismeretek nélkül sokan képtelenek voltak állást találni, vagy ha igen, akkor általában olyan munkakörökben (takarítás, mosogatás, gyümölcsök és zöldségek állagának felmérése), amelyek szinte semmilyen nyelvi tudást nem igényeltek. Sajnos, néhány esetben a munkaadó kihasználta egyesek kiszolgáltatottságát, ezért néhányan kénytelenek voltak állást váltani.Ismerünk olyan férfit is, aki moldovai állampolgár, de Odesszában élt, és vállalkozásba kezdett: gabonát és műtrágyát importál Romániába, s önkéntesként folyamatosan segélyszállítmányokat juttat el Kárpátaljára és a Fekete-tenger menti ukrajnai nagyvárosba.

A menekültek közül néhányan hazatértek szülőföldjükre: tavaly nyáron például egy édesanya két gyermekével (egy kisfiú és egy tizenéves lány), valamint egy idős nő a lányával és unokájával tért vissza Közép-Ukrajnába. A pénteki program hallgatósága

A folyamatos kapcsolattartás során elmondták: az állandó bombázások és az áramszünet, valamint az élelmiszerellátás hiányosságai miatt nagyon nehéz az élet, de legalább a szülőföldjükön tartózkodnak, s egyelőre nem terveznek visszajönni Romániába.Tudomásunk szerint több tucatnyian román nyelvtanfolyamra iratkoztak be, helyi kapcsolati tőkéjük gyarapításán dolgoznak, mi több, alakulóban lévő ukrán-román, valamint ukrán-magyar párkapcsolatokról is tudomásunk van.A legmeghatóbb történet talán Yanával kapcsolatos: a 22 éves lány a Kanapészörfölők (CouchSurfing) internetes hálózaton vette fele velem a kapcsolatot, és kért segítséget. A lány egyedül érkezett, és tudatta, hogy továbbutazik Kölnbe. Hogy miért éppen oda? Február elején a vendégszerető klubon keresztül turistaként egy ottani rendőrnő fogadta be, most viszont háborús menekültként tér hozzá vissza…

Több mint három millió menekült

A Román Határrendészet hivatalos adatai szerint a háború kezdete óta 3,6 millió ukrán állampolgár érkezett Romániába, vagyis átlagosan több mint tízezer naponta, akik közül 742 ezer kiskorú volt. Ugyanakkor az utóbbi 12 hónapban mintegy 5400 ukrán állampolgárt illegális határátlépés közben értek tetten: ők menedéket kértek a román államtól.A kormány korábbi közlése szerint Románia tavaly 103 773 tartózkodási engedélyt adott ki a háború elől menekülő, átmeneti védelemben részesülő, menedékesként elismert ukrán állampolgároknak, közülük 47 851 gyermeknek. A menekültügyi hatóságok közölték, hogy szinte túlnyomó többsége valamelyik közép- vagy nyugat-európai országba utazott tovább, s mintegy 125 ezer tartózkodik jelenleg Romániában.A Magyar Unitárius Egyház égisze alatt működő Gondviselés Segélyszervezett által működtetett ukrán tannyelvű óvodába járó gyermekek egy része

Lapunk több forrásból (a belügyminisztériumhoz tartozó bevándorlási hivatal kolozsvári regionális irodája, a Kolozs megyei prefektusi hivatal, humanitárius szervezetek, illetve az ukrán közösség vezetői és informális csoportosulásai) próbálta kideríteni, hogy körülbelül hány ukrajnai háborús menekült tartózkodik Kolozsváron és környékén.Az összevetett információk alapján valószínűsíthető, hogy Erdély fővárosában és vonzáskörzetében mintegy 5 ezren találtak menedéket, elsősorban nők és kiskorú gyermekek.A kicsik számára több civil szervezet (tudomásunk szerint elsőként az unitárius egyház égisze alatt működő Gondviselés Segélyszervezet) bölcsődét, óvodát és elemi iskolai csoportot hozott létre annak érdekében, hogy a kiskorúak megtanuljanak írni, olvasni és számolni.

(A borítókép Rohonyi D. Iván felvétele)