A 150 éves magyar nyelvű felsőoktatást ünneplik Kolozsváron

Soós Anna: a BBTE a kiválóság, a hagyomány része

A 150 éves magyar nyelvű felsőoktatást ünneplik Kolozsváron
A százötven éves kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatást ünnepelték kedden a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), mivel napra pontosan tegnap volt százötven éve, hogy Ferenc József császár aláírta a kolozsvári magyar nyelvű királyi egyetem létesítésére vonatkozó törvényt. Daniel David BBTE-rektor hangsúlyozta: az egyetem három hivatalos – román, magyar és német – nyelvével európai szinten az egyik legkomplexebb egyetem. Soós Anna rektorhelyettes rámutatott: 1872-ben 258 hallgatóval nyitotta meg kapuit a magyar tannyelvű egyetem, ma pedig 6500 fiatal tanul magyarul a BBTE-n. Markó Béla volt kormányfőhelyettes kifejtette: a BBTE jó ideje azon az úton halad, amelyen nemzetek, kultúrák úgy élnek egymás mellett, hogy nem akarják legyőzni a másikat. Daniel David ismertette az egyetem 1872–1919 közötti rektorait bemutató kiadványt, majd megnyitották az egyetemtörténeti kiállítást a főépület előcsarnokában.

– A kolozsvári magyar egyetem létrehozása fontos esemény volt. Az idők során a felsőoktatási intézmény európai rangúvá vált, amelyet a császárok és a tudományos élet képviselői is elismertek – fogalmazott köszöntőjében Daniel David, a BBTE rektora a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás létrehozásának 150. évfordulója apropóján szervezett rendezvénysorozat megnyitóján. Hozzátette: mára a BBTE európai szinten az egyik legkomplexebb egyetemmé vált három hivatalos nyelvével, a románnal, a magyarral és a némettel.

Daniel David az egyetem jelenlegi magyar rektorhelyetteseinek, Soós Annának és Markó Bálintnak a magyar oktatás fenntartása során kifejtett tevékenységét értékelte, majd kitért arra is, hogy a BBTE a másik két erdélyi magyar tannyelvű magánegyetemmel is kész együttműködni. Daniel David elmondta: a BBTE és a Szegedi Tudományegyetem közvetlen örökösei a 150 évvel ezelőtt létrehozott egyetemi hagyománynak.

– Oktató és kutatóintézményként kötelesek vagyunk perspektivikusan szemlélni a dolgokat, okulni a múlt történéseiből. A 150 évvel ezelőtti események ismeretében nem volt könnyű az egyetem megalapítása. De Ferenc József október 12-én kihirdette a kolozsvári magyar királyi egyetem létrehozására vonatkozó törvényt, és november elején 258 hallgatóval elkezdődött a tanév – fogalmazott beszédében Soós Anna, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes. – Ma 6500 fiatal tanul magyarul a BBTE-n, 347 főállású és több mint 100 óraadó oktatónk van. A BBTE a kiválóság, a hagyomány része. Ugyanakkor nemzetközi szinten is jól teljesít, ebből a magyar tagozat oktatói és kutatói is jelentősen kiveszik a részüket – tette hozzá. – A gazdasági és politikai kontextus Európa ezen részén sosem volt kiszámítható és stabil, ma sem az. A nehézségekkel együtt építünk, fejlődünk – reflektált az aktualitásokra a rektorhelyettes.

– Évtizedeken át legfőbb feladatom az volt, hogy megoldást keressek a magyar nyelvű oktatás gondjaira. Ezt pedig nem lehetett elválasztani a romániai oktatási rendszer általános reformjától. Részese lehettem az 1989 utáni oktatási törvények vitáinak, így a 2011-es törvény vitáinak is, amelyek során a legtöbb vitát az anyanyelvű oktatás váltotta ki. Sikerek, sorvadás, gyarapodás: mind megtörtént a 150 év alatt – mesélt tapasztalatairól Markó Béla volt kormányfőhelyettes és RMDSZ-elnök. – Van intolerancia és tolerancia, van ellenségeskedés és van együttműködés. A BBTE jó ideje azon az úton halad, ahol nemzetek, kultúrák úgy élnek egymás mellett, hogy nem akarják legyőzni a másikat. Az együttműködés és a tisztességes verseny erőt jelent. Ma a BBTE-nek ereje van, ezt a nemzetközi elismertség is bizonyítja. Az egyetem mai vezetői vállalják a sok évszázados múltat, nem csak annak egyik vagy másik részét. Ha ma már nem meglepő, hogy nem bukaresti, hanem kolozsvári futballcsapat nyeri a bajnokságot, akkor az sem meglepő, hogy az ország egyik legjobb egyeteme Kolozsváron van – mutatott rá Markó.

– Nem csak az egyetem 150 évvel ezelőtti alapítását ünnepelhetjük, hiszen a kolozsvári akadémiai oktatás története a 16. századig vezethető vissza. A sok évszázados oktatási hagyomány szerves része az egyetemességre törekvés és a kulturális sokszínűség. A hagyomány, a nyitottság, az egyetemes értékválasztás, a tudományos értékkeresés megalapozta azt, hogy a BBTE nemcsak a legrégebbi, a legnagyobb és több szempontból a legrangosabb egyetem Romániában, hanem élő kapcsolatrendszerével, tudományos eredményeivel gazdagítja a közösséget – hangoztatta Mile Balázs magyar konzul.

– A Szegedi Tudományegyetem és a BBTE is a jogelődjének tartja a kolozsvári egyetemet. Hálásak vagyunk és köszönettel tartozunk a BBTE vezetőségének, hogy közösen emlékezhetünk. Megerősödhetünk abban, hogy nemcsak a múltunk, a hagyományaink, hanem a jövőnk is közös. Ezek az alkalmak lehetőséget nyújtanak együttműködésünk megszilárdításának, hogy egyetemeink sikeres válaszokat adjanak a 21. századi kihívásokra – mondta Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese.


A Művészeti Múzeumból áthozott Ferenc József mellszobor a rektori hivatal folyosóján látható (Fotó: Rohonyi D. Iván)
Büszkék az intézményeik közötti szoros és virágzó együttműködésre, mondta a rendezvényen Hamar Imre, a budapesti ELTE nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese. Hozzátette: intézményeik egymást segítve pályáznak és projekteket bonyolítanak, hogy hallgatóiknak méltó körülményeket biztosítsanak.

– Nem kell a világot megváltani, csak a szűk környezetünket megreformálni, hozzájárulni javulásához. A feltételek adottak, a tudásvágy örök, a tanulásra való igény sem szűnik meg. A 150 éves szemlélet a folyamatos változások ellenére ma is jellemző Erdélyben. Legyünk mi korunk Berde Áronja, aki nagyot álmodott 150 évvel ezelőtt – mondta Stuber Henrik Iliász diákprefektus.

– A múlt nemcsak szembenézésre, hanem jövőbe nézésre kötelez. Nekünk is számot kell vetni a jövővel. Új campust, világszintű kutatóközpontot tervezünk. Fiataljaink olyan egyetemen tanulhatnak, ahonnan az út a világ minden tájára vezet – közölte Markó Bálint rektorhelyettes.

Százötven évvel ezelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesület nem feladatra vállalkozott, amikor támogatta a kolozsvári magyar nyelvű egyetem létesítését. Tavaly emlékköveket avattak, amelyek arra emlékeztetnek, hogy az EME a Mikó-villát és a Mikó-kertet adományozta az egyetemnek. A BBTE története és a magyar oktatás szorosan összefonódik az EME-vel – emlékezetett Bitay Enikő, az EME elnöke, majd átadta Daniel Davidnak, Soós Annának és Markó Bálintnak az EME elismerő oklevelét.

A kolozsvári magyar királyi egyetem 1872–1919 közötti rektorait ismertető könyvről (Nagy Róbert Miklós és Toth Szilárd oktatók kiadványáról) Daniel David elmondta: azért is fontos a kötet, mert azokat a tisztségviselőket mutatja be, akik az akadémiai közösséget jelképezték. Az eseményen közreműködött a kolozsvári magyar egyetemistákat tömörítő Visszhang kórus Molnár Botond karnagy vezényletével. Ezt követően a jelenlevők Lukács József muzeológus vezetésével megtekinthették a földszinten és a rektori hivatal folyosóján a kiállítást, amely az egyetem százötven éves múltját mutatja be.

(Borítókép: Lukács József, a BBTE egyetemtörténeti múzeumának munkatársa bemutatta az időszakos kiállítást / Fotó: Kiss Gábor)